Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1933-03-25 / 21. szám
1 1933 március 25 3. oldal. Hubay műzenéje nem magyar — mondották Nyíregyházán: ki hát a magyar műzene-szerző? Érdekes nyilatkozat a magyar műzene értelméről, Bartók, Kodály muzsikájáról Amióta egy nyíregyházi előadáson elhangzott a nagy feltűnést keltő megállapítás, hogy Hubay Jenő muzsikája magyartalan és a magyar földön gyökértelen — számos ellentmondó vélemény sodródott a felviharzó vitába. A- Szabolcsi Hirlap a bonyolult és a laikusok előtt csaknem teljesen tisztázatlan kérdésben feltétlenül biztos feleletet kere sve, a zenetudomány egyik nyíregyházi reprezentánsához, Lukács Béla m. kir. áll. tanítóképző-intézeti igazgatóhoz fordult, aki a nagzjeleníőségü kérdésben készséggel állott a tájékoztatást keresők rendelkezésére. ~~ Mit nevezünk tulajdonképpen magyar műzenének? — Kik a magyar műzene megteremtői — kérdeztük. — Ezekben a kérdésekben — mondotta Lukács Béla — sajnos — nagy tájékozatlanság uralkodik a közönség, de még az úgynevezett zeneértők között is, — A legnagyobb bajnak azt látom, hogy sokan spekulatív uton akarnak eljutni az igazsághoz s egy nagyobb kérdést akarnak átfogni s részletek ismerete nélkül. Hogy a feladott kérdésre felelhessek, először is tisztázni kell a dolgokat. Faii zene igenis van, sőt — mondhatnám — csakis az van! Itt nem a népzenére gondolok, hiszen az természetesen faji jellegű, hanem a műzenére. Bár a zenei igazságok általános érvénvüek, mégis az egyes fajok — mond"pk — nemzetek jelleme, karaktere és znéje között erős kapcsolat van. Ahhoz, hogy valaki ezt a jelleget fisffierje, értenie kell a zenei nyelvet, t pedig csak azok tanulhatják meg, • dk ezzel a képességgel születtek. Azt hát, hogy melyik nép zenéjét mi jelimzi, szavakban kifejezni alig lehet, la mégis vállalkoznám erre, azt mon.anám. hogy az olasz zenét a szárnyaló. )őséges melódia és az izzó temperanentum, az északi népekét a diatonikus, lendület nélküli kevés melódia lassú, határozott ritmusu menetek, a német zenét a mélységek keresése és a pathetikus kifejezés, a franciát a kisebb, inkább érzéki páthosz, a szellemes fordulatok és pointok jellemzik. Ebben a megfogalmazásban azonban inkább csak szembeállítottam az egyes jelleget egymással, keresve és kiemelve a különségeket, mert néha a kifejezésmódok közötü eltérések csak árnyalati különbségek s ezenkívül az egyes korok uralkodó gondolatai, mint szétfutó erek egyaránt átszövik mindazon népek zenéjét, amelyeket a gondolat érintett. Olyan mestert, akinek alkotó művészete ne tükrözne vissza faji jelleget, elképzelni sem lehet. Csak az a kérdés, hogv melyik fajét tükrözi, amelyikben született, vagy amelyben nevelődött ? A zenetörténet példáiból azt látjuk, hogy az utóbbi hatás nagyobb. A német Meyerbeer a franciákat jellemző módon zenél s a lengyel Chopin beleviszi a lengyel népzenét a francia műzenébe, mert ő is ajfrancia zene hangján szólalt meg, mivel ennek a hatása alatt állott. A lengyeleknek nem kellett ezt szégyelni, épen ugy nem kell nekünk sem azt, hogy Liszt Ferenc ja német zene hatása alatt nőtt a fellegekig s hogy Erkel Ferenc operáit olasz hatás alatt irta. így bármennyire fáj is nekünk, tényként el kell ismernünk, hogy a magyarság emiitett két titánja és még sok ragyogó büszkeségünk, nem voltak a magyar műzenének művelői annál is inkább, mert akkor még nem is volt magyar müzene. Hog ymost van-e, arra később fogok felelni. — Hát Liszt Ferenc magyar