Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-557
DLVII. SZÁM. 245 Összeszorittassék, és végre, hogy a Csepel-sziget alsó végéig a megyei terület ármentesitése végett a védtöltések kellő magasságban felépíttessenek. A 6. bizottsági ülés jegyzőkönyvéhez csatolt melléklet szerint szükséges mindezen, a promontori ágban javaslott munkák eszközlésére 2 kotrógép alkalmazása mellett 7 év, 3 kotrógép alkalmazása mellett 5 háromnegyed év és végre 5 kotrógép mellett 4 3 Ao év. Ennyi ido lefolyása alatt azonban, kiváltképen hozzágondolván a vizerő lassabb működésére számítandó hosszabb időközt is, nem lehetetlen, hogy a promontori ág készületlensége mellett egy nagyobb mérvű árveszély bekövetkezzék, mi végett, a műszaki bizottság már a fent előadottak szerint is elvileg kimondotta, hogy ily netaláni esetekre számítva, a soroksári folyamágban egy oldalfolyást szükségesnek tart. Ily oldalfolyás eszközlésére némelyek részéről ajánlott azon módozat, hogy a jelenlegi zárgátban egy korlátolt nagyságú szabad nyilas fentartassék, a bizottság részéről azért nem fogadtatott el, mert eltekintve attól, hogy igy a különben egyesitett vizerő meggyengítetnék, azon már a kis vizek is áthatolhatván, tehát a kis vizkor befagyott Duna zajlásának megindulásával, az oda tódult jégtáblák a keskeny nyilas előtt és az ottani csekély mélységű vizben fenakadván, azt eltorlaszolni fognák, és igy a kitűzött ezél, t. i. árveszélyben az oldalfolyás, ott el nem éretnék; miután továbbá a fentebbiek szerint a külföldi szakértők által ajánlott bukógátat sem találta czélra vezető lek. a bizottság azon módozatot véli leghelyesebbnek, mely mellett a soroksári ág elzárva tartatván, az egész vizerő a promontori ág kiképeztetésére és annak tisztántartásira fordítható legyen és csak azon esetben, ha a promontori ágban az árvíz netalán fennakadást szenvedvén, Budapest alatt veszélyesen felduzzadna, legyen a soroksári zárgát megnyitható, de akkor egyszerre nagyobb mélységben és kellő» szélességben Egy ily állandó, igen költséges építményben szükséglendő nyilas nagyságát azonban mindaddig, mig a promontori folyamág legnagyobb részben kiképezve nincsen, czélszerűen mcgállapitani lehetetlen, mert a jelen vízviszonyoknak megfelelő nyilas bizonyosan sokkal nagyobb lenne, mintsem arra a promontori ág kiképeztetése után szükség volna, mit pedig egy legalább 1^2 millió frtba kerülő építménynél érzékeny pazarlás nélkül figyelmen kivül hagyni nem lehet : ennélfogva Földváry Mihály, Pest megye alispánja és Freiszleder Nándor fővárosi képviselő kivételével kik egy, a hajózásra is alkalmas szabad nyilas követelése mellett megmaradtak, a műszaki bizottság a vámházon alóli folyamszakasznak miképeni szabályozására nézve, a 6-ik bizottsági ülés jegyzőkönyve szerint abban állapodott meg, miszerint azt javasolni fogja, hogy a soroksári zárgát hagyassék meg ideiglenesen a jelenlegi meggyengített állapotában, hogy szükség esetében megnyittatván, az árvizeknek mellékfolyást engedhessen ; továbbá hogy legfontosabbnak tartja és e végett a Nagyméltóságodnak a legmelegebben ajánlja a promontori ágnak, mielőbbi, vagyis 5 kotrógép alkalmazása mellett 4*3 év lefolyása alatt leendő kikotortatását, és pedig, hogy a főváros mielőbbi biztonsága tekintetéből a Budapest és Promontor közti I-ső szakaszban ajánlott mederbővítés nem csupán 3 A, hanem e helyett inkább VŐ részben, haladéktalanul kikotortassék, — későbbi időre fenmaradván annak megállapítása, hogy a teljesített kotrások majdani eredményének, és a fent előadott kívánalomnak megfelőleg a soroksári zárgát helyébe minő és mily nagy nyílású végleges mű előkészíttessék. A promontori folyamágnak ily mérvű kikotrása és az egyéb ajánlott szabályozási munkák eszközlése kerülne az ide csatolt tervezet szerint összesen 6.041,750 forintba. II. A vámházon felüli dunaszakasz. A bemutatott keresztszelvény-rajzokból, valamint az 1876. és 1880-iki árvíz-színek lejtmérése után készített s ide csatolt átnézeti hossz-szelvényből azon meggyőződésre jutott a bizottság, hogy a vámházon felüli folyamszakaszban egy különleges vizsziuduzzadás létezik, mely nem a soroksári zárgát következménye, tehát arra a promontori ág szabályozása kedvezőleg
