Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról
284 212. SZÁM. bülése közt oly csekély: hogy a vízfolyásra és jégmenetekre nézve tökéletesen mindegy, bármelyik köriv alkalmaztassák is. Egy az eredeti tervtől való másik eltérés a soroksári Dunaágnak miként elzárása körül tűnt fel czélszerünek. Ugy a végrehajtás könynyebbsége, mint a zárgát állandósága követelték, hogy a tulajdonképeni elzárás nem közvetlen az elágazásnál — hol a szabályozási vonal irányában nagy vizrohammal kellett volna megküzdeni, hanem alább, magában a soroksári ágban a medernek valamely csekély vízmélységgel s a mellett szilárd fenékkel biró részén történjék. Ily hely 1800 ölre az elágazáson és 60 ölre a pesti határon alól találtatott; itt építtetett fel a zárgát és indíttatott meg a soroksári ág alsó részét vízzel ellátó tápzsilip felépítése ugyanazon mértékkel, minők az eredeti tervezésben meghatároztattak. Az elágazásnál a szabályozási vonal irányában, rendes méretekkel biró párhuzammü készül, melynek alsó vége és a Csepel-sziget csúcsa között szabad nyilas marad, hogy a hajók az elzárt medenczébe bejuthassanak. Mennyire czélszerü volt ez intézkedés, magát a végrehajtást illetőleg, gyakorlatilag bebizonyult az elzárás létesítésének alkalmával, mit a legnagyobb gonddal kiválasztott kedvező helyen is, csak nagy erőfeszítéssel sikerült végrehajtani; s e küzdelemből lehet következtetni, minő nehéz, sőt talán lehetetlen feladat lett volna a felső toroknáli elzárás. Az elzárásnak így történt végrehajtásáról a külföldi szakközegek is igen elismerően nyilatkoztak. Hogy a zárgátnak fennállása is biztosabb most, mint ha az eredeti tervezet szerint az elágazásnál építtetett volna — minden kétségen felül áll. A zárgát elrombolására törekvő erők hatása ugyanis meg van most osztva a felső és alsó zárgát között, a felső mindkét oldalon egyenlő magasságú vízben állván, viznyomást egyik oldalról sem szenved; a vízállások különbségéből eredő nyomást egészen az alsó tartja fel; míg a vizroham és jégár a felső mellett vonulnak el és az elsőt nem érintik. Megbecsülhetetlen előnye e kettős elzárásnak azonban abban rejlik, hogy úgyszólván minden külön költség nélkül egy 1800 öl hosszú s 150 egész 200 széles kikötő létesitésének alapja lön megvetve. Meg kell még czáfolni a közönség nagy részének azon téves előítéletét, „hogy az elzárt medencze vize egészségtelenné teendi a vidék levegőjét." E medenczében nem lesz álló víz ; mert az alsó zárgátnak már építés alatt lévő tápzsilip nyílásán legkisebb viz alkalmával is, 2000 köbláb viz fog másodperczenként keresztül folyni, a melyhez hasonló vizbőséggel kisebb folyóink középvizállásaiknál sem bírnak; így a viz megromlásáról — mi csak álló viznél történhetik — szó sem lehet. Minél nagyobb lesz az esetleges vízállás, annál nagyobb lesz a zsilipen keresztül ömlő víztömeg is. A szabályozási építmények szerkezetére vonatkozó lényeges változtatás csak a rakpartoknál történt. Ezen módosítások következők: 1. A rakpartok alsó síkja, a kis vizszin felett 16 lábról 18 lábra vagyis oly magasságra emeltetett, minővel a Pesten már létező rakpartok sikja bír. Több mint harmincz évi tapasztalás által bizonyított tény ugyanis, hogy az úgynevezett nyári árvizeknek, vagyis azoknak, melyek jégzajlás nélkül támadnak, legnagyobb magassága 18 és nem 16 láb; — ha tehát a rakpartok alsó sikját nem akarjuk minduntalan az elöntés veszélyének kitenni, magasságukat 18 lábra fel kellett emelni. 2. A beton-alap felszíne 0 felett 4 lábról 5 lábra emeltetett; s hogy ez alapat a nagyobb mélységekben is elég biztosítékot nyújtson, az eredetileg általában tervelt 8 láb szélességgel csak a
