Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.
Irományszámok - 1869-276
182 CCLXXVI. SZÁM. Melléklet a 276. számú irományhoz. Jelentése az eperjes-tarnowi vasút magyarországi részének engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslathoz. A tisztelt ház 1869. évi július hó 13-án tartott 50. ülésében hozott határozatával utasította a ministeriumot, hogy az „a munkács-stryi és eperjes-palocsa-tarnowi vasútvonalak Magyarország területén leendő kiépítése tárgyában a kellő lépéseket tegye meg, s azok kiépítéséről szóló törvényjavaslatot mielőbb terjeszsze elő. Egyrészt ezen határozat folytán, másrészt azon magasabb állami érdekektől vezéreltetve, melyek e két vasút mielőbbi létesítését mulhatlanul követelik, hivatali elődöm már a múlt ülésszakban törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé, mely által a kormány felhatalmaz tátott volna a munkálatokat a magyar területen államköltségen megindítani addig is, mig a kérdésben forgó vasutak kiépitése engedélyezés utján biztosittathatik. A tisztelt ház ezen törvényjaslatot az akkori viszonyok közt elfogadhatónak nem találta ugyan, mindazon által az ügy fontosságát szintén méltányolván, f. évi május hó 30-án hozott ujabb határozatával a ministeriumot felhatalmazta, „hogy az, az eperjes-tarnowi vasútnak a bártfai vonalát is megvizsgálván, és a munkács-stryi vasútnak államkamat-biztositás mellett és engedélyezés utján leendő kiadása czéljából az engedélyezési tárgyalásokat mielőbb indítsa meg, és a megkötendő egyességeket megvizsgálás és jóváhagyás végett a törvényhozás elé terjeszsze." Ezen határozat végrehajtása tekintetéből mindenek előtt az érintett két vonalra nézve több consortium részéről benyújtott tervek alapján, a helyszíni vizsgálatokat elrendeltem, mely alkalommal kitűnt : hogy a munkács-stryi vonalra előterjesztett tervek átalában felette hiányosak ; miért is e vonalon uj felméréseket kénytelen lévén eszközöltetni, az innen eredt késedelem miatt e vonal engedélyezése iránti előterjesztésemet ez alkalommal még nem tehetem meg. A mi ellenben az eperjes-tarnowi vasutvonalat illeti, miután az e részbeni átalános tervek az engedélyezési tárgyalások alapjául alkalmasaknak találtattak, mindenek előtt a tisztelt ház fentebb idézett határozatához képest a két irányt : nevezetesen a kisszebenit (palocsait) és a bártfait vizsgáltattam meg, s a rendelkezésre álló tervek és a helyszini szemle alapján az összehasonlító tanulmányozásokat eszközöltettem. Az eperjes-tarnowi vasút, vezettessék bár Kis-Szebennek avagy Bártfának, nevezetes szolgálatokat teend ugy külkereskedelmi, mint hadászati érdekeinknek. Döntők ennélfogva a két vonal közti választásnál leginkább csak is azon viszonyok lehetnek, melyek a könnyebb s olcsóbb forgalom alapját képezik, s melyek az államnak a kamatbiztositásból folyó terhét könnyebbé teszik. E tekintetben a vonal magyarországi részét illetőleg a szükséges adatok rendelkezésre állanak, mig ellenben a gácsországi részt illetőleg az összehasonlítás teljes mérvben azért nem eszközölhető, mert a bártfai irány gácsországi vonaláról az osztrák es. kir. kereskedelmi ministernek közlése szerint eddigelé tervek s költségvetések nem léteznek.
