Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
/ RETURN ADDRESS: 5582 Gatineau Ave., #11 Montréal, Qué. H3T 1X7 Canada NYUCATI Rev. Dr. F. V*TEÍ ' 493 Amboy AveP Perth Amboy. 06^ U.S.A. tn \ MIYAIUC Hungarians cf the — rion&rois d'Cccident VII. évfolyam, 6. szám 1988. június A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG LAPJA Ára: Kan. $2.00, US-$1.50 KIRÁLY BÉLA: MAGVAR VÉRTANÚK: AZ EMBERISÉG MÁRTÍRJAI 1988. június 16-án, Nagy Imre, Maiéter Pál, Gimes Miklós titkos és törvénytelen kivégzésének 30. évfordulóján adja át a nyilvánosságnak a Fédération Internationale des Droits de 1 ’Homme világszervezet magyar tagozata, az Emberi Jogok Magyar Ligája a párizsi Pére Lachaise temetőben felállított magyar vértanúk emlékművét. A budapesti X. kerületi Újköztemető 301-es parcellájában még ma is jeltelen sírokban nyugvó vértanúknak ez lesz a jelképes nyugvóhelye mindaddig, amíg rehabilitálásuk és ünnepélyes újratemetésük meg nem történik. A sírhelyet Jacques Chirac volt francia miniszterelnök, párizsi polgármester adományozta. A magyar vértanúk ilyen jelentős elismerése Párizsban—az emberi szabadságért folyó küzdelmek e történelmi fővárosában—elégtétel mindazoknak, akik a vértanúk harcában részt vettek, vagyis az egész magyar nemzetnek, egyszersmind bátorítás is mindazoknak, akik otthon és száműzetésben a magyar ügyért küzdenek. A június 16-i ünnepség ország-világ előtt hirdeti majd, hogy az emberiség nem felejt, tudja, hogy a magyar ügy elintézetlen. Mi emel egy személyt arra az erkölcsi magaslatra, amelyen a megalkuvást elutasítja és inkább az életéről mond le? Mi ösztönöz fiatal, törékeny nőket, az életben jelentéktelennek tűnő férfiakat, fiatalokat és aggokat arra, hogy Rómában a circus maximus porondján szembenézzenek a fenevadakkal, és sokan közülük mokotások mellett mindenekelőtt a tudatos hit az, ami a többi élőlénytől megkülönböztet bennün-Magyarországi változások 1988. május 22-én ért véget Magyarországon az országos pártértekezlet, amelynek során jelentős személycseréket hajtottak végre a Központi Bizottságban, illetve azon belül a Politikai Bizottságban. A párt elnöke (újonnan kreált üsztség, amely semmiféle gyakorlati jelentőséggel nem bír) Kádár János, főtitkára Grósz Károly (miniszterelnök). A PB a korábbi 13 helyett most csak 11 főből áll, éspedig: Grósz Károly, Berecz János, Csehák Judit, Hámori Csaba, Iványi Pál, Lukács János, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Szabó István és Tatai Ilona (Kádár János nem tagja a PB-nek!). Az értekezlet során elhangzott felszólalások közül a legnagyobb figyelmet Grósz Károlyé és Pozsgay Imréé keltette. Következő számunkban részletes elemzést adunk a magyarországi változásokról, a politika és a gazdaság kilátásairól. Az alábbiakban (szerkesztőségi fordításban) közöljük a New York Times május 31-i „A Hungarian for Too Many Seasons” címmel megjelent szerkesztőségi cikkét. f A TARTALOMBÓL: Király Béla: Magyar vértanúk: az emberiség mártírjai (1 és 5) Kritikus pontnál a Duna védelmében — A Magyar Környezetvédelmi Alap felhívása (2) A Fiatal Demokraták Szövetségéről (3) A Szabad Kezdeményezések Hálózatáról (4) Az MBK—ITT-OTT Magyar Hete — Lake Hope, Ohio (6) HHRF—CHRR HÍRADÓ (7) Görömbei András: Az összmagyarság iránti felelősség (8) A .MOTOLLA" ifjúsági lap (8) Az „Erdély művészetéért" Alapítvány (9) Szépfalusi István: Új menekültjog Ausztriában (11) FÓRUM — Faust Ilona, Hites Kristóf (12) Horváth Elemér, Páll Lajos, Szilágyi Domokos, Tűz Tamás, Markó Béla versei \_________________________ Ml volt Nagy Imre hite, mihez maradt lojális élete feláldozása árán is? Nagy Imre fiatal kora óta a kommunizmusban hitt lojálisán amit ő olyan társadalmi és p> kai ideológiának tartott, amély a legtöbb embernek a legtöbb jót kínálja. Ugyanakkor hitt népében és lojális maradt a magyar nemzethez egész életén keresztül. Hitt a nemzetköziségben is, és azon belül abban, hogy a Szovjetunió hajlandó szomszédai szuverenitását tiszteletben tartani, és hogy lehetséges a magyar nemzet és szomszédai közötti tartós, barátságos, kölcsönös előnyöket eredményező együttműködés. Nagy Imre ezekben az eszmékben hitt, ezekhez maradt lojális. Csak a sztálinista ellenforradalmárok vádolták hűüenséggel. Ő azonban csak abban az értelemben lett „hűtlen”, amit Molnár Miklós