Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-27 / 119. szám

6. oldal c, NYtfnrrofiii _ SIAbolcsi HÍRLAP (Trianon 24.) 1944 május 27. „Ha adtok . . ., Nekem adjátok azt..." Az Isten keze! Öt ujj. Csodálatos és alkotó. Ez a kéz az Ö keze: az Űr keze, szent tenyere. Keresztény ipar és kereskedelem fellendítése \ Adakozó és nyugtató• Örökkön biztos, nem folyó, nem omladó part. változó, bizonytalan és kapkodó. Nem, nem bizony! Ó, nem ez Ö! — De ott felettünk tündöklő, minden bajunkon segítő: 'szent tenyér az Ö keze, jó kézfeje. Az, ki alkotott s teremtett itt világot és új rendet. Azóta sem felejtett el, ha elbuksz, újra felemel. Az égig nyújt és megnyugtat; s bárányfelhőin a lelkiismeretnek — ha itt a rend — Ö elaltat. És ha betartod, amit kér a törvények mentén baj nem ér! Mert Ö vigyáz és meggyógyít... akár egy sirót: lecsitít. Most is elhívott, emberek! Nyúl felétek: segítsetek! Adjatok, kinek nem maradt az ég alatt egyéb je csak: mint élete és sós könnye­Egy nap alatt, egy perc alatt rombadőlt háza birtoka, küzdelme kevés jutalma. Mert elfeledtük emberek, hogy Q miértünk 'szenvedett. Sok károsult van! Sok beteg kér irgalmat titőletek —/ Adjunk mindnyájan emberek! S a: Kéz, Öt Űjj, Ö szent Keze, míg adtok, segélyt nyújtotok: jó szívetek emelje fel, fel Őhozzá, aki szeret, ki Önképére teremtett. Adjatok, mert ö adott, mert jószivűnek alkotott! ARADVÁR/ LÁSZLÓ. Megbízást kaptam, hogy na- i gyobb mennyiségű háziipari kész I cikkek és nagyobb mennyiségű I nyersanyag készleteket kutassak ! fel és létesítsek összekötetést na- | gyobb felvevő keresztény kereske- j dők és gyártó üzemekkel. I Felkérem azon háziiparral fog­lakozókat és nyersanyagtermelö- ket, kik az alant felsorolt készít­ményekkel és nyersanyag eladásá- vol foglalkoznak, hogy cégemnél készletüket felajánlani szívesked­jék. éspedig: 1. Cirokseprű minden nagyság­ban, ciroknyersanyag. ■ 2- Gyékénykészítmények u. m. gyékény ponyva, szatyor, szakaj­tók, lábtörlők és gyékénynyers­anyag. 3. Fazekaskészítményekből min­denféle edények. 4. Vesszőfonású készítmények u. ni. asztal, szék, mindennemű kosa­rak, kenyér-hátikosár, papírkosár, nyírfaseprű stb. valamint vessző- és faháncs anyag. 5. Hordók, dézsák, sajtárok, ga­bonamerítővéka, kenyérmosódézsa, és mindenféle faedények, valamint nyersdongafaanyag. 6- Kötélkészítmények u. m. hám, istráng, mindennemű méretű köte­lek és kendernyersanyag. 7. Mindenféle kukoricaháncs- készítények u. m. kenyérkosárka stb. 8. Háziszőttes vászon, háziszőt- tes fonal. 9. Puhafából kivájt edények, minden méretű teknők, edények, gyúrótáblák, tésztáiaszűrők, kis fa- gereblye, nagy szénagereblye, liszt­merítő kanál stb. 10. Keményfából készített kony­haeszközök u- mu íőzőkanál, tészta és húsvágódeszka, nyujtófa stb-. valamint fejsze, ásó, lapát és villa­nyelek, továbbá gabona-fa lapát stb. A. nagyobbmennyiségű háziipari termékekből egy-egy példány, va­lamint a nyersanyagból 1 kg. vagy 1 m-nek megfelelő minta lesz az általam megadott Címnek bekül­dendő. Az átvételek lebonyolításához külön megbízott lesz kiküldve. Vegyen részt a közös munkában, szolgálja a közt, saját jólétét, meg­élhetését és legyen segítségére a keresztény háziipar és kereskede- len fellendítésében. Lukács Károly, mezőgazdasági terménykereskedő Nyíregyháza, Közraktár p. u-nál. Szabad órái! legkellemesebben a KISKORONA VENDÉGLŐBEN Cégi.: töltheti el. — Családias szórakozóhely! — Olcsó menürendszer (2.90) Cigányzene ! Uradalmi fafborok ! Járó Gábor veadéglősmester, — Telefon: 25—35. utolsó májusa Pár évvel ezelőtt. levél jött északról: Jókai Mór író urnák.Bu­dapest, Magyarország. Olvasta va­laki a könyveit és elragadtatva út a szerzőnek a magyar fővárosba. — Nem tudta, hogy az künn pihen a Kerepesi temetőben. Meghalt 1904. május 5-én, 40 éve. Sokan lehetnek a szíves olvasók közt, akik az Én Újságom olvasásá­val nőttek fel, mint jómagam. A május 15-iki szám egy szép nagy képet hozott a mellékletén aján­dékba: Jókai Mór. Az első lapon Pósa Lajos verse Jókairól: Amanyszavú lantnak Elszakadt a húrja, Ott reszketett benne A magyar nép búja. Sírva vígadója. Könnyes kesergője, Porladó hősöknek Mohos temetője. Jókai megírta könyveiben a ma­gyar nép egész