Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-28 / 194. szám

6 Az aradi vértanuk balladájának njabb változatai kerülnek felszínre A Nyirvidéknek Aradon járt mun katársa magával hozta és közétette azt a levelet, amelyet az egyik aradi lapban Sándor József szenátor intézett Barabás Bélához, az Erdélyi Magyar Párt elnö' kéhez. Barabás uganis felhívást intézett Erdély magyarságához: jelentkezzék, aki az aradi tizenhármak egykoron énekelt ballada szövegét ismeri. Sándor József sze" nátor volt az első jelentkező, aki a ballada két strófájára emlékezett. A Nyirvidék közlése élénk visszhangot keltett és Debrecenben is akadtak jelentkezők, akik beküldték a ballada egy-egy változatát. Tegnapi számunkban már ezek közül a változatok közül is közöl" tünk egyet s most közreadjuk He' gyi Zoltán tanárjelölt közlését is, aki régi irományai között megtalálta a keresett költemény egyik variációját, mely a következő: Az aradi vértanuk tragédiája Felsütött az őszi napnak fénysugára, Az aradi vártömlöcnek ablakára. Szánja azt a tizenhárom magyar vitézt, Ki a börtön fenekén a halálra kész. Elitélték sorba mind a tízenhármat, Szőttek, fontak a nyakukba ezer vádat, ' Elnevezték felségsértő pártütőknek, Hogy a magyar szabadságért harcra keltek. Uram fia az ítélet: akasztófa, Mintha útonálló gyávák lettek volna. Mintha méltók sem volnának egy lövésre, Katonákhoz, férfiakhoz illő végre. Nyílik már a börtönajtó súlyos zárja, Jertek elő hü magyarok a halálra. Búcsúzzatok el egymástól mindörökre, Ugy szálljatok fel az égbe jobb életre. Ki "is jöttek halvány arccal mindannyian, Elbúcsúztak röviden és katonásan: Gyerünk bajtárs az Istenhez fel az égbe, Hadd fordítsa szemeit a magyar népre. Hej, de boldog, kit először nevezének, Hogy a halált legelőször öleié meg. Hej, bezzeg,fkija végsőnek hagytak hátra, Hogy társai szenvedését végig lássa. Damjanichot hagyták végső mártiromnak, Pedig mindig élén állott a csatának. Rémitően haragszik rá minden német, (Mert) számtalanszor végigverte őkelméket. Ott áll elől mankójára támaszkodva, Mint egy dűlőfélben levő templom tornya. Mint egy tigris, mely vas közé vagyon zárva, Ingerkedő gyermeksereg játékára. JNÍYÍRYIDÉK:. 1930. augusztus 28. mMBmmmmmmmmmssssm OStíSBSl És körülnéz oly dicsőén, olyan • vei bátran, Mintha honvédek közt volna a csatában. Bajtársi is mind ott függnek már előtte, ö is megyén, őt is viszik már előre. Megállott az akasztófa közelébe, Megölelte, megcsókolta keservébe; »Istenhozzád szabadságnak keresztfája, Rajtad halok meg hazámért nem hiába!« Sürög-forog már a hóhér a kötéllel Számolni egy magyar hősnek életéDamjanics meg igy kiált fel nyugalmában: »Vigyázz fattyú, fel ne borzold a szakáUam!« 6. §. Mintha, amit szenved, nem is halát lenne, Mintha nem is sirba, hanem bálba menne; A németek buta képpel bámulának, Hogy bátran mond jóéjszakát <, a világnak. Aradi vár, aradi vár, halál völgye, Hires magyar hősöknek a temetője. Viruljanak környékeden vérvirágok S feledhetetlen legyen az ő halálok! megjelent az uj őrlési rendelet Tizennégy százalékba kerül a buzaőrlés ASINGER \\RRÓGfefF5 A LEOJOBBM ~ " , A m. kir. minisztérium az egyes gabonanem üek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1930. XXII. törvénycikk 54. szakaszában kapott felhatalmazás alapján az emiitett törvény végrehajtása tárgyában kiadott (a Budapesti Közlöny 160. számában közzétett) 1930. évi 3300—M. E. számú rendelet 30. szakaszának ki" egészitéseképen a következőket ren deli: . r. §. A vámőrléssel foglalkozó (I. a 3.300—1930. M. E. sz. rendelet 29. szakaszát) bármilyen hajtóerejü vagy berendezésű malom az őrlés végett bevitt, időszerüen száraz, tisztított és koptatott, gyommagmentes gabonanemünéf, (buza, rozs kétszeres) természetben (gabonában) nem szedhet magasabb őrlési (darálási) dijat, mint amekkorát az 1930. évi március hónap folyamán átlagosan szedett. Ha a malom 1930. évi március hónapban az őrlési (darálási) dijat kizárólag pénzben szedte, őrlési (darálási) dij fejében annyit szedhet, amennyit a IegközefebD fekvő természetben őrlést (darálást) végző malom az 1930. évi március hónapban átlagosan sze" dett. A szedhető dij azonban nem haladhatja meg a) őrlés esetében búzánál a tizenkettő, porlás ci" mén kettő, összesen a tízennégy százalékot, kétszeresnél a tizenhárom, porlás címén a kettő, összesen a tizenöt százalékot, rozsnál a tizenöt, porlás cimén a kettő, összesen a tizenhét százalékot ; bj daiálás esetében a malomba vagy a darálóba bevitt nem tisztított mennyiségnek nyolc, porlás cimén egy, összesen kilenc százalékát. Amennyiben a malom kimutatja, hogy az üzemköltségek emelkedése vagy a gabonaáraknak esése, avagy egyéb jelentős körülmény folytán az 1930. évi márciusi átlagos őrlési (darálási) dijak mel" lett üzeme nem tartható fenn, az őrlési (darálási) dijat az ipar felügyelő és az illetékes Vármegyei Molnárszövetség meghallgatása után a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A törvényhatóság első tisztviselője nem állapithat meg azonban őrlési (darálási) dij cimén az előző bekezdésben megállapítottaknál magasabb 3ijakat. A törvényhatóság első tisztviselője nyolc nap alatt köteles a kérelem tárgyában véghatározatot hozni. A véghatározat ellen 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a kereskedelemügyi miniszterhez. Az őröltető kifejezett kivánágára az őrlési (darálási) dij pénzben is számitható. Ebben az esetben a porlási százalékon felül őrlési (darálási) dij fejében oly összeg szá" mitható fel, amely a gabona helyi árát figyelembe véve megfelel az őrlési (darálási) dij cimén az előbbi bekezdés értelmében természet ben levonható értékének. Az átszámításnál figyelembe kell venni, hogy az 1. §-ban megállapított dijak 83—86 kiló gabona őrlésére, illetve 91 kiló gabona darálására vonatkoznak, mig pénzért őrlés esetében 98 kilót kell őrölni, darálás esetében 99 kilót darálni, tehát az 1. §'-ban megállapított dijakat ezekre a mennyiségekre kell megfelelően átszámítani. 3- §• Az őrlési (darálási) dijon és a porlási százalékon felül az őrlésért (darálásért) az őröltető (daráitató) féllel szemben bármily más ellenértéknek felszámítása vagy szolgáltatásnak kötése tilos. 4- §• Az 1. §-nak az őrlési dii és aporlási százalék megállapítására vonatkozó rendelkezéseit a 35. § 7. és 8 pontjában említett cseretele" péken is megfelelően alkalmazni kell. Őrleménynek gabonáért a cseretelepen cseréléséért tisztítás és koptatás, illetve gyommagvak címén semmit sem szabad fevonni. 5- §• A gabona (buza, rozs, kétszeres) helyi ára alatt azon a helyen lévő piaci 'árat kell érteni, ahol a ma" fom van. Kétség esetében a helyi piaci árat a malomra illetékes helyi hatóság állapítja meg. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1928: X. tc. értelmében pénzbüntetéssel büntetendő az: 1. aki üzemben lévő malmában természetben (gabonában) lerovandó őrlési (darálási) dijért őrlést (darálást) nem vállal, vagy az őrlési (darálási) dijat az őröltető kifejezett kívánsága nélkül pénzben számítja fel; 2. aki az 1. § értelmében természetben (gabonában), illetve a 2. § értelmében pénzben szedhető dijaknál magasabb őrlési (darálási) dijat, vagy porlási százalékot számit fel, vagy az őrlési dijon és por lási százalékon felül bármit felszámit, illetve bármily szolgáltatást köt; 3. aki az őrlési dijnak és porlási százaléknak, illetve az őrlési (darálási) dijnak pénzben fizetése esetében csak a porlási százaléknak a levonásával fennmaradó gabonamennyiség után az őrlési termékeket visszamérés alapján nem a teljes mennyiségben szolgaltatia ki a félnek; 4. aki őrleménynek cserélőtelepen gabonáért cserélésnél tisztitás es koptatás, illetve .gyommagvak fejében bármi levonást eszközöl. A kihágás büntetése 15 napig ter jedhető elzárás, ha azt olyan egyén követi el, aki ily kihágás miatt jogerős ítélettel már megvolt büntetve és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. 7- §• Ha a jelen törvényben meghatározott valamely kihágást az alkalmazott követi el és a molnár iparost a hivatásából folyó felügyeleti, vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a malomiparost, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, ugy kell megbüntetni mint a tettest. A 6. és 7. §. alá eső kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak a hatáskörébe tartozik. Ez a rendelet kihirdetésétői számított nyolc nap múlva lép ha" tátyba. Budapest, 1930. évi aug. hó 1. ( v Dr. Vass József s. k a miniszterelnöki teendők ideigie" nes ellátásával megbízott m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII., Baross-tér 23. A Keleti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai : 5, Q, 8, 9, 10 P Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió Telefon a szobákban. Tulajdonos ; PALLAI MIKSA 3425-13 2141 — 1930. vh. sz. Árverési hirdetmény. A nagykállói kir járásbiróságnak 1930. Pk 49. sz vsgzése iolyian közhírré tsszem, miszerint Fricd féle Gépgyár végrehajtató javara 312 P tóke, ennek 1929. dtcernber 5. napjától járó 8 0/o kamatai és eddig összesen 102 P 11 t. ben megállapított költségek erejéig 1929. december 31. napján biróüag leíoglalt és 1500 P-re becsült benzinmotor, elevátorból a Hó ingóságok 1930. évi szeptember hó 12. (tizenkettő) napjan d. e. 8 órakor kezdetét veendő és Biroben adós lakasan megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek azonnali készpénz fizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is elfognak adalni. Nagykálló, 1930. augusztus 16. 5438 Lévy Elemer bir.. végrehajtó,.