Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1430. Szontágh Pál (gömöri) törvényjavaslata, Gömör megyében Rosnyón egy kir. törvényszék felállitásáról
1430. SZÁM. 315 1430. szám. Törvényjavaslat Gömör megyében Rosnyón egy kir. törvényszék felállításáról. r : i. §. Az 1871. XXII. t. czikkben foglalt felhatalmazás kiterjesztésével a m, kir. ministerium felhatalmaztatik : Gömörmegyéten Rozsnyói* egy királyi törvényszék felállítására, és azon járásoknak, melyek czóls eü kerületét képezhetnék, abba való beosztására ; — ugy nem különben banyaügyekben a r.-szombati Kir. törvényiekre ruliázott birói hatóságnak, az ennek kijelölt területkörrel, ezen rozsnyói kir. tö'vónyszékre átruházására. 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a m. kir. ministerium bizatik meg. Kelt Pesten, 1872. márezius 27-ón. Beadja : Szontágh Pál s. k. Gömör rozsnyói orsz. képviselő. Melléfclet az 1430. sz. Iro m ányhoz. Indokolás „a gömör megyében Rosnyón egy kir. törvényszék felállításáról" szóló törvényjavaslathoz. Gömörmegye századoktól óta önálló törvényhatóságot képezett s külön politikai individualitását mai napig megtartotta. Midőn 1802-ben a kis-houti kerület N.-Honthmegyótől elválasztatván, Gömörrel törvényesen egyesittetett, ez a két fél kö; ött kötött olyatén szerződós folytán történt, hogy a közigazgatást és törvénykezést Gömör 3 / 4 részben, Kishont x \± részben gyakorolja. Ezen törvényes kötés, azon rövid időt kivéve, midőn az absolutismus a hazai törvényt tiszteletben nem tartotta, folyvást ós még 1861-ben is érvényben volt, valamint ezen egyesült megyének ma is tényleg két székhelye van : P e 1 ;< ü c z és R i m aszombat. Ezen egyesülés tehát nem volt egybeolvadás, a mit az alább előadandó sajátságos viszonyok sem engedtek, — nem volt az, a mi pl. Bács- és Bodrog, vagy Pest-Pilis- ós Soltmegyók között végbement, hanem volt olyatén szövetkezés, melynélfogva Kishont, mint külön politikai jogú kerület, Gö40*
