Nyugati Magyarság, 1992 (11. évfolyam, 4-7. szám)

1992-06-01 / 6-7. szám

1992. július Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 5. oldal Homokóra (Folyt, az 1. oldalról) Ez utóbbi népi bölcsesség különösen megszívlelendő ma. Antall-Göncz A rádió és a televízió elnöke­inek kinevezése, illetve fölmen­tése körüli vitában ítéletet hir­detett az Alkotmánybíróság. A- kik figyelemmel kísérték az ed­digi kötélhúzást, azt várták, végre tiszta vizet öntenek a po­hárba. Végtére is ezt váija az ember a bíróságtól. Egyértelmű döntést. T udjam meg, kinek van igaza. A francia fró még a Code Napoleon nyelvét, stílusát ta­nulmányozta, hogy megtanul­jon világosan, tisztán, érthetően fogalmazni. Forgatom az alkotmánybí­róság döntését és olvasom a nyomában keletkezett nyilatko­zatokat. A köztársasági elnök is, a miniszterelnök is üdvözli a döntést. A kormánypártok is, az ellenzék is a szája íze szerint ér­telmezik a szöveget. Hát miféle jogi döntés az, a­­mi ha akarom, vemhes, ha aka­rom, nem vemhes? Már nem is a vita érdekel, ki­nek van igaza, Antall Józsefnek vagy Göncz Árpádnak. Nem is a két média-elnök előélete, al­kalmassága foglalkoztat Az se hoz lázba, hogy Göncz Árpádot az SzDSz „kemény magja” tart­­ja-e a kezében, avagy a minisz­terelnök és a kormány tör-e „egyeduralomra”. A televízió és a rádió műso­ra, színvonala, szellemisége, er­kölcse foglalkoztat. Nemzeti médiák — mond­ják róluk. Valóban a nemzet érdekeit szolgálja a magyar rádió és a magyar televízió, vagy szűk ha­talmi csoportosulások, érdek­­szövetségek, klikkek, volt elv­társak kezében van a műsorké­szítés? Hallgatom a mai magyar ér­telmiség helyzetéről folyó ke­­rekasztal-beszélgetést, ahol csupán egyetlen vélemény, a panasz variációi szólalnak meg. A Híradó után várom az esti fil­met, de egy bárgyú sorozatnak ugyanolyan bárgyú folytatása jelentkezik... (Szociológusnak való probléma: a közvélemény­kutatás adatai szerint a legné­zettebb filmekről van az embe­reknek a legrosszabb vélemé­nyük. Tudj ák előre, hogy igény­telen lesz a folytatás — mégis megnézik...) A különféle vetél­kedő műsorok játékosság, szel­lemesség helyett ízléstelensé­get, nyegleséget és ordinárésá­­got sugallnak. Nemzeti médiák? Hol van belőlük a nemzeti önismeret, a nemzeti tudat erősítésének igé­nye? S amíg folyik az alkotmány­bíróság dodonai és rabuliszti­­kus szövegének értelmezése, a két elnök változatlanul a helyén van, és a színfalak mögötti kibi­­cek dörzsölik a tenyerüket. A nagy taktikus Néhány hónapig munkanél­küli voltam. Ezt is el lehet vi­selni, meg lehet szokni. Mond­ták a barátaim, vállaljak fekete munkát. így nincs adózás, nincs levonás. Megkaptam a munka­­nélküli segélyt, s mellette eljár­tam kisebb-nagyobb kőműves­­munkákra: járdát betonoztam, lépcsőt raktam, kőkerítést javí­tottam. .. Szép pénzeket keres­tem. De egy ellenőrzéskor le­buktam. Akkor szóltam az e­­gyik ismerősömnek, aki beaj án­­lott ebbe a hivatalba. Ismét író­asztal mellett ülök. Rendelete­ket kell tanulmányoznom, jog­szabályokat kell alkalmaznom. Ezt a hivatalt a rendszerváltás után hozták létre. Itt minden új, a jogszabályok is, az emberek is. A parlament még mindig so­kat foglalkozik velünk. Este né­zem a tévé-híradót és elgondol­kozom... Most megszavazott az országgyűlés egy törvényt, és holnap nekem eszerint kelle­ne eljárnom. De mi lesz holnap­után? Két év telt el a választások óta. Az Antall-kormány a fél­úton jár. Nézem a Népszabad­ságban a közvéleménykutatás eredményét, a politikusok tet­­szési indexét. Nem sok reményt látok arra, hogy ez a kormány hosszabb ideig a helyén marad. Két év múlva újra választások lesznek. Nekem már most a jö­vőre kell gondolnom. Mi lesz, ha a liberálisok győznek? Ösz­­szefog az SzDSz, a FIDESz, meg az MSzP... Én ugyan sosem politizál­tam, annak idején a pártba is csak azért léptem be, hogy az állásomat védjem. Két év múl­va kezdődhet minden elölről. Újabb kárpótlás, újabb kártala­nítás, újabb kárrendezés. Itt va­laki mindig károsult. Jönnek az újabb ügyek, az újabb rendele­tek, az újabb törvények. — És majd ha akkor megkérdezik tő­lem, miért az Antall-kormányt szolgáltam, miért az MDF- többséggel meghozott rendele­tek szerint jártam el? Csak semmi buzgóság, sem­mi lelkesedés. Érjenek meg a dolgok szépen, csendben, ma­guktól. És nélkülem. Ki kell várni. Az akták türelmesek. Le­gyünk óvatosak. Mindig huzatos hely volt a Duna-Tisza tája... f....................-................ .................^ Szereti játszani? Játsszon a DRIM Kft. játékgépein Dobogókőn a Hotel Nimród Szállodában és Siófokon a Sanghai, illetve a Matróz étteremben. Flipperek, billiárd- és tájfun-gépek! Olcsó és kellemes szórakozás! Próbálja ki!