Főrendiházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 1440-1596. sz.
Irományszámok - 1910-1584
468 1584. szám. jának kivetésénél levonható. A IG. §. szerint, ha valamelyik hadi üzluti év veszteséggel zárul, ez az igazolt veszteség a következő években levonandó, ami igazán méltányos intézkedés. A törvényjavaslat IV. fejezete a-vegyes intézkedéseket foglalja össze s ezek között igen lényeges jogszabályok találhatók. A 23. §., mely arra hatalmazza fel a pénzügyniinistert, hogy új adókivetést rendelhessen el, ha az adóköteles jövedelem, illetve a vagyon értéke több helyen vag}' csak részben lett megadóztatva, úgy a jogi irodalomban, mint a közvéleményben élénk megvitatás tárgya volt s ez ellen a felhatalmazás ellen a közigazgatási hatósági határozatok s a közigazgatási bíróság ítéleteinek jogereje szempontjából súlyos aggályok merültek fel. Ez arra birta a törvényhozás másik házát, hogy ezt a szakaszt úgy ebből a szempontból, valamint az adózók érdekeinek megóvására jelentékeny biztosítékokkal bástyázza körül. Az új, módosított szöveg szerint több helyen történt adóztatás esetében a tél is kérhet új adókivetést. Az új adókivetési eljárás elrendelése ós foganatosítása 3, illetve 2 évi határidőhöz van kötve. Új eljárás csak abban az esetben rendelhető el, ha jövedéki büntető eljárás megindításának helye nincs. Egyáltalában nincs helye új eljárásnak, ha a jövedelem önkezelt földbirtokból, a tulajdonos által lakott ház vagy valamely haszonhajtó foglalkozásból származik, akkor sem, ha a jogerős adóztatás során megállapított ez a jövedelem a valóságnál kisebb. Ezen korlátozások folytán az új adóztatási eljárás csakis azokra az esetekre szorítkozik, melyekben ez a kir. kincstár fontos érdeke és az anyagi igazság szempontjából feltétlenül indokolt. A törvényjavaslat 28., 29. és 30. §-ai az eredeti szövegben nem fordulnak elő, ezek mint új jogszabályok a pénzügyminister úr javaslatára vétettek fel a törvényjavaslatba. A 28. §. a gazdatársadalom körébői felhangzott kívánságnak felel meg, midőn kimondja, hogy bérlet és haszonbérlet esetében, ha a vonatkozó szerződés a jelen törvény életbeléptetése' előtt jött létre, a hadipótlékot a bérlő, illetőleg a haszonbérlő viseli, ehhez képest a szerződésben kikötött bér vagy haszonbér összege a hadipótlék összegével emelkedik. Horvát-Szia von országokban e tekintetben a rendelkezés az ottani önkormányzat részére tartatott fenn. A 29. §. a pénzügyi közigazgatási bíráskodásban is jogvitás kérdést old g s az 1909. évi X. t. c. 23. §-ának helyes értelmét állítja helyre, midőn kimondja, hogy a távollevők jövedelemadójának megállapításánál, az adóssági kamatok és egyéb magánjogon alapuló terhek, továbbá a levonható köztartozások és önkéntes adományok a föld- és házbirtokból eredő jövedelemnek nem az egyszeres, hanem a háromszorosan számított összegéből vonandók le. A 30. §. felhatalmazást ad a pénzügyministernek, hogy az 1917. évre kivetett jövedelemadót és vagyonadót, az ezen törvény:?zakaszban felsorolt kivételekkel az 1918. évre is érvényben tarthassa. Tekintettel arra, hogy a folyó évnek immár a derekán vagyunk, a pénzügyminister úr e felhatalmaz -sal minden valószinűség szerint élni is fog s így a folyó évben a jövedelem- és vagyonadóra nézve nem lesz új általános adókivetés, ami a pénzügyi adminisztráció nag}\arányú elfoglaltatása mellett csak helyeselhető. jül tisztelettel jegyzi m pénzügyi bizottság, miszerint a törvényjavasi §-a első bekezdésének b) pontjában tollhiba van, amennyiben az 1916. éviXXXH. t.-e. 31. §-a # van idéz\ j. §, helyett.
