Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.

Irományszámok - 1910-373

374 373. szám. Szabályok rendeleti úton állapittatnak meg s ki-ki az ily kötelezettség vállalásakor fennálló szabályokban meghatározott tényleges szolgálat teljesítésére fog köteleztetni. » A második bekezdés a kiskorúak érdekében mondja ki azt, hogy aki még a 20. életév betöltése előtt vállalja a különös tényleges szolgálatot, annak összes tényleges szolgálati kötelezettsége tiz évnél többre nem terjedhet. Az utolsó bekezdés, — mely a fizetéses helyen végzett katonai akadémikusokat és a hadi tengerészeti akadémia végzett növendékeit tizenkét évi összes és legfeljebb négy, a hadi tcngerészetnél öt évi tényleges szolgálatra feötelezi —, a ma érvényes törvény 21. §-ából vétetett át, de csak abban az esetben hosszabbítja meg a rendes tényleges szolgálatot egy évvel, ha a kiképzés három évig, vágy ennél tovább tartott, mert három év az akadémiai Érképzés rendes tartama. A 10. §-hoz. A jelenlegi törvény 11. §-a csak azoknak hadkötelezettségét szabályozza, kik Ausztrián kívüli államból vándoroltak be és szereztek itt vagy Ausztriában állampolgári jogot. Hibás ez a szakasz egyrészről azért, mert osztrák állampolgárságot nyert, azelőtt ott is idegenek hadkötelezettségét is szabályozza, holott magyar törvény ezt nem teheti; másrészről azépt, mert az eredetileg osztrák állampolgároknak, kik a magyar állampolgárságot megszerzik, a hadkötelezettségét nem szabályozza, holott ezeknek a hadkötelezettsége is törvényben szabályozandó s nem csupán a végrehajtási utasításban, mint ma. Továbbá miután időközben Ö felsége souverain jogai Bosznia- és Herczegovinára is kiterjesztettek : előfordulhat az is, hogy eredetileg bosznia- ós herczegovinai tartományi illetőségű hadköteles szerzi meg a magyar állampolgárságot, valamint az is, hogy magyar állampolgár szerzi meg a bosznia- és herczegovinai tartományi illetőséget, de ez esetben szűnik meg többé magyar állampolgár lenni. Ezeknek a hadkötelezettségét is a törvényben kell tehát szabályozni. A javaslat 10. §-a ennélfogva az összes felmerülhető kérdéseknek szabályozását tartalmazza. Az 1. pont azokra vonatkozik, kik eredetileg osztrák állampolgárok voltak és a magyar állampolgárságot ptiegszerezték, továbbá akik mint bosznia- és herczegovinai tartományi illetőségűek szerzik meg a magyar állampolgárságot. Ezek, amennyiben állítási kötelezettségüknek előbbi hazájukban már eleget tettek, a védelem közösségének elve következtében és tekintettel u viszonosság elvére, itt nem kerülnek többé ujonczállitás alá, hanem azzal a szolgálati kötelezettséggel, amely előbbi hazájukban még rájuk háramlóit volna és az eddig előbbi hazájukban teljesített szolgálati idő beszámításával helyeztetnek át az uj községi illetőségüknek megfelelő csapathoz vagy pedig a honvédlez osztatnak be, illetőleg vétetnek föl a népfölkelésrc kötelezettek nyilvántartásába. Természetes, hogy aki előbbi hazájában még egyátalában nem tett eleget állítási kötelezettségének, itt iamennyi korosztályra, aki pedig csak részben tett eleget és be nem soroztatott, itt csak a hátralevő korosztá. <>kra tatlozik eleget tenni, a mi a viszonosság elvéből is, meg a dolog természetéből is következik s a törvényben ülőn szabályozást ez a kérdés nem igényel. A 2. pont azokra vonatkozik, kik eredetileg sem osztrák állampolgárok, sem bosznia és herczegovinai tartoanyi illetőségűek nem voltak. „Az 1. pont alatt nem emiitett más egyének" alatt tehát ezeket a külföldieket kell érteni. Az ilyen honosítottak hadkötelezettségének megállapításánál nem lehet figyelemmel lenni arra, vájjon eleget tek-e hadkötelezettségüknek előbbi hazájukban, vagy nem. De viszont az is méltánytalan volna, ha ezek alkalmasságuk étén akkor is 12 évi összes szolgálali kötelezettséggel soroztalnának be, ha már idősebb korban honosíttatnak. Erre vall* tekintettel a javaslat rájuk nézve azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ha hadköteles korban szerezték meg a magyar unpolgárságot, az életkoruknak megfelelő hadkötelezettség alá esnek. Ha tehát állitásköteles korban honosíttatnak, a korosztályuknak megfelelő években állíttatnak sorozóbizottság elé és a rendes hadkötelezettség alá esnek. Ha azonban 23. életévük betöltése után, de 33. életévük előtt honosíttattak, nyomban honosításuk után, de csak egyszer állíttatnak izubizottság elé, alkalmas voltuk esetén pedig a honvédség póttartalékának abba a sorozási évfolyamába oszlatnak be, mely a születési évük szerinti első korosztálynak megfelel. Ez a rendelkezés ma is alkalmazást nyer, de nem a törvény, hanem a végrehajtási utasítás rendelkezése alapján ; holott ez a rendes kötelezettség alól kivételnek a megállapítása lévén, a törvényben kell benne foglaltatnia. A 3. pont azt az elvet mondja ki, hogy azok a magyar állampolgárok, akik a bosznia és herczegovinai tartományi illetőséget megszerezték, a magyar törvény rendelkezései szerint esnek hadkötelezettség alá. Ezek ugyanis az állal, hogy Uosznia- és Herczegovinában megtelepedtek és az ottani tartományi illetőséget megszerezték, nem szűnnek meg magyar állampolgárok lenni és igy a magyar véderő törvény hatálya alatt maradnak. De hogy hadkötelezettségük teljesítése megkönnyittessék, rendeleti utón az a szabályozás terveztetik, hogy megengedtessék nekik, hogy összes szolgálati kötelezettségüket akár az onnan kiegészített, akár az ott elhelyezett közös hadseregbeli csapatoknál, intézeteknél vagy szolgálati ágaknál teljesíthessék. Mindazonáltal a magyar ujonczjutalókba számittatnak be és a magyar népfölkelési törvény szerint teljesitik népfölkelési kötelezettségüket is.