Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.

Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról

276 212. SZÁM. okozta árvizek ellen, mert lehetetlenné teendik a jégtábláknak, mint eddig történt, a sekély mederben megfeneklését. Mindezeknél fogva mindenekelőtt ezen munkák vétettek foganatba, nevezetesen a soroksári Dunaág elzáratott, s a promontori Dunaágban nagymérvű kotrások vétettek foganatba. Egyidejűleg meg lőnek kezdve a második szakaszban a partfalak, a melyeknek alapozásával sietni kellett azért, mert ezen munka a vízállásoktól, tehát egy oly tényezőtől van függővé téve, melyre befolyást gyakorolni nem lehet. Mint a tervekből látható, a partfalak a mederbe sülyesztett betonalapra építtetnek, s miután beton-zömnek oly magasság adatik, mely a szokásos legkisebb vizek állásával egyenlő, s az első réteg kőnek lerakása csakis akkor lehetséges, midőn ezen legkisebb vízállás csakugyan beáll, mi azonban nem minden évben szokott megtörténni, s ha megtörténik, csak rövid ideig tart: ennélfogva sietni kell a beton-alap lerakásával, hogy az alkalmas időt, mely esetleg csak évek múlva fordul ismét elő, a fal építésére fel lehessen használni. Mindezeknélfogva tehát az alsó és középső szakaszban kezdettek meg a munkák, ellenben a felső szakaszban még nem. Ezen szakasznak szabályozása az alsó munkák haladásától független, azok­nak minél előbb bevégzése pedig sokkal kívánatosabb, semhogy az erőknek a felső munkák egyidejű megkezdése által való szétforgácsolása megengedhető lett volna. A megkezdett munkák haladása a következőkben van részletezve: A soroksári ág elzáratott teljesen, egy a gubacsi határ közelében épített keresztzár-töl­tés segélyével, s ezen zártöltés a 0 vizszin felett 24 lábra emeltetett, s teljes befejezéséhez igen közel áll. Közvetlen azon zárgát mellett megkezdetett a zsilip építése s annak alapja e napokban már teljesen ki lesz ásva. Ezen munkákkal egyidejűleg a promontori Dunaág fenekén, a Csepel-sziget mellett lévő zátonyon végig mindenekelőtt egy csatorna árok kikotrása rendeltetett el, hogy ezáltal ezen ág medre a soroksári Dunaág elzárása folytán most már nagyobb víztömeg befogadására alkalmassá tétessék, s a meder ugy előkészíttessék, hogy a viz sodra a medret saját erejéből tovább mélyítse. Okvetlenül szükséges ugyanis, hogy a meder azon mélyítésének munkáját, mely megkívántatik arra, hogy ezen ág a legnagyobb vízmennyiségeket is minden duzzadás nélkül levezethesse, jelentékeny rész­ben maga a viz eszközölje, a mire a tett tapasztalatok után alapos remény van. A már végrehajtott kotrások azt mutatják ugyanis, hogy míg a meder felső rétegei mintegy galambtojás nagyságú kavicsból állanak, melyeket a Duna vizsodra megtámadni és elvinni nem képes, addig ezen rétegek alatt mintegy 4—5 lábnyira a 0 ponton alul finom szemű homok található, mélyet a Dnna sodra megmozgatni s elvinni képes, mihelyt az alólról felfelé folytatott csatorna felső központjáig át lesz törve. A csatorna-árok összes hossza 400 öl, s 14.000 köböl anyag kikotrását teszi szükségessé. Eddig ebből 210 folyó öl készíttetett 9000 köböl kikotrása által; a hátralevő 5000 köböl kikotrása könnyen eszközölhető most már, miután september hó vége óta 5 nagy kotrógép áll a vállalkozónak rendelkezésére. Egyidejűleg készíttetett a soroksári ág torkolatánál a párhuzamos töltés is, mely a Dunának főmedrét az alsó elzárás által nyert kikötőtől elválasztja. Ezen töltésből eddig elkészíttetett 3600 köböl, s hátra van még 16.000 köböl, mely munkamennyiség még a téli árvizek előtt be fog fejeztetni. A közbülső szabályozási szakaszban az alapozás kezdetett meg, s az eddigi előhaladást a következő számok mutatják: Készíttetett czölöpözés: A pesti oldalon a Rudolf-rakpart felett ...... 250°

Next

/
Oldalképek
Tartalom