Nyugati Magyarság, 1995 (13. évfolyam, 3-12. szám)
1995-07-01 / 7-8. szám
P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, CANADA NYUGATI 1112 Budapest, Bodajk u. 20/A. it JL oorngjatpoams ©G GDn© ;G at JL ®mg[?®ns [3D®©©B(i]®mG XIII. évfolyam, 7-8. szám 1995. július-augusztus A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG HAVILAPJA 39.- Ft — $3.00 Emlékmű a Székely Hadosztály tiszteletére A trianoni békediktátum 75. évfordulóján ismét emlékmű áll a Székely Hadosztály tiszteletére Mátészalka és Kocsord között a Kraszna partján. A hét méter magas dombon álló emlékoszlophoz három székelykapu alatt áthaladva lehet feljutni. Az emlékoszlopon életfa és az 50-es években lerombolt emlékművön lévővel azonos fehér márványdombormű van. Ennek felső részén babérkoszorúval övezett, Nappal és Holddal díszített pajzs látható, felette az írás: „Erdélyért”, alatta pedig: „A székely hadosztálynak 1918—1919 évben a haza integritásáért vívott dicső harcai és e harcokban elesett, hős székely honvédő katonák kegyeletes emlékezetére” és egy versidézet: Elült a harc, világok harca, / De új harc lobbant, csak a tietek. / Az ősi földért haltatok, / S a halálban örökké éltek. Boross Péter, az előző kormány miniszterelnöke avatóbeszédében azt emelte ki, hogy végre nem idegeneknek emelt emlékművek előtt kell emlékezni, hanem saját hőseinket ünnepelhetjük emelt fővel, méltósággal. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök szentelte fel az emlékművet, és azt hangsúlyozta: bárhol éljünk is a világon, együvé tartozunk. Ezt bizonyítja ez az emlékmű is, amellyel az anyaország tiszteleg a székely hősök emléke előtt, akik azért harcoltak, hogy ennek a népnek a határai sérthetetlenek legyenek. A püspök emlékeztetett a román parlament által elfoga- I dott törvényre, amely szerint büntetendő a Magyar Himnusz éneklése Erdélyben. Reményik Sándort idézte: Nekünk már az örök hóig kell menni, /Az Isten zsámolyáig, /Ha ezt a dalt akarjuk énekelni; / Nekünk csak ott szabad. Az emlékmű újraállítása Csizmadia Zoltán festőművésznek a Hitel című folyóiratban megjelent, „Legyen újra emlékműve a Székely Hadosztálynak Mátészalkán” című írásával indult. Ő szervezte meg az alapítvány létrehozását, és az újraállítás fedezéséhez szükséges anyagiak összegyűjtését, amelyhez elsőként járult hozzá. A Dunántúlon székely szakemberekkel megfaragtatta a három székelykaput, amelyek elkészülése és helyszínre szállítása Kocsis Mihály erdőmérnök és Jáhni István építészmérnök hathatós segítségének köszönhető. A helyszíni munkálatokat Jakab Zsigmond, Kocsord polgármestere szervezte. A monumentális, impozáns emlékmű önzetlen tervezői: Makovecz Imre—Engelmann Tamás. A Székely Hadosztály hősi harcait negyven éven át a feledés homálya borította. A tiszteletére emelt emlékmű az anyaország karnyújtását jelképezi az elszakított nemzetrészeknek. V_____________________________________________________________) SZAKALY FERENC: Augusztus 20 A csaknem fél évszázad után ismét demokratikusan és szabadon választott magyar országgyűlés 1991 márciusában augusztus 20-át jelölte meg a Magyar Köztársaság első számú államinemzeti ünnepeként. Azt a napot, amelyen a római katolikus egyház az első magyar királyra, az 1000 és 1038 között uralkodott és 1083-ban szentté avatott Istvánra, Géza fiára emlékezik. Augusztus 20-a nem Szent István születésének, hanem „letevésének” (depositió-jának)—vagyis véglegesnek szánt nyughelyére, a székesfehérvári bazilikába való elhelyezésének — napja. Születésnapját