Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
16Q5. szám. 155 Károly-keresztesek közül írni-olvasni tud 84-4°/o, míg a megfelelő korú férfinépességben (itt a 25-40 éveseket vettük fel) ez az arányszám 79"4%. Tehát a választói életkorban levő Károly-keresztesek arányszáma 5°/o-kal kedvezőbb. A 24 éven alul levő Károly-keresztesek közül írni-olvasni tud 903" <>, míg a hasonló korú férfinépességben (itt terjesen megegyező korcsoport hiányában a 20 — 24 évesek arányszámát vettük fel) az írni olvasni tudók arányszáma a népszámlálási adatok szerint 81*4°/u; itt tehát a különbség már nagyobb: 8'9°/>. A 24 (hen felül levő Károly-keresztesek közül (írni olvasni tudók és analfabéták együttvéve) magyar G2-2°/o, a 24 éven alul levők közül pedig 61*8°/o. A próbafeldolgozás adatai szerint tehát a magyarságaránya a Károly-keresztesek között 5—-6°/o-kal kedvezőbb, mint a megfelelő korú össznépességben. Az írni-olvasni tudó Károly-keresztesek között is kedvezőbb a magyarság számaranya, mint az össznépesség megfelelő korcsoportjainál: a '24 éven felül levők közül magyar 66-2°/o, míg a hasonló korú írni-olvasni tudó férfinépességben 63•57°, — a Károly-keresztesek arányszáma tehát 2 7 -kai kedvezőbb: a 24 éven alul levő írni-olvasni tudó Károly-keresztesek között pedig magyar 64*1, míg a hasonló korú írni-olvasni tudó férfinépességben 63*l°/o, tehát a Károly-kereszteseknél az arány még ebben a korcsoportban is l°/o-kal kedvezőbb. Javaslatunk a vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt jogán azért nem köti a választójogot korhatárhoz, mert nézetünk szerint a harctéren teljesített szolgálat a fiatal katonát is olyan komollyá és éretté fejleszti, hogy honvédő cselekedeteivel önmaga szerzi meg közjogi önjogúságát. Midőn a háborúban keletkezett külföldi választójogi reformokat és javaslatokat ismertettük, láttuk, hogy Angliában, bár ott a választói korhatár 21 esztendő, a 1'.) çves katonáknak is válás .tójogot kívánnak adni. A fiatal katonai választók száma különben a valóságban nem volna olyan nagy, mint azt a valoszinü•i számítás kimutatta: hiszen közülök a 23 évesek már választói életkorban levőknek tekinthetők és az összeírás idején ezt az életkort bizonyára el is érik. A honvédelmi miniszterhez érkezett jelentések alapján ktszült kimutatások feltüntetik a születési évfolyamokat is, és így kitűnik, hogy az 1917. november 23-ig kimutatott (altisztek nélküli) 4S8.081 Károlv-keresztes közül 18—22 çves volt 132 846. vagyis 27*2°/o Joggal alkalmazható körülbelül ugyanez a százalékarány a Károly-keresztesek összes várható számára. Kiindulva a Károly-keivszteseknek maximálisan 1,600.000-re becsült számából, a 18—22 évesekre jutna 435.200 ; e számból a Károly keresztesek lapjainak feldolgozásából merített arányszám (90 3°/o), alapulvételével írni-olvasni tud 393.000. l ) analfabéta 4:2.200. A*24 «'-ven alul levő Károly-keresztesek valószínű száma ezek szerint nem 443.000, hanem 50.000-rel kevesebb. Ebez járul még, hogy a fiatal Károly-keresztesek a rendes választói életkor elérése előtt, tulajdonképen csak egyszer szavazhatnának, mert a következő, ciklusban már valamennyien belejutnának a rendes választói életkorba. A teljesség kedvéért meg kell még emlékeznünk az altiszti k választójogáról. Javaslatunk' szerint a választójoghoz megkívánt különös kellékek valamelyikének megfelel az a férfi is. aki — tekintet nélkül szolgálati idejére — a fegyveres erő vagy a csendőrség szolgálatában altiszti fokozatot ért el. ') Az írni-olvasni tudók összes száma pedig, szintén a feldolgozás eddigi eredményének figyelembe vételével, körülbelül következőkép ostlik meg anyanyelvek szerint : rutén horvát szerb ...... egyéb 20 magyar . . sz. 251.900 64-1 anriet . . . 9*3 tót 51.100 130 román . 3'.» 100 ;di iromány. XX\. 1910—1915. sz. "/« 2.400 06 4300 11 6.300 16 1.200 0*3
