Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-28 / 294. szám

JNfVÍRYIDEK. december 28 Mizériák az építkezési engedélyek körül. Panaszok merülnek fel az építkezési engedélyek megadásának gya korlása miatt. A tanács sokSzo

r gördít nehézségeket az építkezők elé olyan okokból, amelyek nem állják ki a tárgyilagos kritikái, holott a mai súlyos időkben minden építkezési hajlandóságot nemcsak hogy nem szabad akadékoskodásokkal' lehűteni, hanem egyenesen támogatni, istápolni s az építkezési kedvet fokozni kellene. A szabályrendeletekben előirt formaságokat és követelményeket a fenti elvnek megfeieiőieg méltányosan és kiméletesan kellene alkalmazni, nem pedig megfordítva. A túlságba vitt szőrszálhasogatás és másodrendű szempontoknak előtérbe tolása sok esetben elveszi a kedvét az építkezéstől még olyanoknak is, akik pedig egyébként komolyan foglalkoznak az építkezés gondolatával. Itt nemcsak a íakásszükségnek minél bőségesebb kielégítése jön tekintetbe, hanem a munkanélküliek foglalkoztatásának szociális követelménye is, mert minden m^g hiusult építkezéssel az építő munkások és iparosok néhány tagjától vonjuk meg a keresetet. Hirtelenében egy-két panasszal kívánok ez alkalommal foglalkozni. Ilyen például az u. n. «ikerházak» típusához való ragaszkodás. Aki ezt a fogalmat nem ö meri, annak kedvéért elárulom, hogy ez alatt az építkezésnek azt a módozata

1 kell érteni, hogy az építendő házal az üres teleknek abba a sarkiba kell építeni, ahol már a szomszéd telkén épület áll, tehát ehhez a már fennálló épülethez kell ragasztani, hogy a két egymás mellé kerülő épület «ikerházat» alkosson. Ha tehát az ünes teleknek nyugat' mesgyéjén épület áll, a keleti mesgye pedi^'üres, akkor a tulajdonosnak nem szabad erre az üres mesgyére épitení, hanem ikerházat kell építenie a nyugati mesgyére. Hogy ez esztétikai szempontból stzebb és csinosabb-é, afelett ez alkalommal nem kivánok elmélkedni, jóllehet az a körülmény, hogy a máimeglevő régi tákolmány, a mellé építendő uj házzal sokszor nem igen fog összeMleni és az »iker« fogalmat nem igen fogja betölteni* már magában elég

