Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.

Irományszámok - 1906-379

390 379. szám. a többi közszolgálati ágakban a rendes több évi gyakornoki minőségben töltött szolgálat egyáltalán fizetésre nem nyújt igényt. Az I. lakbérosztályba tartoznak a következő községek: Budapest, Fiume. A II. lakbérosztályba tartoznak: Arad, Beszterczebánya, Brassó, Debreczen, Eperjes, Győr, Kassa, Kolozsvár, Kecskemét, Komárom, Losoncz, Lúgos, Maros­Vásárhely, Miskolcz, Máramarossziget, Nagykanizsa, Nagyszeben, Nagy-Várad, Nyitra, Pancsova, Pécs, Pozsony, Sopron, Szabadka, Szatmár-Németi, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Temesvár, Trencsén, Újpest, Újvidék. A III. lakbérosztályba tartoznak : Alsókubin, Aranyosmarót, Bácsfeketehegy, Balassagyarmat, Balázsfalva (város), Bártfa, Békéscsaba, Beregszász, Besztercze, Csáktornya, Csikszereda, Gzegléd, Dés, Déva, Dicsőszentmárton, Dombóvár, Eger, Érsekújvár, Erzsébetváros, Esztergom, Fehértemplom, Fogaras, Galánta, Gödöllő, Gyöngyös, Gyula, Gyulafehérvár, Hatvan, Hódmező-Vásárhely, Igló, Ipolyság, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kapuvár, Késmárk, Keszthely, Kisczell, Kiskun­félegyháza, Kismarton, Kisvárda, Léva, Liptószentmiklós, Lőcse, Magyaróvár, Makó, Marczali, Mezőkövesd, Mohács, Mór, Munkács, Nagybánya, Nagybecskerek, Nagyenyed, Nagykároly, Nagykikinda, Nagytapolcsány, Nyiregyháza, Obecse, Oraviczabánya, Orosháza, Orsova, Pápa, Báczkeve, Bákospalota, Resiczabánya, Rimaszombat, Rózsahegy, Salgótarján, Sárvár, Sátoraljaújhely, Segesvár, Selmecz­és Bélabánya, Sepsiszentgyörgy, Somorja, Soroksár, Szamosujvár, Szarvas, Szász­régen, Szászsebes, Szászváros, Székelyudvarhely, Szekzárd, Szentes, Szentgott, hárd, Szenttamás, Szerencs, Szigetvár, Szakolcza, Técső, Torda, Turóczszentmárton, Ungvár, Vácz. Vajdahunyad, Versecz, Veszprém, Zalaegerszeg, Zenta, Zilah­Zólyom, Zombor, Zsolna. A segédtanítói intézményt ezen javaslat is kénytelen fenntartani, nemcsak az 1868 : XXXVIII. t.-cz. 139. és 140. §-aira és a jelen törvényjavaslat 29. §-ában foglalt eshetőségre való tekintetből, hanem még azért is, hogy némi könnyítést nyújtson az iskolafenntartóknak azon esetben, a midőn a rendes tanitói állást egy vagy más okból nem képesek azonnal betölteni. De egyszersmind óvja a javaslat az iskola érdekét avval, hogy a segédtanítók ideiglenes alkalmazását bármilyen jellegű iskolánál csak a közigazgatási bizottság engedheti, még pedig csak ideiglenesen, s hogy a segédtanitóknak is legalább évi 800 korona tisztelet­díjat biztosit. Ez alkalommal szükségesnek tartottam, hogy a tanitót megillető lakás fogal­mát is az 1868 : XXXVIII. t.-cz. 142. §-a 2-ik pontjának és a jelenlegi gyakor­latnak és utasításoknak megfelelően a törvényjavaslatban meghatározzam, illetőleg a rendes tanitót megillető lakás minimumát megállapítsam. Természetben való lakás hiányában a tanitót lakáspénz illeti, még pedig a polgári lakbérosztályba sorozott községekben a többi tisztviselőket a XI. fizetési osztály szerint megillető lakáspénz. A lakbérosztályba nem sorozott községekben a tanító minimális lakás­pénzét pedig 200 koronában állapítottam meg, A több tanítóval bíró iskoláknál a természetben szolgáltatandó tanitói laká­sok az iskolafentartókra esetleg elviselhetetlen terhet rónának; azért kellett fel­vennem azt a könnyítést, hogy a nőtlen tanítók és tanítónők számára az iskola­fentartók a családos tanítókénál kisebb terjedelmű lakást is adhatnak. A tanítónők egyébként javadalmazás tekintetében a.tanitókkal teljesen egyenlő elbánásban részesülnek. A javaslatnak ez a rendelkezése a tanítónőkre nézve társadalmi szempontból rendkívül értékes, mert a külföldön ehhez hasonló, egyenlő javadalmazás többnyire kivételszámba megy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom