Főrendiházi irományok, 1892. XIV. kötet • 618-676. sz.
Irományszámok - 1892-675
DGLXXV. SZÁM. S47 A fennebb emiitett beruházások kerekszámban a következő Összegeket igényelnek : a) A meglevő vasutaknál szükségelt beruházások ' . 3,500.000 frt, b) a Bosznia és Herczegovinában elhelyezett csapatok számára laktanyák 2,000.000 » c) épitési túlkiadás a lasva-bugojno-jajcei vasúton 1,400.000 » összesen . . . 6,900.000 frt. Mindezen beruházás, a mennyiben mint a lasva-bugojno-jajcei épitési túlkiadás s némely más vasúti beruházás halaszthatatlanságánál fogva még nem foganatosíttatott, sürgős természetű s azért évek sorára fel nem osztható, hanem haladék nélkül végrehajtandó. Mint már fennebb bátor voltam említeni, a bosznyák-herczegovinai országos kormány az ezen beruházásokra szükséges pénzeszközöket a nevezett országok rendes jövedelmeiből nem képes előteremteni; de igenis arra képes volna, a nélkül, hogy a monarchia segélyét igénybe venné, hogy az esetben, ha a szükséges pénzeszközök hosszabb lejáratú kölcsön utján szereztetnének be, a kölcsön kamat- és törlesztési évi járulékainak fedezetét költségvetésileg biztosítsa. A felveendő kölcsön kamat- és törlesztési szükségletének költségvetési fedezése még megkönnyebbittetnék, ha Bosznia-Herczegovina kormányzatának mód nyújtatnék arra, hogy a már üzleti feleslegekkel biró zenica-serajevói és mostár-metkovicsi vasutak építésére a közös aktívákból nyert kölcsönöket egyszerre fizethesse vissza; a mi az osztrák-magyar monarchia két állama szempontjából is annyiban előnynyel birna, hogy a közös aktívákból adott kölcsönök egy részét hamarább kapnák vissza, míg másfelől e kölcsönök gyorsabb visszafizetése által a megszállott tartományok gazdasági megerősödése is kifejezést nyerne. A most emiitett vasutak kölesönügye a következőleg áll: A zenica-serajevói vasút építésére az 1881 : I. t.-cz. értelmében a közös aktívákból 3,831^000 frtnyi kölcsön nyújtatott. E kölcsön törlesztésére — a megszállott tartományok saját jövedelmeiből fedezett kamatokon felül —a nevezett vasút üzleti feleslegeiből az Í885.—1893. évek alatt visszafizettetett. 1,027.411 frt 61 kr., mihez hozzászámítva a szintén törlesztésre fordítandó 1894. éri üzleti felesleget, kerek összegben 160.000 frttal, törlesztettnek tekintendő 1,187.411 frt 61 kr., a fenmaradó tőkehátralék tehát tesz 2,643.588 frt 39 krt. A mostár-metkovicsi vasút építésére az 1884 : XXVII. t.-cz. értelmében a közös aktívákból. 1,700.000 frtnyi kölcsön adatott. E kölcsönre — a megszállott tartományok saját jövedelmeiből fedezett kamatokon kivül — tőketörlesztésképen az 1885 — 1890. években visszafizettetett összesen 205.126 frt 57 kr. Az 1890. éven túl tőketörlesztés nem történt; mert a mostár-metkovicsi vasútnak a Ráma torkolatáig s azután Szerajevóig történt meghosszabbítása után ezen vonalaknak az 1889 : I. t.-cz. által elrendelt egyesitése következtében a mostár-metkovicsi vasút üzletfeleslegeit az új vonalak üzleti hiányai emésztették fel. E vasutkölcsön tartozása tesz tehát: 1,494.873 frt 43 krt s mind a két nevezett vasúté együttvéve kerek számban 4.139,000 forintot, mely a felveendő kölcsönből a közös aktíváknak egyszerre visszafizetendő volna. Ezen kivtil a felveendő kölcsönből törleszthető volna még a doboj-siminhani vasútnak 100.000 frtnyi tartozási hátraléka is. A most emiitett vasút építésére az 1885 : XIII. törvényczikkel 1,300.000 forintnyi kölcsönnek felvétele engedélyeztetett, minthogy azonban az épitési költségekből 300.000 forint a megszállott tartományok saját jövedelmeiből fedeztetett, tényleg csak 1,000.000 forint kölcsön vétetett fel az osztrák földhitelintézettől.