------J) N AI kotmá ny sértés! A kormánykoalíció képviselőcsoportjainak nyilatkozata A Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Rádió elnöke fel­mentésének megtagadásával megsértette a Magyar Köz­társaság Alkotmányát. Az Alkotmánybíróság 48/1991 (IX. 26.) számú határozata—mely mindenkire, így a köztársasági elnökre nézve is kötelező — értelmezi az Alkotmánynak a köztársasági elnök döntési jogkörére vonatkozó szabályait. E határozat szerint — mely a kinevezésre, előléptetésre, felmentésre, a tisztségben való megerősítésre és a jóváhagy ási jogra vonatkozik—a köztársasági elnök akkor dönthet az elé­je terjesztett javaslattal ellentétesen, „ha alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná”. Az Alkot­mánybíróság értelmezése szerint a megtagadáshoz „olyan sú­lyú indokok kellenek, mint az Országgyűlés rendkívüli össze­hívásához vagy feloszlatásához”. A köztársasági elnök akkor oszlathatja fel az Országgyűlést, ha annak magatartása követ­keztében nincs kormány, azaz egyik hatalmi ág, a végrehajtó hatalom nem létezik. Az Országgyűlés rendkívüli összehívá­sára hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghely­zet esetén van lehetőség. A Magyar Rádió elnökének felmen­tése — értékelje bárki bármilyen fontosnak ezt a tisztséget— súlyában semmiképpen nem azonos az Alkotmánybíróság ha­tározatában megjelölt helyzetekkel. V______________________________________________________ Súlyosbítja az alkotmánysértést, hogy a köztársasági el­nök annak a rádióelnöknek a felmentését tagadta meg, aki az Alkotmányban és a kinevezéséről szóló törvényben előírt kö­telezettségének teljesítését megtagadva, megakadályozta parlamenti bizottsági meghallgatását. Antall József miniszterelnök e törvénysértő magatartásra való tekintettel kérte a Magyar Rádió elnökének azonnali ha­tályú felmentését.—A taxisblokád óta nem érte alkotmányos rendünket ilyen erős támadás. Göncz Árpád most már nem is titkoltan pártpolitikai állás­pontot képvisel. Amennyiben mégis kitart döntése mellett, vállalnia kell a teljes felelősséget. A köztársasági elnök ezzel a határozatával kétségbe von­ta a több-ségi elven működő parlamentáris demokráciát, amely a szabad választások eredményeként jött létre. Az Országgyűlés koalíciós képviselőcsoportjai felszólítják a köztársasági elnököt, hogy változtassa meg alkotmányellenes döntését! A három képviselőcsoport emlékeztet: a koalíció bizalmá­val és szavazataival döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az Országgyűlés 1990-ben a legmagasabb közjogi méltóság­ba emelte Göncz Árpádot. Budapest, 1992. május 19. The Prosperity Initiative's Steering Group is developing a consensus-based plan of action to be presented to Canadians in September. Canadians told us -. that they wanted to participate in developing this plan of action. We listened... Through a series of "Community Talks", thousands of people in 186 communities across Canada have contributed their ideas. They talked about hmv to address the challenges and opportunities facing us all in the areas of competitiveness and learning. They talked about hmv to main tain our standard of living and secure our economic future. They concluded that all of us have to play a part...and the govern­ment is listening. "1 moved to Quebec with an Ontario teacher's certificate. For several years, l could only get work as a substitute. I knew it ivould be hard to get a full-time job if] didn't re-aualify, so l took my Quebec Certificate. I now teach full time, have a better salary and realize that if you want a better future, you have to be ready to retrain. It was worth it for nie!" Everyone blows a small compa­ny from Regina can't compete in world markets. Everyone, that is, except Les Hulicsko, President of Sweep Rite Manufacturing Inc. His high technology, innovative, mechanical street sweepers are cleaning up around the world, with exports accounting for up to 75% of sales. When Canadians work together we can täte on the world and win. To succeed in today's world, Canadians must be able to com­pete because our jobs directly depend on it. Preparing ourselves through training will help us to compete and secure the prosperity we want for ourselves and our children. We have to invest in ourselves and be a country that says... yes we can. Yes we can. We've got the proof. Canadians are succeeding every day. Many individual and business successes exist... with real benefits for individuals, the com­munities they live in and for Canadian industry. Hundreds of Canadian compa­nies are achieving remarkable international success. They're cre­ating jobs, developing new skills and opportunities for thousands of Canadians and creating markets around the world for Canadian products. Yes we can. We've got the ability to bum on our successes.___________ We have a history of working in co-operation with others for world-class achievements in peacekeeping, medicine and space exploration. Now, with business, labour, governments, academic and social groups working togeth­er, we can achieve prosperity through international competitive­ness. But there is one more critical factor: Canada's ultimate potential depends on the commitment of individual Canadians to being the best. Yes we can. We've got the people. It's time to focus our energies on our most important economic challenge yet... and prepare ourselves for a more prosperous future. ^s, we can! Canada

Next

/
Oldalképek
Tartalom