Képviselőházi irományok, 1875. XI. kötet • 410-499. sz.

Irományszámok - 1875-410. Tisza Lajos inditványa, a „némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről” szóló 1876. évi XXXIII. törvényczikk 1. §-a 9. pontjának módositása iránt

410. szám. 5 A törvény által kijelölt uj székhely azonban, a megyei közönség igényeit nemcsak hogy ki nem elégíti, de mennyiben önkormányzati kötelességek teljesítésére van hivatva, azzal épen ellentétben áll. Mi, kik ma a megalakult Kis-Küküllő megyét képviseljük, képviselői voltunk az eddigi Küküllő megyének, és ennek nevében gyakori felterjesztésünkkel kérelmeztünk aziránt, hogy megyénk önállóságának fentartása mellett székhelyünk is Dicső-Szent-Mártonban továbbra is meghagyassák. Indokaink voltak: 1) hogy a megye Dicső-Szent-Mártonban, hol század óta szókel, áldozattal emelte fel az igényeket kielégitő székházát; 2) hogy Dicső-Szent-Márton a Kis-Küküllő völgyében a megye középpontján fekszik — minden irányból jól gondozott utakon könnyen megközelithető ; 3) hogy Dicső-Szent-Márton környékén, aiZaiZ eb Kis-Küküllő völgyében lakik az önkor' mányzatra képesitett értelmiség nagy többsége; itt lakik a megyei magyarság, ós a megyei socialis élet központjául szolgálni egyedül Dicső-Szent-Márton van hivatva; 4) hogy a megyének ma már 119 községe közül 97 csoportosul Dicső-Szent-Márton körül, s ily számos helység lakosságának érdekei követelik, hogy a megyei igazgatás szókhelye DicsőSzent-Mártonban megtartassák; 5) kimutattak, hogy Erzsébetváros a Nagy-Küküllő partján, épen a megye szélpontján fekszik ; 6) hogy a Nagy-Küküllő völgyében a megye alig számlál 18 helységet, mely Erzsébet város köré csoportosulhatna; 7)' hogy Erzsébetváros környékén hiányzik a nemzeti elem, csekély az önkormányzatra képesitett értelmiség száma; ós 8) hogy Erzsébetváros már fekvésénél fogva e megye lakosságának sem emporiumává, sem pedig a megyei socialis életnek központjává soha fejlődni nem fog; 9) hogy gyarló vicinál utjai a megközelitóst az év egy nagy részében csaknem lehetetlenné teszik, mert a mellette elvonuló vasút más hatóságokon fut át, és most hozzá tehetjük: 10) hogy Erzsébetváros jelenben a megye központi hivatala elhelyezésére alkalmas hajlókot szolgáltatni nem bir, és pedig annyira, hogy már gyűlésünket is a katonai laktanya egyik termében tarthattuk meg. Ezen általunk több rendbeli tiszteletteljes felterjesztéseink rendén kimutatott körülmények változatlanul állanak ma is — és a jelen alkalommal, midőn Kis-Küküllő megyét itt megalakítjuk, arra indítanak, hogy alázatos kérelmünkkel az iránt járuljunk Nagymóltóságodhoz, miszerint az elősorolt való körülményeket tekintetbe venni, és ezek alapján a legközelebbi országos ülésszakon egy novelláris törvény bemutatása által Kis-Küküllő megye székhelyének Dicső-Szt.-Mártonba való áthelyezését kegyesen kieszközölni méltóztassék. És most csak ismételhetjük azon meggyőződésünket, hogy az állami érdekek, ezen megye székhelyének megállapításánál, nem esnek ellentétbe a közönség érdekeivel. Kis-Küküllő megye lakosságának érdekei pedig a megyei igazgatás székhelyét, a megye középpontjára Dicső-Szt.-Mártonba követelik megállapitandónak, hogy az egyformán legyen megközelíthető minden irányból; másfelől egész nyílt őszinteséggel ki kell jelentenünk, hogy az önkormányzati jogból folyó törvény által élénkbe szabott kötelességeket csak az esetben leszünk képesek teljesíteni, ha a megye szóipontján fekvő s mindig csak nagy költséggel megközelithető Erzsébetváros helyett szókhelyül a könnyen, minden időben és kevés költséggel megközelithető DicsőSzt.-Márton jelöltetik ki.