valójában nem ismerjük, születési évére is csupán következtetünk. Utóbb szokássá vált István napján Székesfehérvárott afféle nyílt törvénynapot tartani, amikor elvben minden országlakos az uralkodó elé járulhatott kérelmével vagy panaszával. A döntés körültekintő megfontolás eredményeként született. A magyar nép szívéhez nőtt emléknapok többsége ugyanis nagy nekilendüléseinek évfordulója, amelyek a magyar fejlődés különböző torzulásait igyekeztek korrigálni, s amelyek-bár vívmányaik néhány évtizedes késéssel általában megvalósultak - leverésbe, véres megtorlásba torkolltak. Velük szemben István napja a magyar történelem legidőtállóbb alkotásaira: az állami szuverenitásra, az alkotmányos berendezkedésre és a Nyugat-Európa iránti elkötelezettségre utal. S mindezek folyamatosságára, hiszen az alapelvek minden változás ellenére azonosak az ezerszáz év előttiekkel, mint ahogy folyamatos az a küzdelem is, amely ezek megtartásáértmegvalósításáért mindmáig folyik. István király művének lényege az a felismerés, hogy népének — amely a szteppei népvándorlás egyik utolsó hullámaként 895/896-ban érkezett a Kárpát-medencébe - alkalmazkodnia kell tágabb környezetéhez, máskülönben biztos és gyors felszámolódás vár rá az egyelőre még szétzilált, de már stabilizálódó Európa keleti szélén. Röviden: hogy a kialakulóban lévő magyar államnak Európa ellenségéből — hisz eddig akként viselkedett—annak integráns részévé kell válnia. E változtatás elengedhetetlen előfeltétele volt a kereszténység fölvétele. A magyar közfelfogás némi joggal kapcsolja az államalapítást —jóllehet az hosszabb folyamat eredménye volt —Istvánnak a II. Szilveszter pápa által küldött koronával való megkoszorúzásához, ami egyszersmind a kereszténység államvallássá nyilvánítását is jelentette. Továbbá azt, hogy a magyar államiság ezután már nem saját, törzsszövetségi hagyományai, hanem az európai modellt jellemző keresztény alapelvek jegyében fejlődik. István a kereszténység két—bizánci és római — változata közül választhatott, hisz a Kárpát-medencében bizánci térítők is működtek, s legalább olyan erős bizánci befolyás érvényesült, mint nyugati. Bár az uralkodó nyilván aktuálpolitikai megfontolásból döntött úgy, hogy Rómából, s nem Bizáncból kér koronát, döntése meghatározónak bizonyult hazánk egész későbbi sorsára. A történeti szakirodalom az utóbbi időben elemezte tüzetesen azt az általában Kelet-Közép-Európának nevezett régiót, amelynek országai—Lengyelországtól Horvátországig — Magyarországgal közel egy időben, az első ezredforduló táján, csatlakoztak a római egyházhoz és a nyugati társadalomszervezési elvekhez. Közös vonásuk, hogy — elsősorban a kései indulás következtében—a „nyugatias” típusú fejlődés jellemzői e térségben közel sem fejlődtek ki a maguk teljességében, az új államok gazdaságilag-társadalmilag egyaránt visz(Folytatás a 10. oldalon) KÜKÜLLEI JÁNOS: KONCEPCIÓ-PÁLYÁZAT A Magyar Szellemi Alapítvány közleménye A beküldött pályamunkák nagy számára való tekintettel kérjük mindazokat, akik részt vettek „A nemzeti megmaradás és felemelkedés útja (Hogy Magyarország magyar ország maradjon)” című pályázaton, hogy a Bíráló Bizottság értékelő munkájának meggyorsítása és archiválás, illetve esetleges közlés céljából küldjék meg nekük pótlólag a már beküldött dolgozatuk pontos másolatát egy vagy két példányban ajánlott küldeményként az alábbi címre: MVSZ Magyar Szellemi Alapítvány 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. Dr. Andrásfalvy Bertalan a Bíráló Bizottság