Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-831

831. szám. 101 sági bizottság jelentése elég alaptalanul és sértően mondja — hígított hazafi­sággal — és az a sok budapesti kosmopolita? De mivel ez előbb-utóbb meglesz, nem czélszerű-e, ha annak egy része Pozsonytól Wienig már megépül — azt lehet aztán Budapestig folytatni — avagy a már meglevő csalóközi vasutat villamossá alakítani és Komáromtól épiteni Budapestig. Ha Pozsony jól felfogott érdekét — a mi az állam érdeke is — megértjük és azt el nem hanyagoljuk, hanem érdeme szerint méltatjuk, akkor az a város még rohamosabban fejlődik és az ország megelégedettséggel tekinthet reá. A bécsi villamos vasút nem lesz kárára sem a városnak, sem az országnak, sőt határozottan hasznára. Ennek a vasútnak haszna abból is kétségtelenül kiderül, hogy ha elgon- . doljuk, hogy mi lesz akkor, ha Pozsonytól a határszélig nem épül meg (a magyar rész) Hainburg és vidéke pedig a villamos vagy gőzerejü vasúttal összekötte­tést nyer. Ennek következése az lesz, hogy 1-ször Pozsony igy teljesen elveszti a szomszédos vidéket, évenkint több száz­ezernyi kárt szenved, a mi az országos érdeknek sem lehet közönyös; 2. az ország az Ausztriára való forgalomra igen kedvező tarifajogot nem nyer, azt elszalaszlja ; 3. lehet idő, a mikor az országnak szüksége lenne még egy vasúti vonalnak Ausztriába vezetésére, a mikor aztán Ausztria diktálja a feltételeket. Pedig Buda­pesten általában kivánják az innen Wienig építendő villamos vasutat ; 4. íme az osztrák állam legközelebb államosítja a brucki, marcheggi és osz­Irák északi vasutat, és akkor nekünk kedvezőtlen díjszabásra csaknem szabad­kezet nyer, és mi még azt az egy utat sem nyerjük meg, a melyen igen-igen kedvező és nagy befolyásunk lenne; 5. ez a vasút az országnak egy fillérébe sem kerül. Igazán sajnos, hogy ilyen részletesen kell tárgyalni ezt a kényes ügyet, mert azzal nem használunk annak ; de a gyanúsítás kényszerit arra ! Habár a gyanúsításra nem kellene adni, mert csak azok gyanúsítanak, azok kifogásolnak, a kik Pozsonyt, a viszonyokat és azt az érdeket, a miről szó van, nem ismerik. Nem vonom jóhiszeműségüket kétségbe, de állítom, hogy az ügyet nem ismerik és igy nem csak Pozsonynak, hanem az országnak is ártanak. Nem is olvasták az e tárgyhan kelt okmányokat és czikkeket. Azt hiresztelték, hogy ez a villamos vasút a nagy urak kedvéért épül, azok uradalmait szeli ! A térkép, a vázlat mutatja, hogy ennek a vasútnak magyar része csak 7*5 kilométer, ebből 5 kilométer esik Pozsony város belterületére, a hidra és a ligeti park melletti útra a ligetfalusi állomásig, tehát az ország határáig 2, azaz kettő kilométer marad. Már most hogyan szelhet az uradahúakat??? Ilyen és hasonló bírálatban részesítették a javaslatot. A mely uradalmak Pozsony környékén, de nem Pozsony mellett vannak, azoknak meg van, és pedig majd valamennyinek a fővonalon a vasúti állomása: Apponyi grófnak, Pálffy János grófnak a budapest—wieni vonalon Gseklészen, Szempczen, a köpcsényi uradalomnak Köpcsényben, a melynek tulajdonosa auto­mobilon jár Wienbe, a rendes vasutat sem veszi igénybe. A kik igazán ismerik a viszonyokat, azok nem ellenzik ezt a vonatot. Dr. Ortnay Tivadar akadémiai tajr 24 évig volt Pozsonyban jogakadémiai tanár, — megírta Pozsony város történelét, a város törvényhatósági bizottság tagja volt, — ez a villamos vasút mellett harczolt és harezol, mert ismeri a város múltját és jelenét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom