Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-02 / 173. szám

1925. augusztus 2. JSÍYÍRVIDÉK. nát állapit meg és felszámolásra kényszeríti azokat a részvénytársaságokat, amelyek ezt a részvényminimumot egy éven belül nem érik el. Az uj részvénytársaságokra vonatkozólag kimondja azt, hogy 200 millió koronán alul egy részvénytársaság sem alakulhat. A kis részvény társaságok tehát rövidesen eltűnnek a magyar társaságok sorából, hogy a jövőben a korlátolt felelősségű társaság formájában működjenek. A kamara a törvénytervezetet örömmel fogadta és észrevételeit felterjesztés formájában hozza a miniszter ur tudomására. Dr. Radó Dezső főtitkár előadásában foglalkozott a közgyűlés a kereskedelemügyi miniszter urazon leiratával, mely szerint a hatósági üzemek, amelyek a magán ip^ar é? kereskedelemnek versenyt okoznak 6 a közérdeket nem szolgálják, fokozatosan visszafejlesztenaök. Ismertette a kamara az erre vonatkozó adatgyűjtését. Ezzel kapcsolatban foglalkozott a közgyűlés Debrecen város beruházási programmjával és sajnálattal konstatálta azt, hogy a kereskedelemügyi miniszteri rendelet végrehajtása Debrecenben éppen a hatósági üzemek tulfejlesztésében nyilvánul meg. De nemcsak Debrecen városában, hanemaz egész kamarai kerületben a hatóságok egész sereg oly üzemet tartanak meg ma is fenn, amelyek birhata'fan versenyükkel pusztítják különösen a kisipar élete fáját. A közgyűlés a kereskedelmi miniszter felhivására mindezekről kötelességszerűen jelentést tesz s^egyszersmind a sérelmes helyzet orvoslása és megszüntetése érdekében közvetlen lépések megtételével bizta meg az elnökséget. Zelinger Ede a Debrecen város hirdetési vállalatának azon tevékenységét panaszolja, hogy a hirdetés elvállalással kapcsolatban végzendő munkát nem az ipartörvény által meghatározott módon végezteti, hogy még az építkezéseknél kitett jelző táblákat, itt «ez és ez az iparos végzi a munkát» — megadóztatja. Panaszolja a város «íevegő üzemét» amit a fasorban elhelyezett padokkal rendezett be akkor, amikor a padok vételéről volt szó, a padokat budapesti cég xői vették, amikor az ugyanezen padokat előállító debreceni gyár bezárni készül a kapuit, — a gyárnak meg kellett elégednie az iparpártolás azon eszközével, hogy kapott egy kérő levelet a városi tanácstói, hogy kapuit a világért ne csukja be. Dr. Harsányi Imre titkár referálta és ismertette a magánalkalmazottak jogviszonyairól készült rendkívül fontos törvényjavaslatot. — A törvényjavaslat rendkívül nagyjelentőségű, gondos munka és néhány túlzottan szociális és egyoldalú intézkedéstől eltekintve (homályos kifejezések használata, felmondásnak túlságosan az alkalmazottak javára való magyarázata, a tisztviselő és kereskedő segéd fogalmának hiánya stb.) a törvényjavaslatot elfogadta a közgyűlés. Ezután az előadó ismertette a kereskedelmi miniszter azon rendelkezését, mely szerint az ácsipari munkát a kőműves mester munkakörébői kikapcsolják oly módon, hogy a "kőműves mester az ácsipari 'munkát felvállalhatja, azonban az ácsipari munkát csak képesített ácsmesterrel, illetőleg ácsiparossaí végeztetheti el. Dr. Diczig "Alajos s. titkár foglalkozott a hólabda szédelgéssel. Reá mutatott azon okokra, amelyek a hólabda szédelgés rendkívüli elterjedtségét előidézték. — A törvény hibáját abban találja meg, hogy viszonyítva a többi tisztességtelen verseny cselekménnyel a : hólabda szédelgés túlságosan enyhén van kihágásként minősítve s vétséggé minősítését ép ezért kérni kell. Ezenkívül a 44113—1911. K- M. sz. rendeletnek ujabb életbeléptetését, illetve .ennek megfelélő novelláris módosítását is kivánja a kamara, azaz ,fiogy a hólabda szelvények vevői és terjesztői is büntetendők legyenek. Előadói javaslatát a közgyűlés egyhangú helyesléssel elfogadta. Több kisebb jelentőségű 'ügy után állást foglalt a közgyűlés a magán egyezkedésnek a kényszeregyezségi eljárásba bekapcsolása mellett a lajstromzálogjog, intézmémények megvílósitása mellett, elhatározta továbbá, hogy a kereskedők és iparosok részére, a közeljövőben vámtarifa tanfolyamat fog rendezni, *a" tanoncoktatás