Főrendiházi irományok, 1887. IV. kötet • 191-254. sz.
Irományszámok - 1887-209
GC1X. SZÁM. 131 A vámközösség következtében, a tengeren át Metkovicsba érkező gyarmat-árúk s más kereskedelmi czikkek, csak a Monarchia kikötőiből (Trieszt és Fiume) juthatnak el oda. Boszniának főkiviteli czikkei : fa, érez és gabona. A Boszna mentén fekvő nagy erdőterületek, az azokon nyert épületfa értékesitését illetőleg, ez idő szerint csaknem kizárólag a Száva nyújtotta vizi útra s annak vidékére vannak utalva. Itt azonban hatalmas versenyre lépnek ezen erdei termékekkel, a Monarchiából a Dunán lefelé érkező hasonló készítmények, melyekkel a boszniai fakereskedés csak nehezen mérközhetik. Sokkal előnyösebb helyzetbe jutna azonban a boszniai fakereskedés, ha Herczegovina s a tenger felé nyilnék kivitelre alkalma. Herczegovina karszti jellege folytán arra van utalva, hogy összes faszükségletét kívülről fedezze, és olcsó összeköttetés létesítése esetében, ezen körülmény már magában véve, biztos piaezot biztosit a boszniai erdötermékeknek. Továbbá fontos kiviteli czikket képezhetnének a bányatermények. A felső Bosznavölgy és mellékvölgyeinek vidékén van néhány erezet, — főleg mangán- és chrom-érczet termelő bányamű, az itt termelt érezek azonban a Monarchiában csak felette korlátolt keresletnek örvendenek, részben azért, mert chromra és mangánra általában igen csekély a kereslet, részben pedig azért, mert hosszasabb vasúti szállítást ezen czikkek meg nem bírnak. Az emiitett bányatelepek kihasználása tehát, a most jelzett viszonyoknál fogva, ez idő szerint csak igen szúk körre szorítkozik, s lendületet csak ugy vehet, ha ezen terményeknek a tengerpart felé útjok nyilik. A mi különösen a mangán- és chrom-érczekkel való kereskedést illeti, ez Angliában igen tág piaezot találna. A mai szállítási viszonyok mellett azonban ezen érezek nem vihetők haszonnal az angol piaezra, mert Siekovácz— Sisseken át Fiúméba kellene azokat szállítani. Ezen útirányban azonban az érczeknek 210 kilométernyi vizi utat a Száván, s azután 548 kilométernyi utat a vasúton kellene megtenniök ; tekintetbe véve ezen felül még a háromszori átrakodást: e vonalon oly mérvű szállítási költségek merülnének fel, melyeket a szóban lévő érezek a mai piaczi árak mellett még a legalacsonyabb tarifatételekkel sem bírnának el. De egészen máskép alakulnának a viszonyok, ha a bosznavölgyi vasút, a Metkovicsból Mosztáron át a Ráma torkolatáig vezető vasúttal összekapcsoltatnék. Ekkor a szóban lévő érezek, melyek, mint fentebb már említtetett, főleg az angol piaezra szállíttatnának, Metkovicsban tengeri hajókra való berakatásukig, átrakodások nélkül, csak 190 kilométernyi utat tennének vasúton, minek folytán a szállítási költségek oly mértékre szállanának alá, hogy a boszniai érezek Angliában sikerrel versenyezhetnének az idegen kaukázusi és amerikai érczekkel. Közép-Bosznia bányaműveinek fellendülése, valamint a tartomány ezen aránylag sűrűn lakott része száméra újabb kereseti forrásoknak való megnyitása tehát attól függ, hogy a többször emiitett vasúti összeköttetés, a bosznavölgyi vasútnak Herczegovina felé a Ráma-torkolat—metkovicsi vasúttal való csatlakozása kiépíttessék. Bosznia harmadik kiviteli czikke gyanánt a gabona említtetett. Bosznia termelőképességének súlypontja ez idő szerint, de még ezentúl is jó időre, mezőgazdasági terményeiben fekszik. A természet által e tekintetben gazdagon megáldott tartomány többet termel, mint a mennyit önmaga elfogyaszthatna, s igy, ha a természet adományait és a 85 százalékban földmíve17*
