Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-557
234 DLVIL SZÁM. és akkor a soroksári ágban az oldalfolyás megindulván, azzal egyidejűleg a jégtömegek is oda fognak tódulni, de a bukógát tetején kezdetben a csak csekély mélységű vizben bizonyosan fenn fognak akadni, és igy a viz folyását mindinkább eltorlaszolván, az óhajtott oldal folyást mindjárt kezdetben meghiusitják, >de különben is, mihelyt a promontori ágnak kibövitése erélyesen és gyorsan végrehajtva lesz, a bukógát mint állandó mű feleslegessé válnék«. A bukógát feiépitése helyett a műszaki bizottság a promontori ág medrének oly méretekre való kibővítését javasolja, hogy abban, az 1876. évihez hasonló árviztömeg, minden duzzadás nélkül lefolyhasson, vagyis miután az 1876. évi jégmentes árviz magassága (-[-) 7.270 mtr. a duzzadás pedig 0. 948 mtr. volt, hasonló viztömeg a promontori ág kibövitése után (-[-) 6.322 mtrnél magasabban ne emelkedjék. E végett — tüzetes számitások alapján — szükségesnek találta a bizottság, hogy a promontori ág medre mindenütt 4717 négyszögmtr keresztszelvénynyel bírjon, mihezképest a legrosszabb helyeken 245 négyszögmtrnyi megbővités elég lenne, azonban tekintettel a jégzaj szabad elvonuihatására, megkívántatik, hogy a 0 vizszin alatti mederrész, mintegy 190—228 mtr. szélességben (—) 3. 16 (—) 3' 48 mtr. mély legyen, minek következtében helyenként nagyobb szelvény lesz előállítandó 4717 négyszögmtrnél, s >a folyammedret átlag 378 négyszögmtrrel kell megböviteni. « A szükséges mederszelvény területe a másodperczenként lefolyó víztömegből és a vizszin eséséből számítás utján lett meghatározva, a 0 vizszin alatti szélesség és mélység megállapításánál pedig oly rendes meder - szelvények vétettek mintául, a melyekben a jégzaj soha fel nem akad. A műszaki bizottság nem reményli, hogy daczára az egész viztömeg egy ágba való egyesítésének, a víz ereje képes legyen a fent kimutatott öblösséget és pedig ott, a hol az épen megkívántatik, kimosni: minélfogva szükségesnek tartja, »hogy a promontori folyammeder kiképeztetése terjedelmes kotrások s egyéb szabályozási munkák által elősegittessék«. Tekintettel a vizszin duzzadás nagyságára és a jégzaj elvonulásának nehézségeire, az albizottság a kotrás mérvét a szükséges kibővités részeiben a következőleg állapította meg: az 1-ső szakaszban Promontor felett, a jelentékeny vizszin-duzzadás és a főváros közelsége miatt Va részben; a II. szakaszban Promontor mentén, hol a viztömeg megfér ugyan, de a jógzaj meg szokott állani, az egészen ; a III. szakaszban, Tétény és Érd között, hol sem a jégmentes árviz, sem a jégzaj nem mehet el duzzadás nélkül, de a duzzadás nem nagy, 1 / t részben ; a IV. szakaszban, Ercsény táján, a hol a meder szintén rósz, mind a tiszta árviz, mind a jégzaj elmúlására nézve, de a nagy távolság miatt a fővárost kevésbé veszélyezteti, s nagyobb mérvben a Csepel-szigetet fenyegeti, % részben. >Ezenkivül szükségesnek tartja az albizottság, hogy az adonyi sziget mentén egy 2580 méter hosszú, a makádi erdő mentén egy 1700 méter hosszú vezérárok kikotortassék ; továbbá a Bein-szigeti erdőből 375 hold kiirtassék, és a promontori ág medrében minden oldalfolyás eltöltessék, valamint hogy a folyammeder mindenütt, hol az 570 méteren túl elszélesedett, egy 0 felett l.g96 méter kőhányás által 474 méterre összeszorittassék, és végre, hogy a Csepelsziget alsó végéig a megyei terület ármentesitése végett a védtöltések kellő magasságban felépíttessenek. « A kotrási munkák végrehajtására szükséges munkaidőre nézve is tett az albizottság számitásokat s ugy találta, hogy az Összes kotrásokat 2 kotrógéppel 7 év alatt, 3 kotrógéppel 5 3 A év alatt, 5 kotrógéppel 4 3 /i 0 év alatt lehet elvégezni. — De ha ezen kotrások a lehető legrövidebb idő alatt fognak is végrehajtatni, szükségesnek tartja az albizottság arról gondoskodni, hogy azon esetben, ha az árviz lefolyása a promontori ágban akadályozva lenne, s e miatt Budapest mentén veszélyesen felduzzadna, annak a soroksári ágba rögtön szabad utat lehessen