rapszódiái, és Hubay csárdajelenetei ?... — Ezek a magyar népzenének és annak útánzására készült, sokszor a próbát ki sem álló daloknak, témáknak és motimúvoknak kincseket érő zseniális feldolgozásai, ezeknek bevitele a műzenébe. — És a mi nagy zenészeink alkotásai faji jelleget nem tükröznek vissza? — Ezt igy egészben tagadni nem lehet, mert a zenei nevelés megszabta idegen irányban haladó mestereknél is ki-kicsillan a faji karakter, de érvényesülni nem tud. Természetesen ebben fokozati különbségek vannak, függővé téve attól, hogy a művész lelkében ellenállhatatlan erővel törnek-e fel a faji vonások, avagy azok könnyen elnyomhatok ? Egy nép műzenéjének alkotórészei azonban nemcsak az emiitettek, hanem az ősi ritmus, skála, dallamszövés, prozódia stb is. Csakhogy amig más, nyugodt életet élö nemzetek ezeket az ősi tulajdonságokat akadályok nélkül fejlesztve, könnyen eljutottak a mai müzenéjükhöz, a mi üldöztetésünkben, kulturánk többi részével többször elpusztult zenei kulturánk is és az újból éledt zenei hajtások, a külöböző idegen hatások alatt is, mindinkább távolodtak az ősi jellegtől. A legtávolabb akkor állottak, amikor a napjainkban is divatos, édeskés dallamu, érzelgős s a cigányok hegedűjéből kibugó, úgynevezett népdalokért lelkesedett kizárólag a magyar. Helytelen volna ezért a közönséget hibáztatni, vagy akár a dalok szerzőjét is. Ez a helytelen irányú fejlődés egyik foka, amellyel számolni kell. — Kik járnak hát a magyar műzene alkotásának útján ? Bartók ? Kodály ? — A magyar műzene megtemtésének helyes útján azok járnak, akik visszamennek a régmúltba és az ősi kincseket az azokat orző nép szájáról szedik össze. Ez a munka már félszá zaddal ezelőtt megkezdődött, de egy ideig helytelen irányban folyt. Most két világhírű tudós-zenész vezeti ezt a munkát. Ennek nyomán kell felépülnie a magyar műzenének. Bartók Károly és kövelőik megin dúltak ezdn az uton és rövid idő alatt tekintélyes irodalom is keletkezett, de csodálatos vá'íozás ... a négy varássió friss erőt, éíveseies hangíiszíaságot adc-S, a régi rádió újjászületett Nsncf; ojyan elsvuSt rádi», ameiyet ne varázsolnának modern készülékké a msm g Wt ü ^ •3 13 4125 véítoxé w, 'Hk t ;; w • ' &S 4120 Arnyé&oürécsu c«5 £R 4120 ErőatfdiGncs.3 DsíaM. ; iukorclf). APP 495 Symphonic kettős vezérlésű cső Vé^erSsIM-lakosalba — sajnos — ezektől a műalkotásoktól nemcsak a közönség, hanem a zenészek egyrésze is elfordul. Értelmetlen káosznak hallják azt. Egyelőre nem rokonszenvet, hanem inkább ellenszenvet áltanek ki az induló magyar műzene iránt. Ezért ismét nem lehet felelőssé tenni sem az úttörőket, sem a közönséget, mert ezt a helyzetet külső okok, szerencsétlen véletlen idézte fel. — Ugyanis a magyar műzene megalapításának ideje összeesett az impresszionista művészeti irány megerősödésének idejével s a magyar műzene gyenge palántája az attonális impresszionista zene kemény talajából nem tud kibontakozni. A közönség egyszerre két nehézség elé van állítva. A maitól eltérő, idegenül hangzó skálában megszólaló magyar dalokra nem reszonál az attól elszokott magyar lélek, az impresszionista zene pedig merőben érthetetlen előtte, hogy érthesse, hogy szerethesse tehát a kettőt együtt? Ha a közönség egy része értelmetlenül áll Bartókkal, Kodály-val szemben,miért nem dolgoznak a magyar műzene üttörői könnyebben érthető irányban ? — Azért, mert a műalkotás lelki kényszer, amelyet mesterségesen valamely irányba terelni nem