Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.
Irományszámok - 1872-286. A magyar királyi közmunka és közlekedési minister jelentése az országos közlekedési eszközök hálózata tárgyában
32 286. SZÁM. A fentebb felsorolt első 5 folyó most is államkezelés alatt áll, a mennyiben a hajózási szempontból legszükségesebb vizépitkezéseket a kormány államköltségen végezteti; szintén állami kezelés alatt áll a 14. sorszám alatt felemiitett Bégacsatorna, mely azonban a hajózási idénynek is csak bizonyos szakaiban hajózható. A ministerium mindezen folyókat jövőre is államköltségen javasolja fentartani a 7—15 sorszám alatt emiitetteket pedig állami kezelésbe veendőknek tartja. Továbbá szaporíthatjuk vízi utainkat az által, hogy a fentebb megnevezett folyóknak mellékágait, vagy azoknak felső, most még nem hajózható részeit szabályozzuk, ilyenek: 1. a Dunánál: a soroksári ág hajózási csatornává alakítása . 7 3 /. mfd 2. a Körösnél: a mederrendezésnek Gyuláig folytatása . . 2 » 3. a Bodrognál: a mederrendezésnek Szőllőskéig folytatása . 6 „ 4. a Vágnál: a mederrendezésnek Szeredig folytatása ... 6 „ 5. a Siónál: a Balaton-dunai csatorna létesítése által, mely a fentebbi 8 mfddel együtt 12 4 /- mfd 4 4 /. , 6. a Temes folyó szabályozása Botosig .11 „ összesen . 36 7 /. mfd. Végre a következő hajózható csatornák létesítése kívánatos : 1. T.-Lök-gyomai 17 mfd 2. Szathmár-gyomai 24 ,, 3. Vukovár-samaczi 8 7 /. „ 4. Szárazéri 14 „ 5. A Bégának a Tiszával összeköttetése .... 2 „ Összesen 65 7 /. mfd. Mindössze tehát 102 6 /. mfd és az összes viziutak hossza lenne 670 7 /. mfd. Áttérve a teendőknek felsorolására, szükségesnek látszik minden egyes folyónál részletezni azon építkezéseket, melyeket a ministerium létesíttetni szükségeseknek tart. I. Az államkezelés alatt álló vagy abba veendő folyók és csatornák. 1. A Duna. Az országot keresztülhasitó Dunának a nemzetközi forgalomra való fontosságát indokolni felesleges. Ki kell azonban emelni a tényt, hogy a hatalmas folyam vizbősége daczára mai szabályzatlan állapotában a hajózási forgalom igényeinek távolról sem felel meg. Számtalan zátony és rendetlen elágazás, kis vízálláskor a hajózásnak mindmegannyi akadályát képezi. Egész hosszában leendő szabályozása oly tetemes pénzösszegeket venne igénybe, hogy egyelőre csak a legrosszabb helyek szabályozása vétetik tervbe. Különösen felemlitendők mint ilyenek: 1. A Pozsony és Gönyő közötti szakasz ; 2. A Gerjen melletti szakasz, és 3. a vaskapu. Pozsony és Gönyő között a Csallóközön a Dnna több ágra oszlik, és ezáltal vizbősége daczára az egyes ágak vízmélysége legtöbb helyen 2 1 | 2 lábnál nem több, ugy, hogy a hajózás szám-
