Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-25 / 295. szám

1*29. tfeceaiwr J6. «em lehet Thomas külügyminiszter, hanem munkaügyi miniszterré «evezték ki, mert tőié várták, hogy gyakorlati módszerévei megszünteti, vagy legalább is csökkenti a munkanélküliség veszedelmét. — Most azonban naponta több mint ezerre nő még mindig a munkanélküliek száma és a szocialista kormány nem mondhatja többe azt, hogy a munkanélküliség azért állott elő és azért növekszik napról-napra, mert a polgári munkaügyi Tniniszter nincs hivatásának és felelősségének teljes tudatában. A munka angol diktátora ma sem polgári mentalitású angol politikus, a munkásság soraiból származik. reá nem lehet azt fogni, hogy elfogult a munkássággal szemben, nem kapitalista, nem burzsuj. A megadott körülmények között, ezt mindenkinek el kell ismerni, az angol munkaügyi miniszter mindent megtett a munkanélküliség enyhítésére. A munkanélküliség azonban nem törődik a teóriákkal, szervesen összefügg a gazdálkodás állapotával, ennél fogva rendeletekkel és kormánymfézkedésekkei egyáltalán nem szabályozható. Az angol kormány jelenlegi taktikája azonban tanulságot jelent a kontmens minden nemzete számára, mert a háború után még a kispolgári politikusok nagyrésze is leplezetlen szimpátiával fordul a szocialista tanok felé. Nagyon sokan készpénznek veszik ázt a politikai kijelentést, amit népgyűléseken nem szűnnek meg ismételni a szocialista szónokok, hogy a polgári termelési csődjét csak a szocialista pohtika diadalra segítésével lehet kiküszöbölni. Angliában uraíomra került a szocialista gondolkodás, meg volt a munkáspárti kormánynak minden hatalma arra, hogy legjobb tudása és belátása szerint elintézze az angol gazdasági problémákat és ma mégis azt látjuk, hogy MacDonaídék szívesen menekülnek a kormányrúd mellől. Elsősorban azért menekülnének, mert nem akarják iejáratni a szocíalismust. A háború utáni idők legnagyobb tanulsága az, hogy a szocializmus csak kritikája a mai gazdasági rendnek, mmden látszólagos tudománya lidércfény, amely csalogatja ugyan a hiszékeny tömegeket a ma még járatlan területekre, ezek a területek azonban ingoványok és mocsarak, amelyekben eívész a hiszékeny hivő és elsülyed a saját ideálja előtt. A szocializmus kritika, kritizálni pedig nagyon könnyű, wjnnnnnnnnannnü J&ÍKiliyWL 16 Megtalálták Somogyi András kecskeméti városi szenátor végrendeletét, akit 173 év előtt lefejeztek, mert 4292 forintot lopott a város kasszájából ALBUMOK MŰVÉSZIES KIVI TELBEN KÉSZÜLNEK A JÖBANYOMDA KÖNYVKÖTÉSZETÉBEN, SZÉCHENYI-UT 9 de sokkal nehezebb cselekedni és szervezm. Kecskemét 1756. évi anyakönyvében november havának 8-ik napjáról az alábbi latin szövegű bejegyzés olvasható: >>1756. év November havának 8-ik napján fejeztetett le egy Somogyi András nevü tanácsnok, a városházán elkövetett lopás miatt.« Az idősebbek bizonyára ismerik a szomorú aktus történetét is, az elődök szájhagyománya, még inkább a város nagynevű történetírójának Hornyik Jánosnak feljegyzései nyomán, aki a mult század 70-es évében az akkori újság hasábjain papírra vetette a végzetes sorsú városi szenátor bűnbeesésének, megbünhődésének históriáját,... ...Somogyi András városi tanácsnok, aki 19 évig viselte ezt a magas tisztséget, Lovasberényből származott ide, ahol ősei a gróf Cziráky család uradalmának jobbágyai voltak. 1723-ban jött Kecskemétre, mint tanitó s hogy magát »ügyessége által kitüntettes, a tanács 1737-ben tagjai közé választotta. Három esetben . másod-* bíró is volt, mely tisztséggel a város pénztárának sajátkezű gondo- : zása« is járt. Ezen gondozás pedig nem vala- 5 mi kis feladatot rótt ki. Ez időben igen gazdag a varos kasszája, mert mint a történelemből tudjuk, a városi birtokok »jászkun kerületek megváltakoztak, egész bérletüket saját kezelésbe vették s a pusztákat részint uj községekkel telepitették«, a városnak más földekrői kellett gondoskodnia. Ekkor állandóan nagyobb öac szeg fölött kellett rendelkeznie, hogy alkalomadtán a zálogolást minden nehézség nélkül eszközölhesse. 1750-ben 100.000 forint birtokosa volt, az akkori idők arany, tallér, márjás ércpénzeiben. Nagy summ^ ez ércben. A pénzt földbe sülyesztett akós hordóban őrizték. a tanácsterem melletti pénztárfülkében a kövezet alatt s a rejtekhely fölé egy másik üreshordót állítottak. Ebbe a terembe, melynek ajtaja zárva volt, csak az őrzésre kirendelt főbiró, főjegyző és két tanácsnok mehetett be — együttesen. Ebből "a rejtekhelyből vitte el Somogyi András a biinül felrótt 4292 forintokat és ugy gondoljuk egyedül a véletlennek köszönhető, hogy rájöttek, mert hiszen a hordó tartalmát nem valószínű, hogy sűrűn átolvasták volna. Dehát minden bűn kiderül és Somogyi szenátor sem kerülhette el sorsát. Maga hibázott rá. Ugy történt, hogy 1756. augusztus 7. napján délután fél két órakor Somogyi egy régj jegyzőkönyvet kivánt áttanulmányozni 'és e végből lement emeleti szobájából az alsó, régi tanácsterembe, mert mint mondta »ott nincs zaj.«« Munkájához más iratra is szüksége volt s azt Csáktornyai Ferenc főjegyzőtől kérte. Az levitte neki a kivánt iratot, de ekkor Somogyi másikat kért. A főjegyző hamar visszatért s ahogy benyit a terembe, nagy csodálkozással vesz'i észre, hogy Somogyi a pénztárfülke ajtaján lép ki. Szaladt rögtön jelenteni a dolgot a főbírónak, aki magához hivatja Somogyit, de közben már Fe kete tanácsbéli is megtudja a dolgot és ő nyit be a tanácsterembe majd kinyitván a pénztárfülke ajtaját, rászólt a meglepődéstől és ijedtségtől vörösödő, izzadó Somogyira: »Mi a menykövet keres kigyelmed itten ?« Somogyi rendületlenül tagad, a tanács előtt sem vall semmit. — Nyitva) találta az ajtót — úgymond. A vizsgálatnál azonban a hordó körül néhány elhullott pénz darabon kivül felásott földből is találtatnak kupacok. A motozásnál | előbb 32 frt. márjás, mikor pedig Somogyi nadrágja a tanács előtt Jevonatott, a nadrágkorcból is előkerült egy csomó pénz, ugy, hogy összesen 110 forintok találtattak meg. De tanuk voltak arra is, ,hogy előbbi alkalommal, mikor So mogyi' átment a termeken, csizmájában megcsörrent a pénz, egy zacskót az ágyába rejtett és penészes pénzekkel fizetett. De áruló nyomot hagyott ruhája is, térdei porosak, kabátja pókhálós volt. Egy alkalommal pedig kalpagját »szándékosan beejtette a pénztárfülke ablakán« elkérte a kulcsot, hogy kihozhassa. Tehát több esetben kellett látogatást tennie ax akós hordónál és ahogy megállapították 4,292 forintot vitt el. A főbenjáró bün miatt megindult az eljárás. Somogyit börtönbe vetették, ahol 3 hónapig volt fogságban kezein nehéz bilincsekben. Tagadásában megmaradt, de annyit mégis elárult, hogy szándékosan ment be a pénztárfülkébe, mert a falban levő fiókban, melyben valaha iratait tartotta, pénzt felejtett, ezt meg is találta és innen származik a 110 forint. Ügyének tárgyalása 8 napig tartott. Pongrátz László ügyész vitte a főbenjáró bün vádját. Somogyi védője Wéghelyi János pesti ügyvéd volt. Halálos ítéletet mondtak fölötte, mely előtt a szokás szerint kinzás alá vonatott. Első alkalomal ujjai hegyét présszoritották. Nem vallott semmit. Másodszor a hóna alá, kezeire, lábáira erősített kötelekkel meghúzatott, hogy csontjai ropogtak. Ekkor bevallott annyit, hogy egyszer járt a pénztárteremben, de hogy máskor is vitt volna el pénzt, nem vállalta. Az ítélet végrehajtása előtt 3 napot siralomházban töltött, mely idő alatt saját kezével megírta végrendeletét is. Volt miről rendelkeznie, mert mint megtudhatjuk a végakaratból, a megtévedt szenátor módos ember, háza, jószága és készpénz vagyonnal is rendelkezett. Idősebb ember volt már, amiről tanúskodnak fogságból irt levelei, számszerint öt, melyekben magát »köszvény által kinzott vén ember«-nek nevezi. A végrendelet amelyről Hornyik még nem tesz említést, a régi jegyzőkönyvnek tanulmányozása kapcsán most került elő és az alábbiak szerint szól: »Én idősbik Somogyi András nagy nyomorúságos rabságomnak végén, amikor már halálos sententiát hallottam volna és a midőn az örökkévalóságra általmenni akarnék, tőlem elmaradó Szerelmes cselédeim között akartam utolsó rendelést tenni az Ur nevében ekképpen: 1. mo. Megismérem azt, hogy boldogult első feleségem utann főtt kezembenn kész pénz 9ooidest kilencz száz forint mellyekből alott csekely gazdaságunk, ehez járult minden azon feleségemtől született gyermekeimnek belyegezett egy egy borjú sok esztendőkig való szaporításával edgyütt, és a mikor emiitett jó feleségem edes Attya halaia utann Tormási János György és András véle egy. testvér attyafiaival meg osztozott akkor is egy nehany szarvasmarhák 90 juhok és harmad magavat való lo mellyek már a juhokonn kivül egyebb dolgokban vágynák investiaiva, annak okáért ezeknek besü szerint is 4 el maradandó gyermekeim számára ki kell teni. 2. do. Nem különbenn Somogyi András kedves fiam házastársa Csillag Erzsébet Kőrösről bizonyos szamu pénzt mellynek is nemelly részét melyről való Contractus fiam kezénél vagyon annak i» a montan fenn állo közönséges jogból kell kiállani és menyem CsilaaS2S!9>« -/^'Tíí*... " FONTOS.' FÉRJÉNEK ES F1ANAR, LEGSZEBB ÉS LEGÉRTÉKESEBB AJÁNDÉK: PHILIPS RÁDIÓ CIKKEK. PHII l PS HA 107A T,I KÉSIÜL EKEX. HAJJCrS1ÓBOK SÍB- 6-12' 18 HAVI QES21ETQE^ RADIOKEPESKEDÓJÉNÍI RÍHEBEZHETÓK