1 anyagot Szolgáltatna az egészséges megvitatásra. Azonban ezt az esztétikai kérdést ez alkalommal kapcsoljuk ki a vitából. Am ha a kivitel nehézségeinél maradunk is, akkor is számtalan esetben kell nehézményeznünk az «ikerház» típusának a forszirozását, mert bizony sok alkalommai ez olyan akadaiyokaí gördit 4z építkezés elé, amelyeket az építtető nem bir leküzdeni s ritkább abba hagyja az egész épít- i kezést. Nevezetesen: az építkezőnek ilyen ecetben .n^m egyszer teszik kötelességévé, hogy a már meg [evő, de kellő alappal nem biró j szomszéd házat *falaztassa 'alá' annak fedélszerkezetét alakittassa át, nyeregfedélről tűzfalas fedélre, hogy t. i. az «ikerház» mellé építkezni lehessen, s azonfelül készíttessen vízlevezető csatornákat és szigetelőket, — egyszóval a szomszéd házára eszközöljön olyan átalakítási és beruházási költségeket, amelyek a saját építkezését aránytalan mértékben megdrágítják, — megnehezítik, sőt sok esetben egyszerűen iehetetlenné teszik. És miért? Egyszerűen esztétikai szempontból. Én elismerem, hogy egy fejlődő város építkezésénél az esztétika elsőrendű kérdés, de nem egyedülálló szempont. És ha vannak más komolyabb, gazdasági kérdések, a melyek mellett ezt az esztétikát betartani nem lehet, akkor a megoldás mégis csak ,az legyen, hogy ördögbe az esztétikával! Első sorban mégis csak az a fő, hogy építkezzünk és ha az építtetőnek nem telik ikerházra, hát akkor épiísen önálló házat a másik sarokba, de fő, hogy építsen! Egy másik panasz, ami fülembe jutott, megint az esztétikával van kapcsolatban. Egy iparos az utcai házának egyik szobáját üzlethelyiséggé akarta átalakítani s ennek a helységnek az egyik ablakából lemélyítéssel boltajtót akart csináltatni. Üzlethelyiségében t. /.'saját készítésű iparcikkeit kívánja árusítani. A ház egyik mellékutcánkban fekszik. A tanács elutasította áz átalakítási tervet és az engedélyt megtagadta abból az egy.-Zerü indokból, hogy a ház homlok atinak megváltoztatása a boltajtó által esztétikailag nem kívánatos. Hát engedelmet kérek: egy harmadrangú utcában ez irányadó szempont nem lehet, a tanács ezzel tul lő a célon. Annak az ipa* " rosnak első a megélhetése, a kqnyér ' keresete, a saját készítésű iparcikkeinek minél bőségesebb eladása, vevőinek kényelmes kiszolgálása. Igy tud iparával boldogulni, igy tud adóra, munkásaira, családjára keresni, igy tudja üzletét, iparát fejleszteni, árucikkeit a vevőközönség részére hozzáférhetővé tenni. Mindezek csak vannak olyan fontos és komoly szempontok, mint az, hogy vájjon esztétikailag előnyösen fog-e változni a négy ablakos házacskának a homlokzata?? A Béla-, vagy az Árpád-utcában?? Legfőbb és legforgalmasabb utcáinkon naprólmapra látjuk, hogy eddig családi lakóház céljaira épített és használt épületeinken, itt is ott i3 üzletajtókat törnek régi'ablakok helyébe és hála Istenneküzletek nyílnak olyan helyiségekben, amelyekben még pár hét előtt magánlakás ebédlője, vagy szalonja volt berendezve. Minden ilye a nj ü zlet a kereskedelmi forgalom s a város fejlődésének örvendetes szimptómája. A Zrínyi Iloha-u'.cának ez a metamorfózisa átalakulást mutat az utóbbi évtizedekben. Hát vájjon egészséges dofog lenne ezt az átalakulást akadályozni azzal, hogy a ház homlokzatának egységes stílusát a boltajtó meg fogja zavarni!!?? Kérdem akkor, hogy a másod-harmadrendü utcában miért gördítenek akadályt ez elé az átalakítás elé? Pedig a Zrínyi /?Sna-utca üzíe' yiségfeiben a kereskedő nem is a saját készítésű arukat árusítja. Az a bizonyos.ipa ros pedig, akit elutasítottak a kérelmével, a saját iparcikkeit akarja forgalomba hozni megnyitandó üzletében. Ez nem ípárpártolás és nem hasonlít a sokszor hangoztatott iparfejlesztéshez. " i Az építkezési engedélyek megadásánál tehát nagbyon is körültekintőnek és tapintatosnak kell le

