Képviselőházi irományok, 1872. XVIII. kötet • 755-975. sz.

Irományszámok - 1872-791. Törvényjavaslat, a sopron-pozsony-lundenburg-vágvölgyi vasutról szóló engedély-okmány módositásáról, és Nemsovától a Vlára-völgyben az ország határáig terjedő szárnyvonalának kiépitéséről

92 791. SZÁM. 791. szám. Törvényjavaslat a sopron-pozsony-lundenburg-YágYölgyi vasútról szóló engedély-okmány módosításáról, és Nemsovától a Vlára-völgyben az ország határáig terjedő szárnyvonalának kiépítéséről. (A képviselőház által elfogadott végszerkezet.) 1. §• A sopron-pozsony-lundenburg-vágvölgyi vasút kiépítéséről szóló 1872. évi XXIX. törvényczikkel beczikkelyezett engedélyokmány következőleg módosittatik: a) a nevezett vasút ezentúl , vágvölgyi vasút" nevet viselend; b) az ugyanazon okmány 26. §-ában meghatározott építési határidő az 1872. évi XXIX. törvényczikk hatályba lépte napjától számított hat évre állapittatik meg. Ugyanazon §-nak azon határozata pedig, hogy a vonalak részbeni megnyitásának Pozsonytól délfelé és Nagyszombattól északfelé ugyanazon mérvben kell történnie, érvényen kívül helyeztetik; c) az engedélyokmány azon határozata, hogy e vasút Pozsonynál az államvasuttársulat vonalával sinut által kötendő Össze, olykép módosittatik, hogy e két vasút az államvasút prácsai és a vágvölgyi vasút récsei állomásait összekötő-sinut által hozandó kapcsolatba ; d) végre a vágvölgyi vasuttársulat pozsony-nagyszombat-trencséni fővonalából kiágazó s Üzbégre vezetendő szárnyvonalát csak az esetre köteles kiépíteni, ha az engedélyezve volt éjszaknyugoti vagy más oly vasút épülne, mely Üzbéget érinteni fogja. 2- §• Ezeken felül felhatalmaztatik a kormány, hogy a nevezett vasuttársulatnak esetről-esetre megengedhesse, mikép az bizonyos, eredetileg megállapított építkezéseket ott, a hol az a közbiztonság veszélyeztetése nélkül tehető, egészen elhagyhasson, avagy esetleg olcsóbb módon állithasson elő; nevezetesen: a) hogy a második, harmadik és negyedik szakaszon is a többi szakaszokra nézve megengedett legkisebb félátmérővel biró kanyarokat alkalmazhasson; b) hogy a második, harmadik és negyedik szakaszt 1000 méter hosszmértékre 5 helyett 6'67 méternyi legnagyobb emelkedéssel építhesse; c) hogy a kő- és vasból épitendő hidak némelyikét egészen fából építhesse; d) hogy az épületeket az eredetileg megállapítottnál kisebb mérvben s olcsóbb építési módon állithassa elő; végre e) hogy az állomások alépítményét kisebb mérvekben s az állomási vágányokat csekélyebb számban állithassa elő, mint eredetileg lett megállapítva.