Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-14

Az országgyűlés felsőházának 1U. ülése 1 erincévé, mert azzal minden hátrányt ki leetne küszöbölni. A kishaszonbérleti rendszernél a nemzeti szempontok sem érvényesülhetnek olyan mértékben, amint az kivánatos lenne, hiszen kisbérletet csak a lakóhely közelében lehet adni és amennyiben megfelelő földterület áll rendelkezésre és vannak helybeli igénylők, azoktól igényük kielégítését nagyon nehéz lesz megtagadni. Ilyen módon a nemzetiségi vidékeken szintén helybeliek kapnának kisbérletet, ami nem lehet minden esetben kívánatos. Áll ez még fokozottabb mértékben a végekre nézve, így tehát elsőrendű nemzeti érdek lenne, hogy ilyen helyeken — bármilyen anyagi áldozatokba kerüljön is — feltétlenül telepítéssel oldassék meg a földbirtokpolitika kérdése. Ami a különböző birtoktípusokat, illetőleg azok jogosultságát illeti, teljes tárgyilagossággal meg kell állapítanunk, hogy azoknak országos aránvában eltolódásnak kell bekövetkeznie, a kisbirtok javára. Azt is meg kell állapítanom, hogy a gazdasági és szociális fejlődésnek abban a szakában, amelyben jelenleg vagyunk, a latifundiumoknak, a legnagyobb birtokoknak a kora már lejárt, a mammutbirtokoknak egy kézben való fenntartása már lehetetlen. Éppen ezért nagyon helyes, hogy a törvényjavaslat a latifundiumoknál az igénybevehető százalékot aránylag magasabban szabta meg. Ezzel szemben a középbirtok, illetve a középüzem fenntartása nem ellenkezik semmiféle földbirtokpolitikai elgondolással sem, hiszen még a radikális elveket hangoztató agrár szociológusok is elismerik annak létjogosultságát. Középüzemre feltétlenül szükség van, mert a mezőgazdaságnak vannak olyan ágai, amelyek az egészen kis birtokokon nem valósíthatók meg, vannak olyan mezőgazdasági feladatok, amelyeknek megvalósítására nagyobb terület szükséges; ilyen például a növénynemesítés, a nemesített vetőmagok szaporítása és bizonyos magasabb állattenyésztési feladatok és részben az ipari növények termelése. De nagyon fontos jelentősége van a középbirtoknak nemzeti szempontból is. A nemzeti társadalomnak mindenkor értékes rétege volt a középbirtokos osztály. Ez a birtokosság hosszú évszázadokon keresztül mindig megállotta a maga helyét és teljesítette kötelességét. Sajnos, az utóbbi évszázad folyamán úgy számban, mint anyagiakban igen nagymértékben megfogyatkozott. Feltétlenül szükség van erre a birtokososztályra, mint olyanra, amelyből táplálkozik a többi tanult foglalkozási ág, elsősorban a tisztviselőosztály, belőle kerül ki ma is az ország vezetésére hivatott elemeinek tekintélyes száma. De szükség van azért is erre, mert kell, hogy a falu népe között legyen olyan elem, amely magasabb műveltségénél, tanultságánál, szellemi fölényénél és anyagi függetlenségénél fogva annak vezetésére hivatott. Erre pedig nem lehet hivatottabb más. mint az a birtokosság, amely ott él a falu népe között, azzal szoros érdekközösségben, annak jó és balsorsában osztozkodva így annak sorsát, minden dolgait közvetlenül át tudja érezni, és meg tudja érteni. A középüzemeknek megfelelő birtoktípus megvan mindenütt a nyugati országokban is, I ahol a kisbirtokrendszer van túlsúlyban és ahol a mezőgazdasági kultúra sokkal magasabb fokon áll. A nyugati államok egy részé- I 19$9. évi december hó IS-án, szerdán. 123 ben, például Németországban ennél aránylag sokkal nagyobb birtokok is vannak és földbirtokpolitikai szempontból ezek is kíméletben részesülnek. Ha összehasonlítjuk a mi viszonyainkat a nyugati államok viszonyaival, akkor sohasem szabad ugyanakkora területű birtokokat egymás mellé állítani, mert például egy németországi 200—300 hektáros birtoknak nálunk nem a területileg megfelelő 400—500 katasztrális hold, hanem legalább is egy 800 vagy 1000 holdas birtok felel meg. Már pedig Németországban, az ottani felfogás szerint nem a 4—300 hektáros, hanem az 1000 hektáros birtokot sem tekintik olyanunk, amelynek fenntartása birtokpolitikai szempontból ne lenne kívánatos. Éppen ezért a mi viszonyaink között nem tudom a. magam részéről helyeselni azt, hogy a törvényjavaslat a középbirtokot csak 500 kataszteri holdig mentesíti az igénybevétel alól. Annál kevésbbé tudom azt helyeselni, mert hiszen az eddigi felfogás szerint, amelyben a hivatalos felfogás is osztozott, a középbirtok határa 1000 hald volt. A javaslat tehát akkor lett volna következetes az eddigi hivatalos állásponthoz, hogyha az 1000 katasztrális holdas batárt állapította volna meg, mint olyant, amelyen alul igénybevételnek nincsen helye. Sőt, ha azt számitjnk, hogy az 1000—2000 hold közötti birtoktípus voltaképpen átmeneti jellegű, hiszen a következő generációban, több gyermek esetében középbirtok, sőt kis-középbirtokká fog feloszlani, akkor azt kell mondanom, nem egészen helyes az sem, hogy az alacsonyabb és magasabb igénybevételi százalék határát 1500 holdban állapították meg, (Ügy van!) hiszen körülbelül 2500 holdig terjedő birto}t az, amely természetes úton is egypár évtized alatt fel fog oszlani középbirtokká. Helyes lett volmi tehát, ha a magasabb százalékos igénybevétel határa nem az 1500, hanem a 2500 holdnál lett volna megállapítva. -A törvényjavaslat igyekszik a középbirtokot többféle intézkedéssel is védelemben részesíteni s annak hivatását méltányolni. A legnagyobb mértékben elismerésreméltó a családi kedvezmény, amely a javaslat 3. §-ának 4. bekezdésében foglaltatik és őszinte köszönet illeti a földmívelesügyi miniszter urat azért, hogy a családi kedvezmény mértékét a bizottsági tárgyalások során még emelte. Ez a családi kedvezmény kétségkívül a középüzemek javára szolgál, mert hiszen a legnagyobb birtokoknál ez egyáltalán nem érvényesül. Ez az intézkedés helyes, méltányos azért is, mert lel tétlenül közérdek az, hogy az intelligens osztály és ennek sorában a középbirtokos osztály fennmaradjon, sőt szaporodjéK. És ha méltányos az, hogy a földhöz juttatottak családi állapotát figyelembe vegyék, akkor méltányos ez a földbirtokosoknál is, akik az áldozatot hozzák a juttatás érdekében. Nézetem szerint azonban a családi kedvezmény elvének helyes és következetes keresztülvitele akkor történt volna meg, ha nemcsak a 3. § 4. bekezdésébe, hanem ugyanennek a szakasznak 3. bekezdésébe is bele lenne foglalva olyan értelemben, hogy az 500 holdas alapterület, amelyen felül kezdődik a 20% kiszámítása, szintén emelkednék a gyermekek után számítandó terület mennyiségevei olyanformán, hogy esak a családi kedvezmény hozzáadásával megnöveke) dett alapterületen felül kezdődjék a 20%-os igénybevétel. Sajnálatomat kell kifejeznem afelett, hogy ezirányú javaslatomat az együt1 tes bizottság annak idején nem tette magáévá.