lehet. Hosszú és nehéz munka vár tehát még az uj muzsikus nemzedékre, amit megkönyithet a magyar közönség azzal, ha minden alkalmat felhasznál arra, hogy zeneileg képezze magát s igy nehezebb zenei problémák befogadására is felkészült legyen. Ezeket mondotta Lubucs Béla igazgató ur, akinek szavai bizonyára sok télreértést eloszlatnak Nyíregyházán Elfogtak egy kisvárdai iparossegédet, aki az ügyészség bünjelkamrájából ellopott egy revolvert Március hó 3-án a nyíregyházi kir. ügyészség bünjelkamrájának kezelője észrevette, hogy egy bűnjelként lefoglalt Steyer pisztoly eltűnt a bünjelraktár egyik polcáról. A nyomozás során a gyanú Mayer József 20 éves kisvárdai iparos segédre irányult, aki az eltűnés idejében a nyíregyházi kir. ügyészség fogházában töltötte 8 hónapos fogházbüntetését, amit szándékos emberölés kísérlete miatt kapott, A súlyos gyanuok alapján a kisvárdai csendőrség újból letartóztatta a napokban szabadult Máyer Józsefet, kihallgatása során bevallotta, hogy kérdéses revolvert tényleg ő lopta el. Elmondotta, hogy szabadulása előtt pár nappal éppen a bünjelkamra takarítására volt kirendelve és egy óvatlan pillanatban leemelte a polcról a revolvert. Tekintettel azonban arra, hogy visszakellett mennie a fogházba, a lopott revolvert az ügyészség szemetes ládájába rejtette el, ahonnan kiszabadulása után magához vette. A revolvert vallomása szerint azért lopta el, mert szenvedélyesen szeret lövöldözni. A kisvárdai csendőrök Máyert a megkerült revolverrel együtt beszállították a nyíregyházi kir. ügyészség fogházába. is. m Vá ros i M ozgó 1933. március 24-én és 25-én, pénteken és szombaton ALBERT BASSERMANN szereplésével regényes dráma 10 felvonásban. Kiegészítés: PARAMOUNT HÍRADÓ. Március 26—29-ig, vasárnaptól szerdáig bezárólag FEJŐS PÁL rendezésében !S dráma 11 felvonásban. Prológot mond Fejes Pál. Rendes helyárak. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Szombaton és vasárnap 2, 4,6,8, 10 órakor. A 2 órai előadás mérsékelt helyárakkal. j^KjB Városszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg az április elsejei kereskedőgyülés iránt Megírta a Szabolcsi Hirlap, hogy április elsején nagyszabású kereskedőgyülés lesz Nyíregyházán a Kereskedők és Gazdák Körében. A gyűlésen mi^* hirt adtunk róla a legelőkelőhb legismertebb fővárosi kereskedővezéi fognak felszólalni és a gyűlés két ; előadója Vértes Emil a FOFKE elnő, és Varannai Aurél dr. ismertnevükö gazdasági publicista lesznek. Vértes Emil „Mit követel a magyar kereskedelem" Varannai Aurél dr. pedig „Egy kereskedő 1933 ban" cimmel fog előadást tartani. Előadás után társasvacsora lesz, amelyen a helyi kereskedelmi érdekképviseletek vezetői fogják megvitatni a helyi viszonylatban legaktuálisabb problémákat. Az előadás este 9 órakor kezdődik és éppen ezért az OMKE nytregyházi vezetősége kéri a gyűlésen résztvenni szándékozókat, hogy lehetőleg pontosan jelenjenek meg. Gyökeres szőlőves szők! csemege és borfajok fajtisztán legolcsóbban Kál!a> Miklós szőlöbérgazdaságánál !> állósetnjén, Szal.oicsmegye, kaphatók. 294 Ruhát Alapítva 1914-ben. művésziesen fest, vegyileg tisztit, gallért, kézelőt hófehéren mos, tükörfényesen vasal, úgyszintén bútorszövetet és csipkefüggönyt kifogástalanul TISZTIT és FEST Olcsó árak! Papp Lászió Gyors kiszolgálás! 243vegytisztitó üzeme Nyíregyháza, Vay Ádám u. 65. Telefon 5-10. Felvételi üzletek Széchenyi-út 2. Telefon 509, Véső ucca 3. szám és Kis-tér 2. szám. -10 Alapítva 1914-ben.