történetét. Hősök emléke, a magyar faj sírva vigadá- sa él tovább a könyveiben. Adomás kedve, mosolya, jókedve felderíti, aki olvassa. Az Én Újságom még 6 képet közöl Jókairól. Az egyiken vasrácsos kerítés, előtte áll egy ma­gyar gazda levett kalappal, ott áll egy kisfiú, kezében a kalapja és ott áll a magyar irodalom fejedelme, amint nyájasan beszélget a fiúval. Ez a kép nagyon szépen fejezi ki, hogy a magyar nép apraja-nagyja mennvire tiszteli Jókait. Aki Jókait olvassa, egy világot jár be. Egy magyar világot. Már a népiskolában tudtuk: ki az a Jó­kai ! Tanultuk híres . versét : A nagylaki iskolás fiúk. 1863-ban éh­ínség volt Magyarországon. A fiúk nagyobb kenyeret kértek otthe n. — Odaadták annak, akinek nincs. Ol­vasókönyvünkből ismertük elbeszélő sét is, melyiket a kilenc közül? _ Könyveim közt megvolt tőle: a leg­vitézebb huszár. Anyám testvére, keresztapám könyvelő volt Gálszécsen a taka­rékpénztárban. Megvette Jókai mű­veinek nemzeti kiadását, 100 kötet volt az, még jött hozzá 10. Ahány­szor Gálszécsre mentem kisfiú ko­romban, mindig megcsodáltam, a szekrényt, tele piros, aranyos könyvvel.Mikor I. gimnáziumból le­vizsgáztam), kezembe adta kereszt­anyám a Csataképek-et. Mire az érettségit letettem, végigolvastam minden könyvét Jókainak. Később, mikor Géza fiam szeret­te az elbeszéléseimet hallgatni, ol­vasni kezdtem neki Jókaiból, amit megért. Például a Kőszívű ember fiaiból a farkaskalandot, vagy ami­kor a huszárok átkelnek a Kárpá­tokon. Pesten pedig elvittem a Pe­tőfi házba. Ott mutattam meg neki Jókai íróasztalát, hatalmas kézira­tát, emlékeit. És végignyomoztam később a nagv író életének minden szaka­szát. Csodálatos, hogy mi mindent köszönhet a magyarság Jókainak. Még nem vittem odáig a dolgot, hogy a magyar irodalom történeté­ben külön fejezet foglalkozzék Kossuth-tal. Még az első könyve ismeretlen, a második a kisded­óvásról ezután fog megjelenni. Kos­suth volt az első, aki a magyart ol­vasó nemzetté avatta, azután jött Petőfi és Jókai. A tolinak erről a három hőséről írtak legtöbbet a külföldön is. Minden művelt nép nyelvén olvashatók e három nva- I gyár lángelme munkái. Debrecen csak büszke lehet, hogy 1849. januártól májusig mindhárom világmárkád magyar író itt élt. Sá- rosy Gyula versben írta: S a télnek derekán mentünk Debrecenbe, Ama kálvinista nagy Jeruzsálembe, Melyről megjósolta Kossuthnak bölcs szája: Hegy ez lesz új hazánk szabadság­sziklája. Máig is keresik, hogy melyik házban lakott Jókai Debrecenben és kinél. Ezért nincs emléktábla azon a házon. Az Egyetem falán ott ragyog a Jókai neve, az is, hogy milyen remekül megírta a debre­ceni diákok küzdelmét a nemzeti nyelvért. (Könyve erről: Mégis mo­zog a föld.) 23 éves múlt Jókai, amikor Deb­recenbe jött. A múlt nyáron vette nőül a nagy színésznőt: Laborfalvi Rózát. Azelőtti írásaiban volt va­lami világfáj dalmas. Debrecenben megismeri az igazi magyar életet. Vidámság, mosoly, derű sugárzik lelkére az alföldi napos városban. Szinte újjászületik Jókai a cívisvá­rosban. Mint írónak is itt bomlik ki igazában hatalmas tehetsége. Komáromiban született a világ­nak ez az egyik legnagyobb mesélő- je. De Komáromról sem írt többel, mint Debrecenről. Látott, megfi­gyelt, jegyzett, írt. Olyan színes vi­lág kerekedett ki a képzelete arany­világában, amilyen színes majd csak a színes film lehet, ha eljön az ideje. Es aranyszínekben játszik itt a történet. Ki ne kacagott volna a debreceni lunátikus jóízű histó­riáján? Fráter Györgyben a Török Bálint és Pemflinger Kata nagy­asszony idejét kelti éleire. A meny- nyei parittyakövekben a délibáb játéka örökítődik meg. Milyen ara­nyosan írja meg Gubádi Pista és Csukási Éviké szerelmét a Két me­nyegzőben! Hát ez nem érdekes? Egy táblai tanácselnök. Széli Far­kas kimegy a Zsibogóra. Megvesz egy bőrkötésű kéziratos könyvet. Elküldi Jókainak. És a költőkirály megírja belőle egyik nagyon szép re gényét a kuruckorból: Bigét vívó asszonyszív. így folyt el Jókai élete áldott niesélés közben. Kékszemű, szelíd ember volt. Rózsák közt élt sváb­Bútok kü?ö n $ g s‘s c< e k nacy v.*5S<a»is:4e»ki:" a n iimilESZ Ntarcsaraakák»» VAY ADAM UTCA 4. hálóit, ahédiók é* acaloig Arait arák oícaó ár*.#«*

Next

/
Oldalképek
Tartalom