Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.

Irományszámok - 1872-28. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „az 1868. évi XL. törvényczikk 12. §-ának és az 1868. évi XLI. törvényczikk 6. §-ának, valamint az 1872. évi II. törvényczikk módositása, illetőleg a honvédzászlóaljak szaporitása tárgyában” a honvédelmi minister által a képviselőháznak bemutatott törvényjavaslat felett - 1872-29. Törvényjavaslat, Kővárvidékén Nagy-Somkuton egy királyi törvényszék felállitásáról

180 29. SZÁM. 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a magy. kir. ministerium bizatik meg. Kelt Pesten, sept. 18-án 1872. Beadja: Buda Sándor, s. k. kővárvidéki országgyűlési képviselő. INDOKOK: Kővárvidék a legrégibb időktől fogva önálló törvényhatóság, mint partiumbeli megyének a reinkorporatio után is önálló politikai és törvénykezési autonómiája fentartatott, a históriai jog, a méltányosság, s az osztó igazság hangosan követelik, hogy valamint a hasonterjedelmü és népességű Zaránd és Kraszna partiumbeli, nemkülönben több hason magyarhoni megyék, u. m.: Ugocsa-, Esztergom-, Turócz- és Tornamegyék területén kir. törvényszékek állittattak, ugy Kővárvidéke is részesittessék az igazságszolgáltatás ezen az élet- és vagyon-őrének századok óta kebelében kegyelettel megóvott és élvezett jótéteményében, annál is inkább, mert Kővárvidék hazánk ős alkotmányához és integritásához mindig hűséggel és ragaszkodással viseltetett, készséggel rovta le polgári kötelességeit, kiszolgáltatta vér- és pénzadóját, viselte a közterheket, és igy semmi alapos ok nincs arra, hogy Magyarország 52 vármegyéje közül egyedül Kővárvidék tétessék kivételes állapotba, már pedig kivételes állapotba tétetett akkor, midőn egyedül kebelébe nem állíttatott királyi törvényszék. Pedig : Kővárvidéke a közel múltban a kormánytól kapott némi segély mellett önerején egy a jelenkor kivánalmainak megfelelő diszes, több százezer forint értékű megyeházat épitett, milyen kevés van a hazában, s mely a törvényszék' irodáinak, ugy a fegyenczek befogadására elegendő és alkalmas helyiséget nyújt, és igy az állampénztárra, — a területén kir. törvényszék felállításával semmi költség nem nehezedne, ellenkezőleg Kővárvidékére azon káros következmény is beállhatna, hogy miután azon hely, melyen a megyeháza épült, Nagy-Somkút mezővárosa által csak azon feltétel alatt adományoztatott, hogy azon épületbe a vidék közigazgatási és törvényhozási autonómiáját gyakorolja, ellenben az épület tulajdoni joga szálljon át a városra, és igy a vidék népe a mellett, hogy távol helyre sok költséggel kénytelenittetnék eljárni peresügyeiben, annyi áldozattal tett építkezéseit elveszítené, erkölcsileg, ugy anyagilag tetemesen meg lenne büntetve, és jövőre tartózkodna közczélokra adományozni, mi előrehaladásunkat nagyon gátolná. Nagy-Bánya, hová Kővárvidék mint kir. törvényszékhez beosztatik, a vidék területén kivül Szathmármegyében fekszik a vidék szélpontján, hová a vidék legnagyobb részéből a perlekedő felek 8—9 mértföldet kénytelenek tenni sok költséggel és fáradsággal. Kővárvidék népessége 54 ezer lélek, •— terjedelme 19 D mértföld, a polgári fenyítő és telekkönyvi ügyek száma a 6 ezerét meghaladja, ide nem számítva a számos úrbéri és arányositási pereket. A vidék lakossága a szó szoros értelmében véve a földmives birtokos osztályhoz tartozik, s mint ilyenek, birtok pereit csakis a társas, illetőleg birtokbiróság intézheti el. Az igazságkiszolgáltatás főkellékei az olcsóság, gyorsaság és könnyű hozzáférhetőség levén, a törvényhozást ezen költséges uj szervezés keresztülvitelének elrendelésére szintén a most említett okok indították, mi azáltal, hogy Nagy-Somkutról Nagy-Bányára tétetik át a kir. törvényszék, Kővárvidékre nézve épen az ellenkező hatást idézi elő. Minthogy a magas kormány a 102. törvényszékre nyert felhatalmazása folytán a felosztást megtette és foganatosította, Kővárvidéke igazságos és méltányos követelésének minden nehézség nél-