Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
340 H>05. szám. ban l*5°/o) a választók eddigi nemzetiségi megoszlásához képest. Legnagyobb a javulás a Tisza jobbpartján, 585-ről 623-re és a Tisza balpartján 68'3-ről 73'8-re. E két országrészen kivül még csak a Duna jobbpartján van egy kis javulás, a Duna-Tisza közén és a Tisza-Maros szögén jelentéktelen csökkenés, végül a Duna balpartján és a Királyhágón tűi bizonyos visszaesés, még pedig az előbbi országrészben 386-ről 370-re, az utóbbiban pedig 514-ről 47 # 5-re. Legkedvezőtlenebb tehát a változás a Királyhágón túl, itt azonban a várható választókról is kiszámítottuk az anyanyelvi megoszlást, amely azt mutatja, hogy a férfi és nő-választók együttes számából a 24 éven aluli Károly-keresztesek beszámításával 489, ezek nélkül pedig 49'3°/o lesz a magyar anyanyelvű. A visszaesés tehát a nő-választók beszámításával meglehetősen enyhülni fog. Ha törvényhatóságonkint vizsgáljuk a magyarság arányának változását, úgy a legnagyobb eltérést látjuk a magyarság javára Tolna vármegyében G777o-ról 710-re, Zemplén vármegyében (59 6-ről 66'2-re), Biharban (63'6-ról 71'4-re), Szatmárban (70'4-ről 750-ra), Szilágyban (496-ról 537-re). A magyarság arányának csökkenése viszont legfeltűnőbb a következő vármegyékben : Barsban 439°/u-ról 40'5-re, Nyitrában 28'0-ról 24'6-ra, Alsó-Fehérben 41'9-ről 31'3-ra, Hunyadban 37'3-ról 31 5-re, Kolozsban 52'2-ről 46*4-re, Szolnok-Dobokában 460-ról 41'3-ra s különösen Torda-Aranyosban 622-ről 469-re. A német anyanyelvűek aránya majdnem mindenütt esik, de különösen Erdélyben fog erősen csökkeni. Például Besztereze-Naszódban 498-ról 344-re, Brassóban 437-ről 361-re, Kis-Küküllőben 41 3-ról 33'5-re, Nagy-Küküllőben 71'4-ről 578-ra és Szebenben 537-ről 38'0-ra. A tót választók arányszáma is általában csökken ; míg azonban a Duna balpartján számuk nagyban növekszik, addig a Tisza jobbpartján tért fognak veszíteni. A Duna balpartján különösen Bars, Nyitra és Trencsén vármegyékben kedvez az írni-olvasni tudáshoz kötött választójog a tót anyanyelvűeknek. Visszaesnek azonban Zemplén és Békés vármegyében, ahol az eddigi választók között aránylag több volt a tőt anyanyelvű. Legérdekesebb változást mutat a román választók arányának alakulása. A Királyhágón innen fekvő vármegyékben Krassó-Szörény és Temes kivételével mindenütt jóval kevesebb lesz a választók között a román anyanyelvű, mint eddig volt, mert e vármegyékben az alacsony adócenzus folytán még régi jogon igen sok román jutott választói joghoz. Ahol ez az eset nem áll, mint pl. Krassó-Szörényben, továbbá az összes erdélyi vármegyékben, ott a románok arányszáma mindenütt meg fog szaporodni, sőt 4 vármegyéi »en (Besztercze-Naszód, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos», ahol eddig csak 34—47° ig emelkedett arányuk, ezentúl abszolút többségben lesznek a román választók. Egész Erdélyben 27'3-ról 36*9 0 /o-ra emelkedik arányuk, ha azonban a nő-választókat is beszámítjuk, a románok arányszáma csak 35 1°/° lesz, sőt a 24 éven aluli Károlykereszteseknek a választói korba való" jutása után csak 34-2°/o; ez utóbbi számmal szemben fog állani a magyarság 493 és a ném< 15"9'Vo-nyi tömege, amely együtt oö^/o-ra fog rúgni. A többi nemzetiségek száma országosan jH len volt eddig is és ezután is az marad, csupán helyenkint, törvényhatóságokban esik nagyobb súlylyal a latba. Abszolút többségre
