Főrendiházi irományok, 1887. X. kötet • 550-617. sz.

Irományszámok - 1887-594

DXCIV. SZÁM. 229 Egyébként a h. é. vasutakkal szemben érvényesíttetni szokott feltételek, a pálya jellegének megfelelő azon könnyebbitésekkel, a melyeket a törvény megenged, ezen vasútra nézve is előirvák; nevezetesen, hogy a pálya szabványos nyomtávval és oly módon építtessék, illetve rendeztessék be, hogy azon a vonatok óránkénti 30 kilométer sebességgel közlekedhessenek ; az alkalmazandó aczélsinek folyóméterenkit t 20 krgmmnál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazása mellett oly sürün rakott talpfákon helyezendők el, miszerint igénybe vételük 4300 kgr. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A közönséges talpfák hossza 2*

2 méternél rövidebb nem lehet s azok ugy a nyílt pályán, mint a kitérőknél tölgy- vagy telitett bükkfából, esetleg telitett szurkos fenyőfából állitandók elő. A helyi érdekfí vasúton, melynek vonatai >a budapesti h. é. vasutak< haraszti végállomásából fognak kiindulni, a következő állomások létesítendők: Sziget-Szt.-Miklóson 180 Tököl mellett 220 Sziget-Csépen 100 Sziget-Szt.-Márton és Újfalu között 180 Ráczkevén, mint a vasút végpontján 250 méter hosszú állomás. Ezen állomások lehetőleg vízszintesben és ugy helyezendők el, hogy szükség esetén megnagyobbíthatok legyenek. Engedélyes köteles az építési részletterveket az engedélyokmány keltétől számítva 3 hónap alatt bemutatni s a pálya építését ugyancsak az engedély-okmány keltétől számított egy és félév alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. A pálya üzletének kezelése csak a kormány előzetes engedélye alapján lesz másra átruházható, — a mennyiben pedig a haraszti-ráczkevei h.é. vasút még az engedély tartama alatt a m. kir. államvasutakkal, — vagy bármely oly vasúttal, mely a m. kir. államvasutak igazgatósága által kezeltetik, csatlakozásba jutna, engedélyes köteles lesz a vasút üzletének kezelését a ín. kir. államvasutak igazgatóságára átruházni. Az engedélyokmányban továbbá a díjszabási jog gyakorlása is oly feltételekhez köttetett, a melyek által iparunk és termelésünk érdekei biztosítva lesznek s engedélyes különösen is kötelezve lett arra, hogy a mennyiben vasútja a m. kir. államvasutakkal, vagy oly pályával jönne csatlakozásba, a melyiken a m. kir. államvasutak személy- és podgyászdíjszabása alkalmazásban van, ezen díjszabást saját vonalán is alkalmazza. A vasút megépítéséhez és megfelelő üzleti berendezéséhez szükséges tényleges tőke 700.000 frt, s ezen tökéből engedélyes forgalmi eszközökre 53.000 frtot, tartalékalapra pedig 15.000 frtot köteles fordítani. A 700.000 frt építési tőkéből az érdekeltség részéről és pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye részéről 80.000 frt, Ráczkeve község részéről 20.000 frt, Sziget-Szt.-Miklós részéről 10.000 frt, Tököl község részéről 3.0Ü0 frt, Sziget-Szt.-Márton község részéről 2.000 frt, Sziget-Becse részéről 1.000 frt, a felséges uralkodó család ráczkevei uradalma részéről 10.000 frt, összesen 126.000 frtnyi hozzájárulás lett ugyanennyi névértékű törzsrészvények ellenében biztosítva; az államkincstár részéről pedig, tekintettel arra, hogy e vasút létesítését egyfelől a Csepel-sziget közgazdasági életének fellendülése, — másfelől Budapest főváros élelmezési viszonyainak javitása is kívánatossá teszik, az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7-ik §-aiban megszabott korlátok között 100.000 frtnyi tőkeértéket képviselő hozzájárulását helyeztem kilátásba, nevezetesen egyfelől a m. kir. postának az engedély egész tartama alatt ingyen eszközlendő szállítása s egyéb rendeletileg később megállapítandó feltételek alatt, az idézett törvény 4. §-a alapján a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számítva 50 egymás után következő éven át 1.650 frtnyi évjáradék adatnék, a mi 30.000 frtnyi