Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-22 / 290. szám

22 Benes megegyezése Magyarországgal. Vasárnap a cseh legionáriusok emlékünnepélyén Benes külügyminiszter nagy beszédet tartott s ebben azt a kijelentést tette többek közt, hogy: «együtt dolgozunk mindenkivel az uj Európa felépítésén... reméljük, hogy holnap megegyezünk Magyarországgal®. E nyilatkozat elhangzása előt

1 pár nappal Törköli József, a Magyar Nemzeti Párti sjenáfor a prágai Szenátusban ecsetelte a felvidéki viszonyokat, melyből szomorúan világlik ki, hogy m

1 ként dolgoztak Benes és társai. Elsősorban megemlékezik a földreformról, melynek tiszta és kizárólagos célja az volt, hogy a magyar földbirtokosságot tönkretegyéií s romjain uj csehszlovák «nemesség», vagy «történelmi osztály» alakuljon ki. Az immár egész Európában ismertté vált birtokelkobzásokkal a cseh kolonizációt igyekeztek szolgálni olyképen, hogy színtiszta magyar vidékeken megrohamozták a magyar egyöntetűséget és csiejiszlovák szigetekkel törekedtek egymástól elszakítani a magyarsiágoc. Hogy mindezek daccára a megmaradt magyar földművelő helyzetét megrontsák, elvették az ottani mezőgazdasági szakiikolákat azzal a célzattal, hogy a magyar föld művelő maradjon el gazdasági intellektus tekintetében s igy előbbhátrább szabad prédája legyen a favorizált cseh telepeseknek. A magyar impérium idejében létesített községi szövretkezeteket romlásba döntötték, az árvizek csapásait nem hárították ei, hanem engedték, hogy az árvízkárok ;s siettessék a magyarság elnyomorodását. Közben a legirtózatosabb adómegterhelésekkel, vagyondézsmákkal, stb. sújtották mindenütt a magyarságot. Ugy hogy a nemrég még virágzó felvidéki gazdasági élet kétségbeejtő nyomorúságos helyzetbe került. De nemcsak a magyar földművelőket, hanem a magyar kisiparosokat sem kímélték. Ugyancsak nem a magyar nagyipart, mely rövid idő alatt teljesen tönkrement és szertehullott. Vele együtt a magyar kereskedelem és a kereskedők osztálya. A legbrutálisabb erőszakot a magyar tisztviselői karral szemben fejtették ki, melynek legnagyobb részét kiüldözték s a megmaradótok feje fölött is állandóan ott lebeg a kiutasítás veszélye. Az ottmaradt magyarok a köztisztviselői pályán egyáltalán nem érvényesülhetnek, le vannak szorítva nemcsak a vezető állásokból, hanem a kisebbekből is. Annyira megy a cseh nacionalizmus túltengése, hogy a magyar jogászokat az ügyvédi vizsgán könyörtelenül buktatják el és a legjobb készültségei ifjakat is annak kétszer-háromszori megismétlésére szőri íják ezzel szemben bármelyik lézengő cseh, ha vizsgára áll, nyomban meg is kapja diplomáját. Mi-ndezeknek tetejébe meghamisítják a népszámlálás adatait s mivel mindezek mellett is még mindig tekintélyes számot képvisel a felvidéki magyarság, az 1921. évi népszámlálás adatait még ma sem teszik közzé hivatalosan. A magyarság választói joga és a cseh választási eljárás, valamint a magyar nyelv használatának korlátozása leggaládabb kicsúfolása a jogegyenlőség legelemibb kívánalmainak. Ez az ismertetés a prágai szenátusban hangzott el és szomorú árnyat vet, Benes bizalomteljes kijelentéseire. Hogyan képzeli eI a jeles ur a Magyarorszaggal való megegyezést mindaddig, míg ezek a szörnyű állapotok és intézmények elnyomása meg nem változik. Fekésházy József balsai tanító