Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-182
CLXXXn. SZÁM. 343 az égalji behatások miatt aránytalanul kisebb üzletképesség áll elő s a pályafentartásra nézve rendkívüli nehézségek és költségek merülnek fel. A körmöczbányai irány választása mellett felsorolt fontos indokok ellen csak is azon tekintet szólhat, hogy kivánatos lenne e vasúti hálózatba Beszterczebánya nevezetes iparos várost felvenni. Ez esetben azonban a II. sz. a. vonal b) alatt érintett iránya többé szóba sem jöhetne, mert mig egyrészt technikai és pénzügyi szempontból nem előnyös, másrészt Beszterczebányát nem is érinti, miután több mint 500'-nyi magasságban vonul el a város felett. Összehasonlitásra tehát csak a II. és III. sz. a. irány marad, melyek mutatják, hogy a Beszterczebányán átvonuló vonal 1-ör 1*36 mértfölddel hosszabb, 2-or 2*5 millió forinttal többe kerül, és 3-or 181 méterrel magasabban fekszik, mint a körmöczbányai vonal. A felsorolt jelentékeny adatok a zólyom-körmöczbánya-berg-tepla-rutkai vonal választása mellett szólván, kötelességemmé válik azon előterjesztéssel járulni a tisztelt ház elé, hogy e vasút épitésére vonatkozó előlérintett törvényczikket javaslatomhoz képest módosítani méltóztassék. Miután egyébiránt időközben Zólyom megyének oly beadványa érkezett be, hogy e vonal Zólyomtól Beszterczebánya-Berg-Teplára vezettessék : inditva érzem magam, noha némi ismételéssel, a javaslatba hozott vonal elfogadása ellen nézeteimet előadni s e vonal czélszerütlenségét előtüntetni. Egy tekintet a térképre kitünteti, hogy a Zólyom és Túró ez, illetőleg a Garam és Túró ez völgye közötti hegylánczolatnak legalantabb fekvő nyerge Bergnél Körmöczbánya fölött van és hogy ezen legmélyebb ponttól csak is Körmöczbánya és Jalnán át lehet Zólyom felé lejtó vonalat vezetni, mig ugyan e ponttól Beszterczebánya felé egy nem csekély magaslat találtatik, mely a bergi vízválasztót foglalja, s ha e vonal Beszterczebányátol a Garamvölgybe vezettetnék, csak is egy második jelentékeny emelkedéssel lehetne ezen akadályt leküzdeni. A mig tehát Zólyomtól Jalna és Körmöczbányán keresztül Bergre juthatni a nélkül, hogy magasabbra kellene vinni a vonalat, mint a mennyire azt már azon czélból is emelni kell, hogy a Garamvölgy és Turócz közötti hegységnek legalacsonyabb pontját elérhessük : addig egy Zólyom és Beszterczebányán át Bergre vezető vonallal elsőbben a Berg és Beszterczebánya közötti északról délnek vonuló magas hegységre kellene átlépni, hogy a hegyhátnak a másik vonallal egyenesen hozzáférhető pontját elérhessük. E részletezés számokkal következőleg magyarázható meg : A zólyomi pályaudvar 912 lábnyira fekszik a tenger szine felett. Körmöczbánya fölött Bergnél a pálya 2465' magasságban lépi át a hegységet. A hegy túloldalán a hegylábnál a stubnyai pályaudvar 1560' magasságban fekszik. Zólyomtól Jalna és Körmöczbányán keresztül tehát Bergig 2465—912 = 1553'-bal emelkedik a pálya. Ellenkező irányban Sztubnyától Bergig a pálya emelkedése 2465—1560 =- 905'. Egy oda és vissza közlekedő vonat tehát 2458 láb emelkedést tesz, ha Zólyomtól Jalna, Körmöczbánya és Bergről Stubnyára halad. A Beszterczebánya és a vízválasztó között Bergnél levő hegyhát legmélyebb nyerge 3540'bal magasabb a tenger színénél; e szerint e pont körülbelül llOO'-bal fekszik magasabban a bergi vízválasztónál. E magaslatot tehát át kellene hatolni, ha a pálya Beszterczebányán keresztül vezettetnék. — Ha a magaslatokat ép ugy mint a bergi vízválasztót a tervezet szerint szabadon át akarnók lépni, a nélkül hogy alagutat használnánk, akkor egy vonat Zólyomtól Beszterczebányán keresztül a hegyoromig 3540—912 — 2628'. Stubnyától pedig : 3540—1560 — 1980' emelkedést tenne.
