Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1046. Törvényjavaslat a surány-nyitrai másodrendű vasut kiépitéséről
Í54 Í046. SZÁM. í-ső melléklet az 1046, számú irományhoz. A Nagy-Suránytól Nyitráig vezetendő Il-odrendii mozdonyvasut kiépítéséről szóló törvényjavaslat indokolása. Tóth Vilmos, gr. Berchthold László és Lippmann Lipót folyó év elején egy Nagy-Suránytól Nyitrára vezetendő másodrendű vasútépítési és üzleti engedélyért folyamodván, midőn az engedélykérőkkel folytatott tárgyalások alapján elkészült törvényjavaslatot és engedélyokmány tervezetet a törvényhozásnak bemutatjuk, szükségesnek tartjuk indokolásul a következőket előterjeszteni. Magyarország felföldjének a tervezett másodrendű vasút által átszelt vidékeire egy vasút létesítése közgazdászati, kereskedelmi, valamint hadászati szempontokból már évekkel ezelőtt kívánatosnak mutatkozott és az 1871: XLI. t.-cz. egy ily vasutat, nevezetesen a komárom-érsekujvár-nyitra-trencséni vonalat észak-nyugati elnevezéssel engedélyezte. Hogy a törvényhozás minő súlyt fektetett általában az érintett vonal sok irányban elvitathatlan fontosságára, már abból is kiderül, hogy az érsekujvár-trencséni vonal, mely a most kérelmezett nagysurány-nyitrai részt is magában foglalta volna, akkor a kamatbiztositás kedvezményével engedélyeztetett. Az észak-nyugati vasút engedélyese azonban az állammal kötött szerződésben megállapított határidők be nem tartása miatt engedélyét elvesztvén, az engedélyokmány semmisnek nyilváníttatott és azóta ezen észak-nyugati vasútra ujabb vállalkozó nem jelentkezett. Még ezen idő előtt, nevezetesen 1867-ben a surányi czukorgyár tulajdonosai egy saját magánhasználatukra Tótmegyertől Surányig vezető vonal kiépítésére nyertek engedélyt, azt ki is építették, azonban az országszerte érzett súlyos pénzügyi és kereskedelmi viszonyok nyomása alatt még a múlt évben voltak kénytelenek az osztrák államvasuttársulatnak eladni, mely azt a nyilvános vasúti üzlet igényeinek megfelelően berendezvén, a hivatalelődöm által, a törvényhozás jóváhagyásának fentartasával megadott engedély mellett, a közforgalomnak adta át. Ezen vasútvonal Suránytól Komjáton át Nyitráig leendő folytatása az, mire kamatbiztositás és az állam egyéb terheltetése nélkül csupán 30 évi adómentesség és a kisajátítási jog megadása mellett ajánlkoznak. Miután mindazon indokok, melyek a törvényhozást 1870-ben az észak-nyugati vasút engedélyének kamatbiztositás mellett leendő megadásra birták, a szóban lévő szárnyvonal, mint Il-odrendü vasútnak kiépítésére még sokkal inkább alkalmazhatók, kamatbiztositás nélkül, felmentve érezhetnénk magunkat a további fejtegetések kötelezettsége alól, bővebb tájékozás tekintetéből azonban még szükségesnek tartjuk megemlíteni a következőket: A kérelmezett szárnyvonal hadászati jelentőségén kivül, melynek horderejére nézve a katonai képviselő a Komárom várával egyrészt, másrészt a vág-völgyi vasút egy fontosabb állomásával Üzbéghnél könnyen eszközölhető kapcsolat tekintetéből a tárgyalások alkalmával messzehatóan nyilatkozott, talán nem lesz helytelen a képviselőházban tett ama számos nyilatkozatokra is utalnunk, melyekkel felsővidéki képviselők közlekedési tekintetben a szerencsésebb alfölddel szemközt a felföld elhanyagolását panaszolták, azon felföldnek, melynek ipar és kereskedelem tekintetében szab. kir. Nyitra városa egyik kereskedelmi pontját képezi.