az orosz fogságban naplójegyzeteket készített a Románia kétszínűséget lelenlező orosz njsásokból. IV. Októbevr 18. A román miniszterelnök kijelenti, Görögország megj csalt minket, de mi harcolni fogunk, ha kell ellenük is; ejleneinket kiverjük hazánkból. A románok, szerbek előre nyomultak. Október 20. A románok nem tudják, hogy jó lóra ültek-e?Nem tudják, hogy jól választották-e meg szövetségeseiket? A bolgárok anynyira haragusznak ,a románokra, hogy az elfogottaktól megkérdezik: Nektek föld kell?... Jó, ha az kell... Itt van!... s azzal port hánynak a románokra, sőt tele tömik azzal a szájukat is. Október 21. A szept. 21-iki segesvári csatában az olahok győztek. A nagyszebeni csatát azonban elvesztették. Filipeszku, a nagy román politikus — az oroszbarát — meghalt. Október 22. Románia gyors segítséget kért; segítséget kap. Erdélyt a végletekig védik a magyarok. Október 23. Margilomán ellene jvolt a harcnak s egy tanácskozásom így nyilatkozott: Vesszen el az egész román sereg! A román király kezet fogott minden tanácskozór val, csak M.-nal nem. Gúnyosan mosolygott felé. A király azon kérdésre: Nem fél^e HindenburgVáros! Színház Mozgó December 21. Szerdán Csak egy nap! 5, 7 és 9 órakor; Kurtizánok tündöklése Honore Balsac világhírű regénye 8 felvonásban Főszereplők: Paul Wegener, Aüdre la Fayette es Werner Fueterer. Buster és a szépségverseny December 22. Csütörtököd Csak egy nap! 5, 7 és 9 órakor: Szép asszony! Élet! Halál! A mosoly és a könnyek játéka 7 felvonásban Főszereplők: Ivan Mosjoukin és Nathalie Lissenko. Mézeshetek a levegőben Vl/jáiék 6 felvonásban. December 23. Pénteken Csak egy nap! 5, 7 és 9 órakor: Farkas a bárányok között Newyorki történet 8 felvonásban. Főszereplők: Dorothv Mackail és Milton Sills Keresd a n5t. Dráma 6 felv. Szombaton nincs előadás. Yasárnaptól: Á fekete kalóz f § tól? — így nyilatkozott: Egy Hohenzollern nem félhet tőle. — De félhet II. Vilmostól... Az is Hohenzollern! A románok sikeresen védekeznek. Október 24. A románok párszáz foglyot fogtak. A harcok a románok részéről a tölgyesi szoros körül folynak. A németek és társai kétségbeesetten támadnak. Október 25. A románok kétségbeesetten kérik (a segítséget. A két évi háború — mondja Románia — megtaníthatta az antantot arra, mennyit ér a gyorsan adott segítség. A románok csak egy fronton — Magyarország ehen — akarnak harcolni. Október 26. A románokat két tüz közé akarják szorítani. A plevnai csatában a románok nagy vereséget szenvednek. Október 27. A románok még a szorosoknál harcolnak; vitézülelleneiknek nagy veszteséget okozva. Október 28. A konstanzai hídfőt elfogalták a románoktól Mackensen emberei. Nagy harcok várhatók Dobrudzsában. Mackensen és Falkenheit egyesülni igyekeznek. Az angol szerint csakis az orosz adhat segítséget a románnak. A múltkor irta a lap, hogy a magyarok a románok erdélyi pénzintézeteinek vagyonát, mintegy 500 millió koronát lefoglaltak. Október 29- Három-négy szoroson kiszorították Erdélyből a románokat; más helyeken a szorosok tövéig folyik a küzdelem. A németeknek, magyaroknak nincs annyi erejük, hogy Romániát ugy letörjék, mint ahogy tönkre tették Szerbiát; hiszen Romániának segíthetnek az oroszok, de Szerbia magára volt hagyatva. Október 30. Október 9-én foglalták el Konstanzát a románoktól. Égett a város, mikor az utolsó vonat elhagyta menekülőkkel. — Hasznos dolog nem maradt hátra, mivel a lisztet, élelmiszereket, petróleumot felégették. A románok igen nehéz helyzetben vannak, de biztatják őket, hogy csak bízzanak. Félnek, hogy Románia ugy el lesz pusztítva, mint ahogy tönkre tették Szerbiát, mert Romániára még jobban vásik az ellen foga és ott kedvezőbb is a helyzet a pusztításra. Október 31. A németek, törökök, bolgárok előrenyomulása .fcb. megakad. Nem igen céljuk, hogy Bukarestet elfoglalják; inkább a petróleum forrásokra szeretnének szerttenni. A román trónörökös beteg. Zeppellinek két izbe

n ostromolták Bukarestet, de nem tettek oly nagy kárt, mint hireszfelik. Bukarestet a nők és gyermekek hagyják el; de a férfiak nem nem. Vasárnap a Városi Színház Mozg óban kezdi meg diadalútját Douglas Fairbanks: A fekete kalóz főszerepében E6LEO fogpépet vegyen afngak célszerű ápolására Azokat a petróleum forrásokat, melyeket eddig a németek aknáztak ki, az angolok akarnák használatba venni. November 1. A németek, buv gárok mennek előre s ma már a román síkságon vannak, de ugy találnak járni, hogy pozdorjává lesznek törve. Egy hét leforgása alatt 70 km.-t haladnak előre a bulgárok; még a bulgár asszonyok is kegyetlenkednek. Mennek az elfoglalt területekre és pusztítanak, gyilkolnak. A román lakosság ugy Bukarestből, mint az ország többi részéből is Jassyba menekül; innen Besszarábiába telepítik őket. Fogaras mellett, a háromnapos Iharcban a románok a túlnyomó erő ellen sikeresen küzdöttek s hősiesen keresztül vágták magukat az őket gyürü gyanánt körülvevő magyarokon. Bu kareset erősen ostromolják a repülők. November 2. Ma meglátogatott bennünket a veres keresztesek egyik magyar nőtagja: báró Huszárné, Nógrád megyéből. Beszélte: Azóta szűnt meg a levélforgalom, mióta kedves szomszédaink, a románok, megtámadtak bennünket. De el is vették jutalmukat. Lapból: Romániában erős harcok varhaí tók. November 4. A románok vissza! szorítják a mieinket. A Zeppelinek folyton bombázzák Bukarestet; még^jó, napfényes időben is. Bukarestből menekülnek Odesszába. November 5. Az angolok, franciák, olaszok tanácskoztak anélkül, hogy az oroszkat erről előzetesen értesítették volna; bizonyára a románok megsegítéséről folyt a beszéd. November 6. Vagy 20 ezer román menekült érkezett Moszkvába, de innen más helyekre szállították őket. — A menekültek beszélik, hogy a németek lisztát készítettek, melyen azon románok nevei vannak, akik a Magyarország elleni háborút követelték. November 7. Leirja Bukarest bombázását; 3—4 emeletes házakat a tetejétől az aljáig beszakított a bomba, házak dőltek össze; sokan meghaltak, megsebesültek, a légnyomás az ablakokat bezúzta, az ablakrámát, ajtót leszakította... Konstanzából sokan téli ruha, élelem nélkül menekültek; némelyek a tengerbe vetették magukat és ugy kellett őket kötelek segítségével a hajókra felhúzni. Temérdek élelmet tettek használhatatlanná. A petróleum tartályokban meggyújtották a petroleumot. A bankban 100 millió értéket semmisítettek meg. A németnek az a célja, hogy — habár más frontok meggy öngitésével is, Romániát mégis tönkre teszi. A Zsil völgyében a románok nyomulnak előre. November 8. A románok is győzedelmeskednek egy-két helyen. A román minisztériumban sok változtatás lesz. » (Folytatjuk.) , , *