Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-76

3-2 LXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. a lelkiismereti szabadságba, hol, melyik ponton avatkozott be az állam. Nem szabad-e mindenkinek a maga saját lelkiismereti szabadsága szerint cselekednie? Azok a törvények, azok az intézkedések, a melyeket mi hoztunk, sem nem parancsolnak olyant, a mi a vallás tanaival ellentétben áll, sem nem lilfanak olyant, mit a vallás követel, hanem igenis azt teheti mindenki, a mit a vallásnak parancsai, a vallásnak tanai hirdelnek, csak azt követeljük, hogy abban, a mi az állam hatásköréhez tartozik, az állam törvényeit respecíálják. (Úgy van! balfelől.) Én legalább a magam részéről nem nyilatkoztam úgy, hogy az a politika, a melynek egyik zászlóvivője a méltóságos gróf úr, hazafiatlaii volna; még talán azt sem mondtam, hogy könnyelmű politika; ez tehát talán nem is én reám vonatkozik, de ezt az utóbbit, engedelmet kérek, ha nem is mondtam, mondom most, hogy igenis könnyelmű az a politika, a mely felekezeti alapon akar politikai pártot szervezni ebben az országban — és erre nézve hitelesnek kell tartanom azt az áldást, a mely éppen erre vonatkozólag a néppárt működésére adatott, mert ott egyenesen az van mondva, hogy katholikus alapon van a néppárt szervezve, ez a politika igenis könnyelmű politika, (Helyeslés balfelöl.) ha mi a felekezeti érdekeket, a confessionalis szempontokat akarjuk az á'lam egyetemes érdekeinek helyébe tenni. (Helyeslés balfelöl.) És én igenis mondottam, hogy ez süppedő talaj, a mely ránk nézve végzetes lehet. Azonban nem hiszem, hogy bekövetkezzék ez a végzetes eredmény, mert bizom ennek a népnek, ennek a nemzetnek értelmiségében, mely tudja azt, hogy ez csak múló tünemény, a mely mindenütt előfordul, a hol nagy politikai reformokat, a hol nagy actiót vitt keresztül egy párt és egy kormány. Mindenütt előfordul ilyenkor az, hogy egy-egy töredék meg akarja állítani az idők kerekét, és azt hiszi, hogy visszafelé haladva, középkori alapon, a melyen azt gondoltuk, hogy régen tul vagyunk, felekezeti alapon lehet pártokat szervezni ebben az országban. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) És, engedelmet kérek, de ha már itt vagyok, a néppárt programmjának fejtegetésénél, nem mondom, hogy ebben a magas házban, de igen is, azon kivül a néppárt oly érvelési modorba megy át, a mely ellen határozottan tiltakoznom kell. Jogot vesznek magoknak arra, hogy a mi vallási érzületünk felett is Ítéletet mondjanak, azért, mert mi n szabadelvű egyházpolitikának vagyunk hivei, mert mi a polgári házasság, a polgári anyakönyv, a vallásszabadság mellett foglalunk állást. Én ellenem éppen abban a csáktornyai kerületben azt mondták, hogy nem vagyok vallásos, hogy vallásos érzületem nincsen, sőt még azt is mondották, hogy atheista vagyok. Miért? Micsoda alapon? Honnan veszik a jogot arra, hogy a benső vallási érzületet is oda vonszolják a politikai küzdtérre s a vallási érzület felett kritikát gyakoroljanak, azt a magok számára foglalják le, mintha csak ők magok volnának azok, a kik vallásosak. Az ilyen érvelési mód megtévesztő ; az ilyen érvelési mód igenis, igen veszedelmes, a felekezeli harczot élesíti s oly következményekig viheti el, a mely következményektől maga a méltóságos gróf úr és párthívei fognak leginkább visszaborzadni. Micsoda megnyugvással menjen azután az a szegény nép, a mely a szabadelvű egyházpolitika mellett szavazott, az Isten házába, a hol azt hirdették nem egyszer, hogy a ki a szabadelvű egyházpolitika mellett van, az elkárhozik? (Mozgás jóbbfelől.) Bocsánatot kérek, ezek factumok, ezek tények; nem hoztam volna fel, de mivel a nemes gróf itt a Csáktornyái kerületre hivatkozott és az érvelési modorról szólt, kötelességemnek tartottam ezt nyíltan, épen itt, e magas országgyűlési fórum előtt is elmondani. (Helyeslés a baloldalon.) Azután azt mondja a nemes grőf, hogy mily politikát követünk mi, hogy egy új nemzedéket bölcseleti alapon akarunk nevelni vallás nélkül. Hát engedelmet kérek, mire méltóztatik ismét alapítani ezt az állítást ? Hát vájjon a mi államunk épen az új nemzedéknek nevelése, és pedig vallásos nevelése szempontjából, azokban az intézkedésekben, melyek a gyermekek neveléséről szóló törvényben és a többi törvényjavaslatokban le vann?* k fektetve, de átalában minden intézkedésben, melyet a vallások irányában tesz, talán közönyt tanúsít a vallás iránt? Hiszen mi a