Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-672
298 DCLXXII. SZÁM. Melléklet a 67%. szánni irományhoz. Indokolása „a szamosvölgyi másodrendű vasat kiépítéséről szőlő 1SSO: XXXII. törvényczikkel beczikkelyezett engedélyokmánynak a deés beszterczei vonalra és a deés-deésaknai szárnyvonalra való kiterjesztéséről, úgyszintén az engedélyokmány némely határozmányainák mődoHtásáről" szőlő törvényiavaslathoz. A szamosvölgyi vasút engedélyesei az 1880 : XXXII. t-czikkel beczikkelyezett engedélyokmányban jogot nyertek egy, a m. kir. államvasutak keleti vonalának apahidai állomágából kiinduló, s Válaszút és Szamosujvár érintésével Deésig vezetendő mozdony vasút építésére és üzletére. E vonal építése, annak 1881. évi szeptember hó 15-én történt megnyitásával befejeztetvén, a szamosvölgyi vasút-rész vény társaság, bátorittatva azon körülmény által, hogy a vasút üzletének már első 3 1 / 2 havi időszaka után az üzleti feleslegből elsőbbségi részvénytőkéjét 5%-al kamatoztatható, a vállalat kiterjesztésére, illetve a vasútvonal folytatás ira irányzá törekvését, s foglalkozni kezdett különösen azon már az apahida-deési vonal engedélyezése alkalmával is számba vett, de pénzügyi okoknál fogva az időrajt elejtett terve kivitelével, hogy vonalát a Szamos, illetve Sajóvölgyön felfelé legalább Beszterczéig meghosszabbítsa. Mielőtt azonban ezen nagyobb költséget igénylő építéshez fogott volna, a szamosvölgyi vasut-részvénytársaság első sorban — s már 1882. elején — a deésaknai sóbányákhoz vezető szárnyvonal kiépítését vette czélba. Elodázhatlan volt e szárnyvonal kiépítése a vasúttársaságra nézve, minthogy az apahida-deési vonal azon czélnak, hogy a deésaknai kincstári sóbányák termelő képességének és jövedelmezőségének fokozását tömeges és olcsó szállítás által biztosítsa, — nem felelt meg; mert az emiitett sóbányákkal közvetlen összeköttetésben nem állván, a vasút e sóbányáktól még mindig oly távol volt, hogy p. o. Kolozsvárra, jóval kevesebbe került a sónak tengelyen, mint a szamosvölgyi vasúton való szállítása. Mind az államkincstár, mind a társaság érdekében állott tehát, hogy a deés-deésaknai szárnyvonal mielőbb kiépíttessék, mi hivatali elődömnek 1882, évi június hó 25-én kiadott építési engedélye alapján 100.000 frt névértékű újabb czímletek kibocsátása utján meg is történt, e szárnyvasut ugyanazon évi augusztus hó 9-én a közforgalomnak átadatott. A vasúttársaság ez építkezéseit befejezvén, s az apahida-deési vonal építéséből fenmaradt függő ügyeket lebonyolítván, most már elhatározhatá magát a tervezett 3 időközben tanulmányozhatott deés-beszterczei vonal kiépítésére; abban a meggyőződésben levén, hogy ezen vonal
