Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.

Irományszámok - 1869-1152. Törvényjavaslat a buda-pesti indóházakat összekötő vasut létesitése tárgyában

1152. SZÁM. 23 8. A fedett csarnok körülbelől 160—170 méter hosszúnak terveztetik, melyhez, haapályaudva ­földszinti lesz, még fedett verendák csatlakoznak, ugy, hogy a hosszabb vonatoknál is minden személyko­csihoz szárazon lehessen jutni. 9. A vestibuleök, folyosók, toilettek s egyéb apróbb helyiségek a fenti kiterjedéshez mérten ter­veztettek. Főleg arra van e tervezetnél figyelem fordítva, hogy a közönségnek mentül kevesebb oka legyen cso­portosulni ós igy tolongást idézni elő. Ezért a várótermek a benyitó két különböző oldalára osztattak el, mindenütt lehetőleg sok be- és ki­járás terveztetik, a málha- és gyorsszállitmányi raktárak — főleg a földszinti pályaudvarban, hol ez köny­nyebben lehetséges, ugy helyeztetnek el, hogy az utazók a felrakodás által ne zavartassanak. Nem lehet emlités nélkül hagyni, hogy az alaprajz elrendezése a földszinti pályaudvarnál, sokkal ké­nyelmesebben ós a forgalomra czélszerübben lehetséges, mint ez emeletesnél, mit egyébiránt számos ismert ilyetén épületnél tett tapasztalás világosan bizonyit, s minden utas is kénytelen elismerni. A személy pályaudvar homlokzata. Az épület külsején minden költséges diszitós mellőzendő, az épület szépsége inkább helyes arányokban és csoportosítás utján keresendő. A körúton való elhelyezést feltételező tervezet, mely egyébiránt csakis vázlatnak tekintendő, — mellé­kelve van, s ez ha földszinti része elmarad, az arányok némi változtatásával a kerepesi ut mellettinek is megfelelhetne. Szárny vasutak. Az épülőben levő fővámháznak e vasuttali összeköttetése indokolást nem igényel, a Csepel-szigetteli összeköttetést pedig annak a két város közötti fekvése igényelvén — a ministerium e tervezetet teljesnek csak ugy tekinthetó, ha ezen összeköttetésekre szükséges szárnyakat szintén keretébe vonja. A fővámház összeköttetésére szolgáló vágány a Duna-szabályozás által nyerendő part szólén szándé­koltatok lerakatni, és egy 7°/ 00-el emelkedő töltés és megfelelő kanyarulattal a főpályával összekapcsoltatni mint azt a térrajz mutatja. A Csepel-szigeti szárny a soroksári ut keresztezésénél délfelé hajlik el a főpályától ós a Dunaág el» zárását eszközlő töltés részbeni felhasználása, valamint az ugyanott lótesitendő zsilip áthidalása segélyével vezettetik a szigetre. Mindkét összeköttetés oly egyszerű, hogy arról részleteket bemutatni felesleges volna. Költségek. A mellékelt költségvetés mutatja a leirt építmények létesítésére szükséges összegeket, s könnyebb át­nézet szempontjából 6 részre osztatott fel, t. i. összekötő vasút, állandó Dunahid, rendezési pályaudvar, személy-pályaudvar és a két szárny. Minden tekintetben oda irányultak a törekvések, hogy szükségesnél több ne költessék, miért is csak oly magasan vettettek az árak, mint azt a kivitel szilárdsága ós tartóssága, azonkívül pedig a helyi építési viszonyok megkívánják, gondosan elkerülve mindent, mi a fentiekkel nem indokolható költséget okozna. Azon telkek árát, melyek a város tulajdonát képezik, s e vasút vagy pályaudvarainak létesítésére el­foglalandók, mint a költségvetés mutatja, egyelőre ezen összegekbe fel nem vétettek. E jelentós mellé csak egy átnézeti költségvetés van csatolva; minthogy azonban a tisztelt háznak egy egészen részletezett költségvetés, valamint az azt indokoló részletes tervezet is egy példányban bemu­tattatok, a ministerium ez alkalommal az egyes pontozatok bővebb indokolásától eltekinthetni vél. A költségvetés végén kellő átnézet ós összehasonlítás kedvéért összeállittattak azon alternatívák költ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom