Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.
Irományszámok - 1869-1152. Törvényjavaslat a buda-pesti indóházakat összekötő vasut létesitése tárgyában
1162. SZÁM. 19 A szükséges hivatalnokok a következők: 1 állomási főnök, 2 távírász, 3 forgalmi hivatalnok, 1 kocsimester egy segéddel és 2 kereskedelmi hivatalnok. Hogy ezeknek a pályaudvaron kell lakniok, azt szolgálatuk természete, mely éj és nap között különbséget nem ismer, világosan indokolja. A szolgák, kiknek elhelyezése szintén elkerülhetlen, 4 váltóőr és 2 hivatalszolga. A kocsitolók oly napszámosok, kik hetenként egyszer térnek tűzhelyeikhez, ezenkívül pedig kora reggeltől késő estig, sőt felváltva éjjel is igénybe vétetnek, miért számukra laktanya épitése elkerülhetlen. Ugyan ez áll a vonatkísérő személyzetre nézve, melynek számára pihenésre hely létesítendő. A vágóhíd közelében tervezett állomás oly épülettel volna ellátandó, melybe az állomási főnök, 2 hivatalnok és egy szolga számára lakás és hivatalhelyiség legyen elhelyezhető. Ezeken kivül még 8 őrház szükségeltetik. Felépítmény. Az egész pálya mindjárt eleinte 2 vágányra terveztetik, minthogy tekintettel már az első időben remélhető leágazásokra, egy vágánynyal nem felelhetne meg a forgalom kívánalmainak, *a legközelebb építendő közraktárak, dockok ós silos-ok már magok az egyik vágányt valószínűleg igénybe vévén, s ezenkívül a második vágány létesítése, minthogy a hidat minden esetre 2 vágányra kellene építeni, aránylag kevésbe kerül, és ha később építtetnék, aránytalanul sok költséget és alkalmatlanságot, sőt forgalmi zavart is okozna. A rendezési pályaudvar egyelőre 6 vágánynyal láttatnék el t. i. minden most létező pálya számára kettővel, de az épületek oly távolságba helyeztetnének és a kisajátítás oly mérvben eszközöltetnék, hogy még további 6 vágánynak lerakása bármikor akadály nélkül történhessék. A megállapodási hely 1, esetleg 2 mellékvágánynyal czéloztatik elláttatni. Egyéb vonalok. Minthogy azonban a költségvetés azt mutatja, hogy az összekötő pályának és járulékainak létesítése az állampénztárt igen nagy mérvben fogja ujabban igénybe venni, kötelességének ismerte a ministerium megkísérteni minden módot a kitűzött czélnak minél kevesebb költséggel való elérhetésére. E végből ujabb tanulmányokat tétetett a város egész környékén. Ezek határozottan arról győzték meg a ministeriumot, hogy mindent egybevetve, utoljára is mint a czélnak legmegfelelőbbet a fent leirt vonalat kell javaslatba hoznia. Mindazonáltal kötelességének érzi az egyedül tekintetbe vehető alternatívát, mely valamivel csekélyebb költséggel állitható elő is bemutatni és megismertetni. E szerint mint azt a mellékelt átnézeti térrajz pontozott vonalai mutatják, a rendezési pályaudvar a cs. kir. szab. államvasút kőbányai állomásán alul volna létesítendő, honnét a vasút délfelé a puszta lőrinczi és gubacsi határokban Pestváros határának szólén a gubacsi csárda felé vezettetnék, melynek északi része meUett elhaladván, kissé nyugot felé hajlik s a soroksári Dunaágon keresztül Csepel falujának északi része mellett vonul el, a Dunát függélyesen metszi és a budaelőfoki állomás déli részén szakad a déli vasuttársulat pályájába. Ezen vonal az előbbinél 250—300 méterrel rövidebb, fekszine a terület magaslati viszonyaihoz simul ós a metszett utakat pályaszinben bocsátja keresztül. — A Duna főágának medrét normális szélességben találván, ártéri hidat ugyan nem, de e helyett ennél minden esetre kisebb soroksári Dunahidat igényel. Ezen vonal az átmeneti forgalomnak a déli irányt tekintve ép ugy felel meg, mint a belső, de északnyugot felé, amennyiben Budáról ez irányba ujabb vonalok épülnének, határozottan hátrányosabb, mert közel egy mórtfölddel hosszabb. De továbbá nemcsak a városi, hanem az országos kereskedelem ós 3*