nni. Ok nélküli akadékoskodássá' nem szabad az építkezőnek kedvét, vállalkozását lehűteni és az engedélyezésnél nem szabad egyoldalúan másodrendű szempontoknak hódolni, hanem az összes fennforgó körülmények és az egyéni, az üzleti, az ipari követelmények gondos mérlegelése mellett jjeli határozni. Jó az esztétika is, ha kivihető és megőrizhető, de ahol kenyérkérdés, lakáskérdés tolul előtérbe, — ott mégis ezeké az elsőbbség! Szóló. Jövünk! a Városi Szinház Mozgóba Elkészült a városi felsőkereskedelmi iskola építkezésének terve. Sváb Gyula államtitkár tervezőmérnök ideálisan oldotta meg feladatát. — Az új épület hatalmas tornaterme gazdagítani fogja Nyiregyháza modern testnevelési otthonainak számát. (A «Nyirvidék» tudósítójától).* Nyiregyháza város képviselőtestülete juliusi közgyűlésén határozta el a Kereskedelmi Iskola építését s megbízta a felügyelőbizbttságot az előkészületek sürgős megtételével. A felügyelőbizottság dr. Bencs Kálmán elnökkel alapos munkát végzett, ugy, hogy a kérdés már a legközelebbi képviselőtestület elé kerülhet és semmi akadálya nincs annak, hogy az építési munkálatok a kora tavasszal megkezdődjenek.. A terveket Sváb Gyula államtitkár készítette el s igen sikerültnek mondhatók. Szerencsésen hozza össze, hogy egynészt ne kerüljön sokba az épület, másrészt, hogy a mai kor követelményeinek megfeleljen. Az uj épület a jelenlegi iskola telkén épülne, a Malom-utca és a .keletkezendő uj tér sarkán. Ez két előnnyel is jár, miért egyrészt az cpi éi alatt is folyhatik rendesen a tanítás, másrészt az iskola régi épületét a város tetszésszerinti célokra használhatja fel. Az első emeleten nyerne elhelyzést a négy, világos 6 ablakos tanterem, továbbá egy-egy kisebb terem a gépírás és a megosztott idegen nyelvi tanitás oéljaira, továbbá 3 szoba, könyvtár, napközi otthon és leányszoba. A földszinten van az igazgatói és tanári szoba, a kémiai I Cí)\e\x\ ^u&ajok és fizikai előadó terein, a megfelelő szertárakkal, a cserkész szoba, továbbá egy kétszáz négyzetméteres impozáns tornaterem, öltözővel, mely -egyúttal alkalmas volna az ifjúsági ünnepélyek' tartására ós. Itt nyer elhelyezést egy 4 szobás igazgatói lakás és az iskolaszolga! lakás ís. A pincében nyernek elhelyezést a fáskamrák és egyéb raktárhelyiségek. Az iskola felépítése a miniszfe rium számítása szerint 208000pengőbe kerül. A terveket átnézte Nagy Elek műszaki tanácsos i

stovábbá Pisszer János felügyelőbizottsági tag és Kovács Dezső mérnök is, és a számításokat reálisaknak találták, ennyiből fel lehet építeni. A kölcsönre vonatkozólag ket budapesti intézettel folytak a tárgyalások, egyrészt a Pesti Hazái Takarékpénztárral, a Nyíregyházi Takarékpénztár utján, másrészt a Magyar Földhitel Intézettel, !a mellyel a város a kövezési kölcsönök ügyében ugyií összeköttetésben áll. Az ajánlatok kedvezőek. Az évi amortizáció kb. 17000 pengőt tesz ki. A felügyelőbiotztság ennek fedezetéről i > ónájt gondoskodni. Először is felszabadul az Eötvös utca 11. szám alatti ház, mely eddig igazgatói lakásul szolgált, amelyet a város tetszésszerinti célra használhat fel. Felszabadul a Szabolcs-utca 4. szám alatti régi iskolaépület is, ahol 5 tanterem és 5 kisebb szoba van. Ez 's felhasználható egyéb célra, s e két ház évi béregyenértéke természetesen csökkenti az amortizációt. Az állami költségvetésben a következő évben egy nagyobb összeg lesz felvéve építési segélyek cirnei középiskolák és kereskedelmi iskolák részére. Ebből feltétlen nyerhető segély, avagy kapható évi állam'"segély, annyival is inkább, mert dologi kiadásokra az iskola semmi segélyt nem kapott eddig, Tekintettel arra, hogy az iskola növendékeinek kb. a fele szabóIcsvár'megyei, a felügyelőbizottság bizonyos ra veszi, hogy a vármegye «s készséggel támogatja az iskolát e kérdés megoldásában. A Debrecen' Kerületi Kereskedelmi e*s .Iparkamara i5 fog adni pár ezer pengő segélyt, ugy hogy mindezek figyelembevételével igazán jelentéktelen az az összeg, amely még fedezetlenül marad, különösen akkor, ha figyelembe ^esszük) hogy ezzel a város egy régi adósságát -ís bevál totta, amelyet a Minisztériumnak tett az iskola engedélyezése kérésekor, amidőn megígérte, hogy Legszebb ligalkatpjasabb ajandék karácson'*" onu nl CCÓRNHN KI

7Á

R°'

AK FRIEDMANN Byj pilMGlUflü, RÍZSI plisséllzeméből, Zrinyi Ilona ncca 3.. az udvarban, ahol minden divutos p'isséinodell, 'gya mintás plisse f ézimunia előnyomda, — Minden' emti kézimunka készítés vállaltalik.