Főrendiházi irományok, 1892. XVI. kötet • 743-807. sz.
Irományszámok - 1892-764
\ DCCLXIV. SZÁM. 71 Forgalmi tekintetből igen fontos a pancsovai partbiztositás, hogy ez által nemcsak a városnak rendezett kikötője lehessen, hanem a Temes folyó beömlése is végleges rendezést nyerhessen olyképen, hogy a folyónak alsó része a hajóknak mindig biztos bemenetet nyújthasson a városba, de különösen szükséges e partbiztositás már azon oknál fogva is, mert 1830-tól 1885-ig az itteni part mintegy 650 méter szélességben már elmosatott, 1885-től 1892-ig pedig a part elmosatása még 35 méterrel tovább haladt. A Belgrád és Báziás között levő folyamszakasz rendezése úgy a hajózás, mint az előbb emiitett érdekek szempontjából teljesen kielégítő módon csak úgy volna keresztülvihető, ha a munkálatokban a szerb kormány is részt venne. Erre azonban ma még alig lehet kilátás, azért egyelőre csak a magyarországi oldalon javasoltatnak elzárási és partvédezeti munkálatok, melyek költségei 1,122.657 forintra vannak előirányozva. A báziás-ó-moldovai folyamszakasz. A Duna folyam Báziásnál tekintélyes hegylánczolathoz érkezik, mely ősidőkben egyes, Szerbiába benyúlt magas gerinczeivel okozója volt a magyar alföldi hajdani édesvizű tengernek, mint azt a geológiai tudomány megállapította. Az első ily gerincz, illetve magas sziklafal Báziásnál állott a Duna s ezzel együtt a beléje ömlő összes magyarországi folyóvizek útjában. A második sokkal hatalmasabb és szélesebb közbe csak vad patakokkal bevájt sziklafal létezett Golubácznál (régi Galambócz vár), a harmadik a Greben csúcs, a negyedik a Kazánszorosnál és az ötödik a Vaskapu-zuhatagnál. A Báziás alatti sziklafalak előtt is voltak kisebb-nagyobb medenczék, melyek főképen a szerb oldalon terjeszkedtek ki. Ezen sziklafalaknak a természet által előidézett áttörésével szűnt meg a magyar alföldi nagy tenger és keletkezett a Duna jelenlegi alsó folyása, melyet a rómaiak Isternek neveztek, mi pedig Al-Duna néven ismerünk. Báziástól kezdve tehát a Dana ismét hegyi jellegű folyam képét kezdi felvenni s nemcsak medrének feneke igen sok helyen sziklás, hanem a két parti vadpatakokból és folyókból nagymennyiségű görgetegeket kénytelen befogadni és fenekén tovább mozgatni. A Pancsova alatti folyamszakaszhoz képest Báziástól kezdve a folyam jóval keskenyebb és csak helyenkint, hol a közbeeső kisebb medenczéknél a völgyelet kitágult s a part kevésbé sziklás, szélesedik ki a meder. így a báziási szorulat alatt a szerb Gradistyéig, mely vonalon három szigetet is képez. Ezek közül a két kisebb Kalinovácz és Breszka, a nagyobbik Ostrovo néven ismeretes. A Kalinovácz és Ostrovo szigeteket közbülfogó ágak közül a nagyobb mélységek és ezzel a hajóút a magyar part felőli ágban vannak, mely az előbb nevezett kis szigetnél meglehetősen szűk, Gradistyétől Pozsezsanáig a meder összeszűkül, innen ismét kitágul Ó-Moldováig, hol egy nagy szigetet képez, mely ífenyúlik Golubácz elé. A báziási szorulatban a folyam esése kilométerenkint 0*044 m., onnan pedig Ó-Moldováig 0-030 —0*027 m. közt váltakozik, tehát a folyam itt igen kisesésű. Ezen rövidebb, 24*4 kilométer hosszú folyamszakaszon a meder kis vízállásnál is elég mély vizű, úgy, hogy a fenékről kiálló sziklák a hajózást meg nem akadályozzák s a viz a partokat sem moshatja, miért is ezen a folyamszakaszon szabályozás nem szükséges s igy nem is terveztetett. Egyedül a báziási szorulat alatt az Ostrovo-sziget elejénél és a Kalinovácz kisebb szigetnél látszanék czélszerűnek a medret a hajóút szempontjából párhuzamos művel rendezni. Ezt azonban a szerb part felől kellene épiteni, miért is egyelőre ezen kisebb rendezést mellőzni kell. Ó-Moldovától le a Vaskapuig folyamatban levő szabályozások a kereskedelemügyi m. kir.
