Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-80

380 LXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. által az osztrák-magyar monarchiára átruházott közigazgatás tekintetében szükséges intézkedés­ről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag. Nyári Jenő báró jegyző (olvassa a hár­mas állandó bizottság jelentését). Gromon Dezső jegyző; (olvassa a ministeri indokolást). Elnök: Fel fog olvastatni a törvényja­vaslat. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottság jelentéséi., a, törvényjavaslatot és a ministeri indokolást). Elnök: Van-e valakinek ezen felolvasott törvényjavaslat elve és lényege ellen észre­vétele? Schmidegg János gr.: Nmélt. elnök, mélt. főrendek ! E törvényjavaslat tárgyalásánál vélemé­nyem szerint nem az, ami az indokolásban főleg hangsúlyoztatok, hogy Bosznia és Herczegovina közigazgatása közös ügy, hanem inkább az a kérdés merül fel, kérdés lép előtérbe, vájjon Bosznia és Herczegovina közigazgatásá­nak közös ügyi jellegével a szokásos mód és for­mák megtartása mellett illeti-e a közös ministeriu­mot, vagy pedig, minthogy ezen tartományok ka­tonai karhatalommal lettek elfoglalva az 1867. kiegyezési törvényeink ily előre nem látott esetről nem gondoskodtak, ezen tartományok közigaz­gatása mint kivételes eset, kivételes módon lenne eszközlendő. E bonyadalmas kérdés tüze­tes, beható tanulmányozása, annak érett meg­fontolása után azon meggyőződésre jöttem, hogy maga ezen törvényjavaslat benyújtása feltűnő, és a kormány részéről némi habozást, némi bizonytalanságot árul el. Mert Bosznia és Herczegovina közigazgatása csakugyan minden kétségen kivül a közös ministeriumot illeti, e törvényjavaslattal, — minthogy az 1867 : XII. t. ez. közös ügyeink rendezését a delegatio ellenőrzése mellett világosan a közös ministe­riürnra bizta, — nem találkozhattunk volna; egyedül tehát a kérdés kétséges volta szülhette ezen törvényjavaslatot, és azt látjuk, hogy még csak e törvény által volna Bosznia és Hercze­govina közigazgatása a közös ministeriumra ruházandó. Ámde e törvényjavaslat által, a delegatio hatásköre, mely delegalio eddig minden belügytől távol tartatott és óhajtom, hogy jövő­ben is távol tartassék, e törvény által tagadha­tatlanul Bosznia és Herczegovina belügyeinek vezetésére lenne hivatva, mondom a delegatio hatásköre igen tetemesen tágittatnék, eredeti­ségéből kivetkőztettetnék. De ha a mélt. főrendek azt igy kívánják, igy akarják, mindenekelőtt az 1867 : XII. t. ez. módosításához kellene látni. Mert ha mi a delegatio hatáskörének ekkénti tágí­tását, lényegesen megváltoztatását, csak úgy szó nélkül, per sundám bundám fogadjuk el, végre is igazuk lehet azoknak, a kik ezt egy centrábparlament alkotásához való közeledésnek mintegy első lépéseként tekintik. Ez pedig nekünk kik évekig győzelmesen küzdöttünk ez eszme ellen, ma sem lehet sem feladatunk sem kívánságunk. E helyen szabad legyen azon aggodalmam­nak kifejezést adni, mely szerint igen tartok tőle, hogy e törvény következtében a delegatio magát csakhamar permanensnek fogja kimondani, és ez egyszer meglévén, annak állandó, központi parlamentté átalakulása csak rövid, igen rövid idő kérdése lehet. Sejtem, hogy sokan ez aggodalmat, e föl­tevést túlzottnak fogják tartani; azonban bátor­kodom a mélt. főrendeket emlékeztetni, mi­szerint a kormánypárt tagjai közül sokan, igen sokan annak idején Bosznia elfoglalására csak gondolni is képtelenségnek mondották és rá néhány hétre a képtelenség testté lőn: Bosznia elfoglaltatott. Föl nem téve, hogy ez csak a közvélemény tévútra vezetése szándékából mon­datott, egyedül annak bizonyítására hozom fel, hogy a politikában lehetetlenségnek vélt dol­gok is valósulhatnak. Bocsánatot kérek tárgyam­tól való ezen oldalszakitásért, visszatérek a törvényj avaslatra. Nem oszlatja el ezen aggodalmamat a ministeri indokolás azon Ígérete sem, mely szerint ez csak ideiglenes törvény akar lenni. Az ideiglenességben csak akkor nyugodhatnám meg, ha az idő tartama meg volna határozva, hiszen a természet törvényeit kivéve, minden törvényünk csak ideiglenes, azok részbeni meg­változtatása, vagy egészbeni megszüntetése egye­dül a törvényhozó testület többségétől függvén — a mint azt a birák elmozdithatlanságáról szóló törvénynél sajnosán, s a mint a legújabb idő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom