Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-672
300 ÜCLXXII. SZÁM. lat által nem módosított határozmányaival együtt, kimondatván a törvényjavaslatban, hogy az 1880: XXXII. t.-czikkel beczikkelyezett s ezúttal módositott engedélyokmány 1. §-ában az apahidadeési vonalra megadott építési és üzleti engedély kiterjesztetik a deés-beszterczei még kiépítendő vasútra és a deés-deésaknai szárnyvonalra is, valamint hogy a deés-deésaknai már kiépített szárnyvonal, mint az ezúttal engedélyezendő deés-beszterczei vonal a szamosvölgyi vasút kiegészítő részét képezendi, éz által eléretett a törvényjavaslat második czélja, hogy a szamosvölgyi vasút részére engedélyezett és ezúttal engedélyezendő egész vonal tulajdonjogi egysége törvényileg kijelentessék. Ezen általános elv kimondása, míg egyrészről az államra nézve azon előnynyel jár, hogy a helyi érdekű törvény alapján érvényesíthető megváltási és háramlási joga még a deés-beszterczei vonalra nézve is az apahida-deési vonal megnyitása napjától kezdve számíttatik, másfelől igen nagy fontosságú az engedélyes szamosvölgyi vasúttársaságra nézve. Az en litett elvből folyólag ugyanis a szamosvölgyi vasúttársaság nem lesz kénytelenitve a deés-beszterczei vasút építési tökéje beszerzése czéljából külön czímleteket hozni forgalomba, hanem beszerezheti a kívánt építési költségeket részvénytőkéjének felemelésével és társulati czímleteinek megfelelő szaporításával; mi mellett alig szenvedhet kétséget, hogy a társaság előnyö* sebb feltételek mellett szerezheti meg a deés-beszterczei vonal építésére szükségelt tőkét, ha az e czélra kibocsátandó czímletek fedezetéül az összes vonalak jövedelmezősége szolgál, mintha oly czímleteket bocsátana ki, melyek alapjául kizárólag a tervezett deés-beszterczei vasút szolgálna. Ezen nézet igazolásául legyen szabad még megjegyeznem, hogy a társaság, midőn a deés-beszterczei vasút kiépítésére vállalkozott, ezt csak oly módon látta keresztülvihetőnek, ha részére megadatik a lehetőség, hogy a szükséges építési költségeket társulati tőkéjének felemelése utján szerezhesse be. Ezen indokok figyelembe vételével a törvényjavaslat értelmében a szamosvölgyi vasút részvénytőkéjének 3.000,000 forintnyi névleges tőkére leendő felemelése volna engedélyezendő. Ezen három millió névleges tőkében benne foglaltatik: az apahida-deési vonalra kibocsátott névértékű . . 1.000,000 frt, a deési-deésaknai szárnyvonalra engedélyezett . . 100,000 > összesen . . 1.100,000 frt, ugy hogy az új kibocsátás 1.900,000 frtot tenne névértékben. Ezen 1.900,000 frtban a deés-beszterczei vonal építési tőkéjén kívül, mely szakközegeim által 1.458,000 frttal irányoztatott elő tényleges értékben, fedezetet talál and azon 162,175 frtnyi hiány is, mely az apahida-deési vonal építésénél felmerült; mi által a társaság a nélkül, hogy rendkívüli eszközökhöz (külön tőkeszaporitás, függő kölcsön stb.) folyamodni kénytelenittetnék, egy oly adósságtehertől szabaduland meg, melybe a társaságot a Szamos folyónak az építés alatt beállott nagy áradásai s az ezek miatt egyes létesítményeknél az előrelátottnál beállott nagyobb költekezések, ezen kívül az azon időben mutatkozott kedvezőtlen építési viszonyok sodorták. Minthogy a törvényjavaslat értelmében a szamosvölgyi vasútra a helyi érdekű* vasutakról szóló 1880: XXXI. t.-czikk határozmányai kiterjesztetnek, ugyanezen törvényezikk értelmében volt most már (a szamosvölgyi vasút régi czímleteinek kibocsátásánál alkalmazott egyenlő arány mellőzésével) a törzs és elsőbbségi részvények közti számarány is megállapítandó. Éhez képest a három millióra felemelt részvénytőke */s-ét törzs-, Vs-ét pedig elsőbbségi részvényeknek keilend képezniök. Miután pedig az apahida-deési és deés-deésaknai vonalakra 571,000 frt névértékű törzsrészvény és 529,000 frt névértékű elsőbbségi részvény már ki van bocsátva, még további 620,000 frt lesz alpári törzsrészvényekben s 1.271,000 frt elsőbbségi részvényekben beszerzendő, mely utóbbira nézve a társaság annak idején oda nyilatkozott, hogy már is oly
