Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról
212. SZÁM. 303 partján teendő kotrások tömege tetemesen alábbszállittatott és meg lett könnyítve a szükséges mértekkel bíró szabályozott mederképződés. A felette nagy görbületi sugár hosszának körülbelöl V30-a l megrövidítése nem gyakorolhat ez öbölben a művek elkészülte után érezhető befolyást sem a víz, sem a jég mozgására. Feleletem tehát az: hogy a szóban forgó változtatás nem bir jelentőséggel azon félelem szempontjából, melyet az egész víztömegnek a promontori ágba egyesítése szülhet ; e félelmet én chimerikusnak tekintem ; és azon véleményben vagyok, hogy e módosítás előnyös ugy a költségeket, mint •a munkák végrehajtásának gyorsaságát illetőleg. c) A soroksári ág elzárást helyének megváltoztatása. Az elzárás a soroksári ág torkán alól 1600 öllel uj helyén hajtatott végre, oly gazdaságos módon, mely engemet, ilynemű munkáknál szerzett tapasztalataim után, nagy mérvben bámulatra ragadott. Az elzárás különben igen rövid idő alatt megtörténhetett, s ez sikerülésének lényeges feltétele. E helyváltoztatás nem tette feleslegessé az eredetileg az ág torkánál tervezett magas töltésvonalat, de megkönnyítette felállítását, s kevesbítette költségeit annyira, hogy a két építmény együtt, hihetőleg néni fog annyiba kerülni, mint maga a soroksári ágat, az először megállapított helyen elzáró töltés. A szóban lévő módosítás nagy mérvben megjavítva hagyja fenn az eredeti tervezet jégmefietekre kedvező részét, miután az alsó elzárásnak s a soroksári ág felső nyilasában emelendő töltésnek együttes létezése kettős oltalmat szolgáltat a jégtáblák betörése ellen. A toroknál épített töltés kevésbbé lesz kitéve az elromboltatásnak, mint lett volna az eredeti terv szerint, mivel a víz mindkét ©Idaián egyenlő magasságú lévén, semmi nyomást sem szenvedend. Az alsó elzárás felső rézsűje nem lesz kitéve a jégtáblák összehalmozódásának; zajláskor sem fog többet kiállni, mint máskor, t. i. a felső és alsó vizszinek különbségéből eredő nyomást. Az elzárás kivitelének sikerültét biztosító, s zajlás idején nagyobb biztonságot nyújtó két rendbeli javítástól függetlenül, az elzárás helyének megváltoztatása által úgyszólván költség nélkül még egy hatalmas előny éretett el. Egy nagy kiterjedésű medencze állittatot elő, mely jó fekvésű, az «j vámházzal s a Pesten szétágazó vasutakkal könnyen összeköthető kikötőül szolgáland, partjai hoszszuak, s környéke téres. Itt tehát a soroksári ág elzárási helyének megváltoztatása, nézetem szerint, minden tekintetben igen előnyös javítás volt. 3-ik kérdés. Mi lenne teendő a soroksári ággal, elzárásán alól. A sorogsári ág elzárásának a parti érdeklettekre nézve két hátrányos eredménye van; folyó Tíz helyett álló posványokat hoz létre, melyek betegségeket okozhatnak, és a hajózást az ág nagyobb részében megszünteti. Hogy a soroksári ág elzárása alatti részén az egészségtelen kipárolgásoknak eleje vétessék, eredetileg a felső toroknál építendő zárgátba egy 10 öl szabad nyílással biró zsilip elhelyezése terveztetett, mig a módosított tervezetben a zsilip nyilas szélessége 7° 3 lábra tétetett, s e zsilip a zárgáttal a csepel-szigeti oldalon megkerülő kis csatornába helyeztetett. A táblák felhúzása ugy lenne feerendezve, hogy másodperczenkint állandóul ezer köbláb víz ömöljék keresztül. E tömeg előttem csekélynek látszik azon 19.000 köblábhoz mérve, mely ezelőtt lefolyt 6—8 láb közép vízállásnál. Az átömlő tömeg két módon lenne növelhető ; először a táblák emelőgépezeté-