így határoz meg: „hűtlen akkor lett, amikor... pártfegyelem címén elvei megtagadását, önkritika címén hazugságot, szovjethűség címén hazaárulást követeltek tőle...” solyogva fogadják el a halált? Mi tette az aradi tábornokok legtöbbjét oly hajthatatlanná, hogy emelt fővel mentek a kivégző Habsburg-osztagok bitói alá vagy puskacsövei elé? Mi ösztönözte Nagy Imrét arra, hogy a kádári ellenforradalom ügynökeinek minden kísérletét és ígéretét visszautasítsa, még a felajánlott miniszteri tárcát is, és mártírsorsot válasszon? Minden vértanút, földrajzi helyre és történelmi körülményre való tekintet nélkül, hit lelkesít, erősít és hűség ösztönöz arra, hogy elveit ne, de életét hajlandó legyen feladni. Ez avatja egy sajátos eszme vértanúját az emberiség mártírjává is, mert az intellektuális, művészeti és technikai al-Mihail Gorbacsov új indítványa, amelyet a kommunista tisztségviselők hivatali idejének korlátozására vonatkozólag tett, üdvös lehetett volna Kádár János számára. Ha ugyanis pártvezért tisztségéről leköszönt volna, mondjuk, 1976-ban, az 1956-os forradalom kíméleüen leverése után bevezetett gazdasági reformjaiért és a viszonylagos politikai szabadságért fölmagasztalták volna. Gorbacsov korában azonban Kádár kevésbé számít reformernek, mint inkább egy zsémbes vén funkcionáriusnak, aki 32 éven keresztül ült hivatalában, a végsőkig ellenállva annak, hogy pozícióját fiatalabb embernek adja át. Kádár egykor valamivel több és jobb volL Kezdetben megvetették mint bábot, aki magára vette a szégyent, hogy az 1956-os forradalom alatt átálljon a másik oldalra és beleegyezzen korábbi társainak kivégzésébe. Pragmatikus közmegegyezést hirdetett meg, saját megfogalmazásában: „Aki nincs ellenünk, velünk van.” A 70-es években pórázra fogta a titkosrendőrséget és türelmet tanúsított a másként gondolkodással szemben mindaddig, amíg nem került sor az egypárt-rendszer vagy a Szovjetunióhoz való kötődés egyértelmű támadására. „Gulyás-kommunizmusa” enyhítette a merev gazdaságirányítást, bátorította a kisüzemi magánvállalkozást és megnyitotta a határt Ausztria felé. Az utóbbi években azonban Magyarország elveszítette úttörő szerepéL A gulyás-kommunizmust nehéz idők, hatalmas, 18 milliárd dolláros külföldi adósság és magas adók követték. A 35 és 49 év közötti férfiak halálozási arányszáma kétszerese az európai átlagnak. Ahogy a gazdaság kezdett hanyatlani, úgy csökkent a másként gondolkodókkal szembeni türelem, különösen akkor, ha olyan tabu-témákhoz nyúltak, mint az 1956-os forradalom. Kádár mereven „esemény”-nek nevezi a fölkelést, az iskolakönyvek pedig fasiszta összeesküvésként emlegetik. Az irattárakat lezárták, a szájakra lakatot tettek, hallgatást parancsolva arról, hogy valójában mi is történt azon a három novemberi napon, amikor Kádárt vezetővé nevezték ki. Ami az új vezetőt. Grósz Károly miniszterelnököt illeti, eddigi pályafutása az életkorán — 57 éves, mint Gorbacsov — és azon kívül, hogy két radikális reformert bejuttatott az új Politikai Bizottságba, nem sokra enged következtetni. Mindenesetre Grósznak sikerült alapos személycseréket végrehajtania a legmagasabb szinten, ami nem könnyű dolog egy egypárt-rendszerű államban. Sokkal merészebb dolog volna azonban, ha saját hivatali idejének is határt szabna, gyökeresen új fogalomként az aggastyánok által kormányzott Kelet-Európábán. Nagy Imre és az ideológia Nagy Imre hitt a marxismusleninizmus boldogító hatásában. A különbség közte és a többi moszkovita között hol lappangott, hol a felszínre tört, de mindig jelen volt és egy alapvető nézeteltérésre vezethető vissza. A moszkoviták a bolsevizmus győzelme, azaz a szovjet gyarmatbirodalom kiterjesztése érdekében feláldozták az egyén szabadságát és a magyar nemzetet Nagy Imre az eszmét csak eszköznek tartotta az egyén és a nemzet szabadsága, jóléte, boldogsága előmozdítására. Nem az egyént és a nemzetet akarta az eszme céljaihoz idomítani, az eszmét akarta a magyar (Folytatás az 5. oldalon) 1988. június 16-án kerül sor az 1956-os forradalom mártírjai emlékművének felállítására Párizsban. Képünk az emlékmű feliratát ábrázolja. (Nagy Ernő felvétele) két. Hit egy eszmében: vallásban, ideológiában, nemzetben, nemzetköziségben; hit valamiben, ami a hívő meggyőződése szerint az egész emberiséget igazságosabbá, haladóbbá tenné.
