Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.
Irományszámok - 1906-753
246 753. szám. a folyó mégis egészben rendetlen, természetes állapotában van, a mi nemcsak a tutajozás és az alsóbb részén a hajózás kifejlődésének képezi akadályát, hanem az évről-évre számos helyen elszaggatott nagy értékű szántóföldek megsemmisülése következtében jelentékeny és pótolhatatlan veszteséget okoz a nemzeti vagyonban. Ámbár lehetetlenség oly nagy esésű, rohamos folyónál oly szabályozás keresztülvitele, mely az 1894. és 1903. évihez hasonló elemi esemény ellen is megfelelő és teljes biztosítékot nyújtson, mégis kétségtelen, hogy azok hatása sokkal kevésbé volna káros, ha a Vág folyó a levezetendő vízmennyiséggel arányos egységes mederbe szorítva s partjai kellő biztosítási művekkel ellátva volnának, mert akkor a Vág felső szakaszán a hosszabb időközökben visszatérő árviz elöntéseiből eredő kár maradna csak meg, a mely ellen egyelőre a Vágvöluy felső részén, a fennálló viszonyok közt védelemre gondolni úgy sem lehet, ellenben megszűnnék a partmenti területeknek folytonos rombolása. A középső szakaszon, a hol a gyakrabban ismétlődő árvizek kiöntései elleni védelemre már árvédelmi töltések állanak fenn, a tutajozás és parti birtokosok érdekein felül ezen védőtöltéseknek az alámosás, bedőlés elleni biztositása is követeli a Vág folyó rendezését; ezen szakaszon ugyanis sok helyt az árvédelmi töltések fennállási veszélyeztetve van s oly munkálatokat igényel, a melyeknek teljesítése az amúgy is erősen megterhelt árvédelmi társulatok anyagi erejét fölülmúlja, sőt bizonyos mérvben túllépi működési körük határait is. Végül az alsó Vág-szakaszokon hozzájárul mindezekhez a hajózás érdeke is, a mely jelentékenyen fellendülne, ha kis viznél meglenne a hajózáshoz szükséges vízmélység és ha a mederben folyton változó zátonyok a különben alkalmas vízállásnál is nem képeznék állandó akadályát a vizi közlekedésnek. Az előadottak körvonalozzák azokat a teendőket, a melyek a Vágón a legközelebbi időben Zsolna alatt Komáromig megoldást várnak; nem hagyható e mellett figyelmen kivül a Vágnak Zsolna fel tti szakasza sem, a hol a helyi okokból szükség* s egyes munkák kivitele, úgy mint eddig, állami segélyek nyújtásával le z biztosítandó. A Vág folyónak zsolna—komáromi 278 km. hosszú része a megoldásra váró feladatok szerint három jellegzetes szakaszra, nevezetesen a zsolna—szeredi 185*3 km-nyi, a szered—tornóczi 24*7 km-nyi és a tornócz—komáromi 68 km-nyi szakaszra osztható. A zsolna—szeredi szakaszon a szabályozás keretébe felveendő munkálatok megállapításai ál kiindulásul szolgál, hogy a tutajozás és a partmenti birtokosok érdekének figyelembevétele mellett a folyó medre állandósittassék, a mi mindenütt ott, a hol a folyó különben jól beágyazott egységes mederrel bir, első sorban a folyó alkotta, természetes kanyarulatok homorú oldalán lévő szakadó partok megkötésével fog eléretni, mi által úgy a kárt szenvedő parti birtokosok érdekei, mint a vizleíolyási és tutajozási szempontok is kellő kielégítést nyernek. Mindazokon a szakaszokon pedig, a hol a folyó csaknem minden árvíz alatt irányát változtatja és hol egyik, hol másik ágában rombolja a parti földeket, vagy kavicscsal teríti be a mélyebb területeket, a szabályozás az összes mellékágak elzárásával s az összes vizeknek a folyó természetének legjobban megfelelő főmederbe való összeszoritásával és állandósításával lesz elérendő ; ezzel a tutajo?.ási út biztositása és a parti földek megvédése mellett az elzárt mellékágaknak feliszapolódásával nagy és értékes területeknek megnyerése várható. Ezen elvek szem előtt tartásával készült a Vág ezen szakaszának szabályozására a> terv és költségvetés, a melyben a tervezett legsürgősebb művek a mai helyzetnek megfelelően lettek megállapítva, mégis azzal a fentartással, hogy a folyó ezen szakaszán évről-évre változó mederviszonyok folytán a részletes tervek az építést
