Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-390. Törvényjavaslat az 1868. évi XLIX. t. czikk 1-ső §-a d) pontjának módositása iránt
128 390. SZÁM. adnia, hogy Beszterczebánya és Stubnya között a hegységet 5-35, magasságban, — csak az alagutig számítva elérhessük. Beszterczebánya és a Felsö-Garamvölgye a fővonalnak Körmöczbányán keresztül vezetése, és a Zól/om- és beszterczebányai szárnyvonal építése által semmit sem veszitene, az ország pedig még mindig 4 3 / 4 millió forint építési és tőkésített szállítási költséget nyerne. És még ezen felül nyerne a hanyatlásnak indult Körmöczbánya város és ipara, mely városhoz, ha a fővonal Beszterszebányának vezettetnék, mint a hogy megfordítva Beszterczebányára vezettetik. De nyerne még Selmecz városa és környéke is a fővonal közelsége által. Beszterczebánya és a Felső-Garamvölgye iparának és helyi érdekeinek tökéletes megőrzése, egyszersmind Körmöczbánya városának emelése, a vasút Selmeczrőli távolságának leszállítása, 4 3 / 4 millió írtnak megtakarítása, a zólyom-beszterczebányai szárnyvonal építési költségének levonása mellett és Magyarországnak Oderberg felé irányuló kivitele számára a legrövidebb vonalnak létrehozása a hegyi pályának 2.1 mfdeli megrövidítése s'e szerint a hegyi pályával egybekötött veszélyeknek a legkisebb mérvre szállítása, az átkelési magaslatnak 535'-bali leszállítása s ez által a pályának ógalji befolyásoktól, milyenek a hófúvások-megóvása s a szállítási képesség fokozása azon nyereségi tényezők, melyek a zólyom-körmöczbányai vonal kiépítésénél mérvadók és ezek oly fontosak és tagadhatlanok, hogy a ministerium bizton hiszi, mikép a tisztelt ház e részbeni javaslatát méltányolni fogja. Megjegyzem egyébiránt, hogy Beszterczebánya város egy, a ministerium korábban tett felterjesztésében a választott pálya irányának helyességót elismerte, s csakis egy szárnyvonal építését kérelmezte. A törvényhozás elé terjesztett azon kórvény, a melyben a fővonalnak Beszterczebánya felé leendő vezetése kérelmeztetik, az elébb eléadott kívánalommal tehát ellentótben áll. De ugy ezen, valamint a Zólyommegye közgyűlése részéről a választott vonal irányának megváltoztatása tárgyában beadott kórvény ós a fenntebb előadottak után nézetem szerint figyelembe nem vehető. Mindaz, a mi a megye ezen beadványában a stubnya-berg-beszterezebánya-zólyomi vonal hosszára és a stubnya-berg-körmöcz-zólyomi vonal s annak Beszterczebányára menő szárnyvonalára vonatkozólag mondatik, kétes alapokon nyugszik, mert ezen hosszaság nem létezik, ós a vonal mindkét irányban egyenlő, mivel végre az osztrulunkai és handlovai szénnek a felső Garamvölgy és Gömörbe szállítása az elfogadottt vonalon ép oly olcsó, mint a törvényhatóság által kivánt vonalon. E tekintethen a megye előterjesztése a biztos alapot nélkülözi, de ellenkezőleg egyetért a ministeriummal az ottani vasipar fontosságára nézve és abban, hogy annak szállítási könnyebbséget kell eszközölni. És mivel ezen könyebbitós Zólyomtól Beszterczebányáig ós innen tovább a Garam-völgyön át Breznóbánya felé vezetendő másodrangú, de a közönséges vágány távolságú vonal építésével elérethetik és pedig egyenes ós oly tökéletes módon, mintha a főpálya Beszterczebanyán át vezettetnék. Az előadottakat összefoglalva kitűnik, hogy: v 1. Az 1868. évi XLIX. t. ez. nem szószerint ugyan, de azt rendeli, hogy a magyar királyi északi vaspálya Ó-Zólyom érintésével Oderberg irányában a kassa-oderbergi vasút e czólra legalkalmasabb s legkedvezőbb pontjáig építtessék M. 2. E feladat legczélszerübben a Zólyom és Körmöczbányán át Rutkára vezetendő vonal kiépítése által van megoldva. 3. Breznóbánya érdeke meg van óva egy aránylag olcsóbb iparvaspálya építése által. Az előadottak után van szerencsém az idezárt törvény-javaslatot a tisztelt háznak elfogadásra ajánlani. Kelt Budán 1870. márczius 19-én. Gr. Mikő Imre s. k.
