Főrendiházi irományok, 1892. X. kötet • 427-462. sz.
Irományszámok - 1892-433
134 . CDXXXIH. SZÁM. a részvénytársaság által e költségek beszerzése fejében az nlaptőke emelése mellett új ezímletek lesznek kibocsáthatók, miután a jog és méltányosság szerint a társaságtól nem követelhető, hogy a páslyafeutartás keretén kivül eso, a pálya állagát és értékét emelő beruházások és kiegészítések költségeit az üzleti bevételekből, vagyis a részvényesek osztalékainak rovására fedezze. ' 2. A menet- és szállítási díjakat illetőleg az új engedélyokirat-tervezet 11. §-ában úgy, a mint az aradi és csanádi egyesült vasutak engedély-okmányainak egyesítésénél is történt,— a többi h. é. vasutak egységtételeivel való egyöntetűség czéljából ugyanazon maximális egységtételek vétettek fel, melyek ujabb időben a h. é. vasutak engedélyokirataiban általában niegállapittatni szoktak. Az ekként meghatározott egységes maximális díjszabási tételek egyébként gyakorlati jelentőséggel nem birnak, miután a Szamosvölgyi vasut-rész vény társaság a fennálló engedélyokmányi fUggelék szerint már kötelezettséget vállalt arra, hogy összes vasutvonalain a magyar államvasutak személy-, podgyász- és árúdíjszabási rendszerét az e részben létrejött jegyzőkönyvi megállapodások értelmében alkalmazza, s ezen kötelezettség az új engedélyokirat-tervezet 11. §-ának f) pontjába átvett határozmány szerint továbbra is fentartátik. Ellenben kihagyandó volt az új engedély-okirat tervezetéből az apahida-deési vonal engedélyokmányának azon rendelkezése, mely szerint a Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság apahidadeési vonalának Kolozsvárral mint forgalmi végpontjával való árúforgalmában vagyis az Apahidán való átmenetnél csak fél kezelési illetéket számithat, mert e rendelkezésnek az volt a czélja, hogy a szóban forgó árúforgalom egyfelől a társaság, másfelől az apahida-kolozsvári vonalon a m. kir. államvasutak által is beszedhető, tehát kétszeres kezelési illeték következtében az apahida-deési vonal magas díjtételei mellett a közérdekre hátrányos módon meg ne nehezíttessék : ez a czél azonban ma már, a midőn a Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság a m. kir. államvasutak díjszabási rendszerének az Összes társasági vonalakon való életbeléptetésére kötelezettséget vállalt s azt 1894. január hó 1-én tényleg életbe is léptette; sokkal tökéletesebben biztosítva van a közgazdaság és közforgalom igényeinek minden tekintetben megfelelő, sa korábbival szemben olcsóbb m. kir. államvasuti díjszabás által, minélfogva a félkezelési illetékre vonatkozó korlátozás fentartása ma már annál kevésbbé szükséges, mert a Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság önként vállalt kötelezettségéből kifolyólag különben is tűrni tartozik, hogy vasutvonalainak a m. kir. államvasutakkal való csatlakozási és köteleid forgalmában a közvetlen, illetve köteléki díjtételeket a m. kir. államvasutak állapítsák meg. 3. A Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság egyes különböző időben épített vonalainak engedélyidő tartamát, a # vonatkozó engedély-okmányok egyöntetűen és pedig az apahida-deési vonal megnyitása napjától, azaz: 1881. évi szeptember hó 15-étől számítandó, egymásután következő 90 évben állapítják meg. Ezen határozmány tehát az egész vasúthálózatra kiterjedőleg az új engedélyokiratba is (20. §.) változatlanul átvétetett. Minthogy azonban az egyes vasútvonalaknak az enge dél y idő lejárta előtt leendő állami megváltása tekintetében a fennálló engedélyokmányok határozmányai egymástól eltértek, az 1880: XXXI. t.-cz. 2, §-ának, valamint az 1888. évi IV. t.-cz. (2. §-a) b) és c) pontjainak az állam megváltási jogát biztosító rendelkezései egyöntetűen az összes vonalakkal, vagyis a Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság egész vasúthálózatával szemben érvényesíttettek, és pedig az engedélyezéstől számitott 30 év elteltével beálló megváltási'jog akképen, hogy a 30 évi határidő az egyes vonalak engedélyezésének középidejétől, vagyis 1887. január hó l-től lesz számitandó. 4. A fennálló engedélyokmányok szerint az 1880. évi XXXI. t.-cz. 5. és 6. §-aiban, valamint az 1888. évi IV. t.-cz. 5. §-ában az adó-, bélyeg-és illetékmentességre megállapított határidők az apahida-deési, a deés-deésaknai s a deés-beszterczei vonalaknál 1884. évi június 25-től, a déés-zilahi vonalnál ellenben 188.9. április 24-ikétől kezdve számitandók. Ezeknek az eltérő határozmány oknak kiegyenlítése, illetve egységesítése már a killön számadások nehéz és költséges vezetésének mellozhetése érdekében is kívánatos levén, kere*t