Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-68

LXVIil. ORSZÁGOS ÜLÉS. 417 törvényhozásból; mert az alsó és felső házban befolyásuk igen nagy, a közoktatási bizottság­ban a kathohkusok többségben vannak, a köz­oktatási tanácsban a katholikus elem erősen van képviselve, és én szerencsésnek érzem ma­gamat, hogy épen a beszterczebányai püspök ő excellentiája volt képes annak idejében az elnök­séget elvállalni. Természetesen, ezen aggodalmak vonatkoz­nak azon iskolákra, a melyek a minister veze­tése alatt állanak és tisztán katholikusok. Ezen iskoláknak több neme van, a mint ezt a beszterczebányai püspök ur ő nagyméltó­sága kifejtette. Ezekre nézve a katholikusoknak, a mennyiben iskola-fentartók, befolyásuk van, habár ö eminentiája finom iróniával kérdezte, hogy vájjon van-e a katholikusoknak befolyásuk a tanterv és az órák meghatározására nézve ? Erre nincs; de más tekintetben igen jelen­tékeny befolyásuk van. Itt vannak a szerzetes­iskolák. Ki nevezi ki ezek tanárait? pedig ez egy igen lényeges jog. Ki gyakorolja a fegyelmi hatóságot? Pedig ez is lényeges jog és be­folyás. Ők rendelkeznek a tanpénzek felett is. Ugyanez áll a püspökök és érsekek által íen­tartott iskolákra nézve is. A mi az erdélyi katholikus iskolákat illeti, ezeknek autonomikus szervezetük íentartatik a törvényjavaslatban. Fenmaradnának még a tanulmányi alapból fentartott gymnasiumok. Ezekre nézve a katholikusoknak direct befolyá­suk nincs, mert a kormány kezelése alatt álla­nak és mert a tanulmányi alap, mindannak daczára, a miket ő eminentiája kifejtett, katho­likus iskolai czélra szánt alap, de mégis or­szágos alap. Épen azért ezen tanulmányi alap és az abból fentartott iskolák is mindig a kormány vezetése alatt állottak és állanak. Méltóztatott érinteni, hogy bizonyos kételyek keletkeztek ezen alap jogi természete iránt. Én azonban a súlyt inkább a kezelésre fektetem. A kezelési módra nézve sokféle kétely kelet­kezett, és ö excellentiája az egri érsek már elismerte a múltkor, hogy a kezelésnek mostani módja tarthatatlan. De a nézetek a kezelésre nézve nagyon különbözők. Van a képviselő­házban például egy párt, a mely azt tartja, a nélkül, hogy félreismerné ezen alapnak katho­FŐEENDI NAPLÓ 1881—84. I. KÖTET. Hkus természetét, hogy ezt a budgetbe kell felvenni. Ő eminentiája egy ellenőrködő bizott­ságot kivan, mások pedig Erdély példáját sze­retnék követni és külön testületre óhajtanák az alapok kezelését bizni ugy, hogy valamint az erdélyi alapokra nézve, a kormány csak az ellenőrzést gyakorolná. Ily divergens viszonyok közt és miután alkotmányos országsán radikális változások, az ilyen országos alapokra nézve, a törvényhozás hozzájárulása nélkül nem eszközölhetők, én nagyon kívánatosnak tartanám, hogy ha egy külön új törvény által ezen ügy tisztába hozat­nék. [Mozgás.) Azt merem állítani, hogy a kik ezt elodázzák, talán nem cselekszenek ezen alap katholicitása érdekében. Véleményem sze­rint az ily kényes kérdéseket akkor kellene megoldani, a mikor a kedélyek nyugodt ik, mikor a mérséklet szavának még van hatása. Ő eminentiája a kalocsaibibornok-érsek ur ezen alapokra s a katholikus iskolákra nézve egy igazgató tanhaióságot akar felállítani s e tekin­tetben hivatkozik a múltra, állítván, hogy 1848-ig ily hatóság létezett is. Én nagyon tisztelem ő eminentiájának mély tudományát, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ő emi­nentiája ezzel a legendának egy nemét csinálta; mert ily tanhatóság sohasem létezett. Már teg­nap érintetett, hogy ezen studiorum commis­sio a helytartó-tanácsnak volt egyszerű bizott­sága, a melyben protestáns tagok is voltak, és a mely nemcsak katholikus, de országos isko­lai dolgokkal is foglalkozott. Határozni ez nem határozott, véleményeit a helytartó-tanács elé terjesztette. És tovább megyek, maga a hely­tartótanács sem határozott a legfontosabb dol gokban. mert ezek a kanczelláriához mentek, s Bécsben pedig nem mindig csal: a magyar, de a német udvari tanácsosok is döntöttek. Ez tény, amit az aktákból is be lehet bizonyítani. Miután oly nagy súly helyeztetett ezen tanügyi hatóságra, sót ő eminentiájának ezen nézetét a beszterczebányai püspök ur is istápolta, bátor vagyok ő eminentiájának egy javaslatot tenni. (Halljuk!) Miután az episcopatus és a katholikusok, mint iskola-fentartók, bizonyos gymnasíumokra befolyást gyakorolnak, és eze­ken kivül vannak seminariumok, tanító- és 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom