Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-18 / 14. szám

JjftÍKYIDáK. 1936. január 18. Romániára vall Már a párisi tárgyalások alkalmával, de megelőzőleg az optánskérdés hosszú időre nyúló huzavonája közben, különösen a Bécsben lefolyt tanácskozások idején feltűnt, hogy Románia nagyon könnyen tulteszi magát azokon a nemzetközi jogszokásokon, amelyek egyes elintézés alatt álló ügy részleteinek, tanácskozási anyagának publikálása körül szokásban volt. A nemzetközi jogszokás már •csak illdomosság szempontjából is tiltja azt, hogy a tanácskozásokkal párhuzamban a hirlapi propaganda is munkába álljon; mert céljuk elvitathatatlanul az, hogy a közvéleményt bizonyos irányban befolyásolják. A balkáni politika azonban tulteszi magát az ilyen nemzetközi megállapodásokon, mi sem igazolja ezt jobban, mint az a hivatalos kirohanás, amely példátlan módon vádolja Magyarországot most is s teszi ezt oly átlátszó gyanúsítások és rágalmazások igénybevételével, melyek nem egyebek porhintésnél. A hágai tanácskozásokon, amint a külföldi hírforrások is elárulják, gróf Bethlen István annyira felkészülve viszi a magyar-ügy fonalát, hogy igazunk egyenes vonala még jobban feltünteti azt a bonyolultságot és sötétséget, ami a kisantant, de speciálisan a román delegátusok manövrirozását jellemzi. A magyar álláspont a külföldi lapok megállapításai szerint is tökél kéletes s az igazság alapján nyugszik. A 250-ik paragrafus az egyet len biztosíték Magyarország kezében, melyről megfelelő garancia nélkül nem mondhat le a magyar nép. Gróf Bethlen István olyan indokokkal bástyázta körül a magyar álláspontot, melyeket nem képes áttörni a kisantant kínos erőlködése sem. Ennek az akciónak során nem válogatósak semmiféle fegyver alkalmazásában. Most megint a háború mumusát veszik elő, hogy azzal ijesztgessék Európa népeit s ezzel kapcsolatban nem kisebb merészségre vállalkozik a »román hivatalos forrás« minthogy háborús szellem szolgálatával vádoljon meg minden olyan államot, amelyik felismerve a magyar igazság megdönthetetlenségét, mellénk állott.|Bukarest azt hirdeti, hogy mindazok, akik a magyar kívánságot támogatják, nem tesznek egyebet, mint hogy hozzájárulnak egy uj európai háboru gyorsításához. Elsősorban Olaszországot, mint leghűségesebb barátunkat pécézik ki, hogy ezáltal eltántorítsák támogatásunktól. Két ség sem fér ahhoz, hogy Mussolini Olaszországa előtt hekuba az ilyen román beszéd, de Európa más országai "is fanyar mosollyal Jíisérik az ilyen ármánykodásokat. Egyszer csak meg fog törni a kisantant gerince, amely hajthatatlannak mutatkozik minden probléma elintézése során, hogy csak a maga vélt igazát tartja megfellebbezhetetlennek. Most is az az álláspontja, saját zseb-érdekei alapján, hogy valamennyi jóvátételi kérdést likvidálni keli s nehogy fórum akadjon az igazságtalanságok eltüntetésére, szüntessük meg a döntőbíróságok nemzetközi fórumát. Természetesen erről szó sem lehet. Ebbe a magyar kormány képviselői bele nem mehetnek. Tudják ők ezt nagyon jól a lelkiismeretük is megszólalt, maguk mondják, hogy Magyarország elégedetlenségét nehezen lehet eltüntetni. Magyarországnak csak egy érdeke van, hogy határait visz. szaállitsa. A furdaló lelkiismeret szava ez. Nagyon jól tudják, hogy hol kell keresni az elégedetlenségek és a reparáció kiindulási pontját. A lelkiismeretet azonban ujabb kirohanásokkal, gyanúsításokkal és rágalmakkal nera lehet lecsillapítani. „Szabolcsi nemzetes urakat" talált Zajti Ferenc Indiában, a kótahi fejedelem társalkodójában Nagy érdeklődéssel Tárják szombati előadását Nyíregyházán Az összes fajták kicsinyben is • NyiREGVHÁ

ZÁN átvehet

ők" Járay Ervin, Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. sz. alatt. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Holnap, szombaton érkezik Nyíregyházára Zajti Ferenc, akit feszült várakozás előz meg. Délután hat órakor kezdődik indiai ut járói szóló előadása, amelyet vetített képekkel kísér. Az előadás keretében énekszó hangzik fel. Előadják a Szói a kakas már kezdetű régi magyar dalt, amelyet Zajti in. diai eredetűnek tart. Azok a vetitettképek, amelyek a tudós kutatónak előadását kisérik, meggyőzik a hallgatóságot arról, amit Zajti az Indiában talált rokon magara népről mond. Indiai utjának egyik legérdekesebb mozzanata, amikor Indiában a gajárok között jár és látogatást tesz a kótahi fejedelem udvarában. Amit itt látott, arról szülővármegyéje, Szabolcs jutott eszébe. A kótahi fejedelemnél történt látogatásáról egyik levelében a többek között a következőket irja Zajti Ferenc: Még Csilorgarhóból sürgönyt menesztettem a kótahi miniszternek, szállás és ellátás dolgában. Az állomásfőnök betelefonált a két kilóméternyire lévő fejedelmi vendégházba, különben Csitorgárh ból a kótalu állomásfőnöknek is sürgönyöztem, a harmadik sürgönyt pedig Modi dr.-nak küldtem Bombayba, jelezve tartózkodásom helyét, idejét, Bombayba érkező leveleim továbbítása cédából. A főnök meleg teával szolgált. Alig fogyasztottam el, csengős kocsi jött értem. A fejedelem vendége * voltam... Indiában Krishna rendez mindent. Hálásan köszöntem nekt. Aznap nem indulhattunk. De fáradt is voltam. Délután Sasthrival a fejedelemhez mentünk át. Kocsit küldött a vendégházhoz. Emeletes batárt, inassal a bakon és két fullajtárral. Körüljártuk előbb a szép, tiszta hatalmas erődmiivekkel ellátott nagy várost. A guyarok között. A guyar népek tisztasága fogad mindenütt. Az első indiai város, ahol alföldi városaink jutnak az eszembe, szabolcsm«gyei Ujfehértó, vagy Debrecen. Egyazon han gulat. Még nagyobb volt a meglepetésem, amikor a fejedelem tágas kártya- és társalgótermében a fejedelem, miniszterei és meghitt urai társaságában a fejedelem felszólítására én is közéjük ülök, szCmtől-szembe egy csomó aranyos kedélyű sszabolcsi nemzetes úrral? Mert hát azok voltak, ahogy váltig hangoztattam előttük. Jelen volt többek között Bundi fejedelem is. A kótahi fejedelem egy régebbi arcképét ugy mutogattam mindig odahaza, mint a magyarosságnak legjellegzetesebb példáját — Indiában. A fejedelem és mi niszterei a legközvetlenebb hangulatban csevegnek, kacagnak és éig deklődnek. Hogy magyaros fajták — Csohán nemzetségü hunok -> mutatja az is, hogy mindjárt a magyar baromállomány, szarvasmarha, ló stb. minősége felől érdeklődnek. Még jó, hogy amolyan szabolcsi tanyán nőtt gyerek voltam, tudtam egyet-mást mondani. Csak hihetetlennek hangzott, mikor felsoroltam, hogy a szarvasmarha és ló a legjobb minőségű. A tokaji magyar bor a világon a legjobo és ugyanugy a magyar acélos buza. Hogy a magyar a legjobb harcos s női a világ legszebb asszonyai és igy tovább, hogy Budapest a világ legszebb városa és a magyar parlament a világ legszebb parlamentje. A kótahi főtanfelügyelő Ehhez, mondom, még értettem valamennyit, de már ahhoz az ördöngös francia kártyához, amit a fejedelem őfensége kedves humorral, mint hetedik játékosnak a kezembe nyomott, semmit sem értettem. Még ha magyar kártya lett volna ós a játék jó szabolcsi módra, amolyan preferáncos, hát hagyján. Fogadtam is őfenségének, hogy ha haza kerülök Pestre, egy álló hónapig ennek a tudománynak a megtanulására szánom időmet. De azért ugy egy és háromnegyed órát ki kellett tartanom. Őfensége a kótahi főtanfelügyelőt, egy kedves öreg urat ültette mellém. — Ma, pénteken u'oljára 5, 7 és 9 órakor A HINDU BOSSZÚJA Estyfdöl álló atgy ci; ktuzdráma 7 felv. Főszerepben: MAR1E PREVOST ÉS RALOPH GRAVES. A film az artista»iiáj! páratlanul színes életéből meríti tárgyát * trükköknek, mnlatvánjoknak olyvn halmazával, ameiy roagisan kiemeli az ilyen zsáuetü filmek közül. CSALÁDI PERPATVAR 7 feWoná?os seper-vigjíték. A főszerepben: CLYDE COOK és LOU1SC FAZENDA Mondottam őienségének, nem csoda, hogy mindig fiyerek, mikor ilyen preceptort ad mellém kisegítőnek. Zajtt megírja Zarathustra életét az indiai iskolák számára. Zajti Ferenc behatóan tanulmányozta az indiai nép rejtett lelkivilágát és igyekezett behatolni az indiai vallások misztériumába, A párszi szent helyekre is eljutott a lelkes szabolcsi kutató, aki a párszi "főpapokkal való találkozásáról egyik levelében a következőket irta: Helyzetemet és szerepemet az indiai parasztok, Zarathustra hivei között, igen megkönnyítette legfőbb emberükkei, Modi drí-ral fennállott állandó tudományos levelezésem. Négy évvel ezelőtt meg hívásomra Budapestre is eljött Modi dr., ahol Akadémiánkon két előadást tartott a hun-magyar és indiai vonatkozásokról és a zarathustraismusrói, amely vallás lényegében a hunok ős vallásának Zarathuztra által reformált alakja. Toramána és Mihirakula fehérhun királyok a Ku. V. és VI. században Indiában Zarathustra hitét vallották. Indiában tartózkodásom idején erről a vallásról tartottam 4 előadást. Zarathustrának színes, rekonstruált arcképe, mely ott függ minden párszi háza falán, mintha az én nagyított arcképem lett volna. Még a haj és szakáll bronz színe is ugyanaz volt. A párszi szent helyeken. Ilyen előzmények után megnyílt az ut előttem a különben idegenek elől elzárt párszi szent helyekre is. Naosáriban, a parszik őst nyaraló városában párszi főpapoknak kijáró ünnepséggel fo-gadtak. Átéltem a vallás misztériumait. Különben csak könyvekbői gyűjtött elgondolásaimat halmozhattam volna egybe, hogy azután valamilyen rendszerbe öltöztetve, talán a kevésbbé tájékozottak elé tárjam. A parszok megbíztak többek közt Zarathustra életének megírásával az indiai iskolák részére. Ezt a legnagyobb megtiszteltetésnek vettem. Már ugy szerették volna, hogy a 18 napos hajóutam alatt készítsem el. De én sokkal lelkibb dolognak tartom ezt a témát, mondottam megbízóimnak, semhogy egy profán vasszerkezetű hajón írjam meg azt, amihez sokkal jobb hangulatot találok én valamelyik csendes magyar vidék nefeletscsei szegélyezett és sarlóval meg vad-loxxai befont tiszta forrás-fejénél. Zajti Ferenc előadása holnap, szombaton délután 6 órakor kezdődik a Kossuth reálgimnáziumdisztermében. %