elnöke Levélbombák Bejárta a világsajtót 1991-ben az a jelentés, hogy egy ismeretlenségbe burkolódzó román „számonkérő szék” halálra ítélte Tőkés László nagyváradi református püspököt, és vérdíjat tűzött ki a fejére, méghozzá dollárban. Követték ezt a „kikézbesített” halálos ítéletet további fenyegetések, névtelen levelekben, telefonon. Majd mintha elfelejtődött volna minden. A püspök és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellen a román sajtóban folytatódtak, éleződtek tovább a támadások. Csakhogy történelmi tapasztalat szerint a román nacioanalizmus eddig még soha nem mondott le magyarellenes terveiről, legfennebb „altatta őket” egy ideig. Drámai példa erre a homogenizálási politika története. Ceausescu 1971 nyarán hirdette meg - az erdélyi magyarság mélységes megdöbbenésére - a teljes társadalmi és nemzeti egyneműsítést, vagyis valamennyi nemzetiség gyors ütemű beolvasztását. Ez a főtitkári beszéd akkor, .kísérleti léggömb” volt, utána évekig nem is nagyon emlegették, legfennebb jelszavakban. Majd 1985 körül, váratlan fordulatként, elindult a „gőzhenger”, nekiláttak a magyar oktatás felszámolásának, a magyar és német sajtó korlátozásának, a magyar helységnevek megtiltásának és így tovább. Azt az 1991 -es titkos halálos ítéletet most látták végrehajthatónak. Különösen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség májusi kongresszusa dühítette fel a román nacionalizmust, mivel ezen a tanácskozáson, nagymértékben éppen Tőkés püspök, tiszteletbeli elnök fellépésére, elfogadták az „autonóm nemzeti közösség" önmeghatározást és kimondták a területi autonómia követelését. Hazaárulást harsogott a román sajtó — sajnos, szinte egyöntetűen —és maga Iliescu államelnök bélyegezte meg név szerint Tőkés Lászlót, mint aki „ördögi következetességgel” tüzeli a közhangulatot. Elérkezettnek vélték a leszámolás óráját. Árulkodó lett volna, ha valaki nyílt utcán lelövi. Románia amúgy sem valami fényesen ragyogó nemzetközi tekintélye tovább romlott volna. Hát már bolíviai szintre süllyedtek? Kitervelték tehát a merénylet olyan formáját, amely meglehetősen titokzatos, nehezen felderíthető, de ugyanakkor kellő figyelmeztetést jelent az erdélyi magyarságnak. Levélbombákat eregettek a romániai kisebbségi közéleti emberek címére. Elsőnek Markó Béla. az RMDSZ szövetségi elnöke kapott ilyen bombát, beleépítve Moliére egyik híres könyvébe,A nők iskolájába. Annak isA karrier vége című fejezetéhez, hogy az üzenet egyértelmű legyen. A Markó Bélának küldött bomba azonban nem tartalmazott robbanóanyagot. Utána Paul Philippi, a romániai Német Demokrata Fórum elnöke kapott ilyen küldeményt, majd Nicolae Gheorghe, a Romák Etnikai Föderációjának elnöke. Úgy tűnt, hogy pusztán ijesztgetésekről van szó. És akkor megérkezett a könyvcsomag Nagyváradra. Címzése: Dl. László Tőkés episcop. Str. Craiovei 1. Oradea. A cím pontos, hiszen maga a román televízió egyik katonai adása .népszerűsítette” volt a püspök lakását, célzatos módon. Közös furcsaságuk ezeknek a levélbombáknak, hogy a bukaresti postai elosztó hivatal mindegyikre ráütött egy bélyegzőt, amely szerint „a küldemény szállítás közben megrongálódott, a román posta kijavította”. .. De hát ez a csomag érintetlen volt! Utoljára a feladó, az „Interbuch Austria” kezelte Bécsben. (Folytatás a 3. oldalon) SZERKESZTŐSÉGEINK: P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. 1112 Budapest, Montreal, QC H3P 3B9 Bodajk u. 20/A. CANADA Telefon: 1859-617 Phone/Fax: (514) 731-4192 Fax: 1859-617