előmozdítása céljából a tanoncoknak kitüntetéseseket fog adni. A murikásbíztositó pénztár uj székházának építésével kapcsolatban Németh Aladár levelezőtag, Békés Lajos alelnök és Zelinger Ede beltag foglalkoztak a részletes felszólalásokban egyfelől a betegsegélyezés terén még mindig tapasztalható anomáliákkal, másfelől a székházépítés ügyével. Az adóügyek közüi különös említést érdemel az, Ihogy a kamara újból leszögezte magát az egyfázisos rendszer behozatala mellett, a jelenlegi rendszer uralmának idejéig azonban, kérni fogja a pénzügyminisztert, hogy a vámkülföldről jövő postacsomagok forgalmiadójának lerovásánáf a számla alapján történő lerovásnál a bejelentési ív kitöltését a Vámhivatalnál beosztott postatiszt végezze, nehogy csomagtorlódás álljon be. Kérni fogja a kamara a vásározó iparosok Fényképes igazolványának egyszerűsítését, külföldi bizományosok forgalmi adójának rendezését. Az éltalános kereseti adó kivetése a legnagyobb aránytalanságokat szülte, a beadott vallomásokat a bejegyzett cégeknél sem vették figyelembe, a becslés szerinti megállapításnál nem vették figyelembe az érdekképviseleti kiküldötteknek a vé feményét, azérnt a kamara akciót fog megindítani a kereseti adó kivetések revíziója iránt. Dr. Ofasz segédtitkár előadásában több vasúti és postai vásárügy, kereskedelmi és iparjogi vélemények nek a letárgyalása után a kamara elhatározta, hogy kerületében lévő debreceni, nyíregyházi, szokiok-i, felsőkereskedelmi iskolákat jelentős segélyben fogja részesíteni. Ezenkívül részletes jelentést terjesztett előladó a közgyűlés elé az ipari továbbképző tanfolyamokról a mestertanfolyamokra kiküldött mesterek segélyezéséről és a kivál ótanoncok kitüntetéseiről. Ezután Zelinger kamarai beltag indítványt tett. a vicinális vonatok elégtelen szerelvényének szaporítása érdekében, amire azüzletvezetőség jelenlevő képviselői biztató választ adtak. Azután kimon<dotta a közgyűlés Sesztina Jenő beltag indítványára, hogy felterjesztésben sürgeti Derecske—berettyóújfalui vonal kiépítését. Ennek megtörténtéig a Sarkad felé irányuló összeköttetés és menetrend megjavítását. Ezzel a közgyűlés tárgyalásai kimerülvén, Szent-Királyi elnök a kamara tagjainak éfjenzései közben a közgyűlést berekesztette. A legszebb bútorokat legolcsóbban Suhanesz Lajos bútorgyáros kárpitos és butorárucsarnokában szerezheti be. Nyíregyháza, Gör. kath. parochia. Hajlított székek nagy raktára. 2127-13 Diadal és Kert Mozgó. Aug. 1., 2. szombat, vasárnap szombat 7, vasárnap 3, 5, 7 orai kezdettel a Diadalban, péntek, szombat, vasárnap fél 9 órai .kezdettel a Kert Mozgóban Százezrek báMnya Lodvig Wolf: Suvarin hercegnő cimü regénye. Egy film32inésznő kalandor története 7 felvonásban. Kísérő film Hindenburg bevonulása Berlinbe Hétfőn és kedden Martirnö és Tul a Felhőkön Vadregényes kalandor történet Főszerepben TQM f\\\X Kedvezőtlen időjárás esetén a fél 9 órai Kert Mozi előadás 9 órai kezdettel a Diadalban tartatik meg. A Kert Mozgóban katonazene. Barabás Béla Nyíregyházára jön és beszédet mond az ideszállitoit aradi Kossuth-szobor felavatásán. A „Nyirvidék" munkatársa Aradon, Barabás Bélánál. A románok azt sem engedték meg néki, hogy jelen legyen a vértanuk szobrának lebontásánál. Barabás gyászkeretes Naplója. Nyíregyháza, aug. 1. A Nyirvidék tudósítójától. A vértanuk városának homlokáról friss vércseppek' hullanak, bontják a világ szobrászatának egyik legsajátosabb és kifejezőbb remekét, Zala György művészetének csodálatos alkotását, a szabadsággoadolat magyar és általános emberi szempontból egyaránt szent oltárát a szabadság-téri Vértanuk szobrát A szent kövek és bronzalakok zengő harmóniáját brutális kezek bontják meg és julius 1-től, 26-ig fart a ma is színmagyar város lakosságának és vélök együtt Erdély ygesz magyarsagának olyan lelkij kínzása, amelyhez foghatót keveiset ismer a történelem. Napokon, át tanuja voltam' a szobor lebontásának, amellyel együtt eltávolították a városháza közelében álló gyönyörű Kossuth-szobrot is. A képrombolásról semmitsem írhattak az aradi lapok. A szuronyos katonák által őrzött barbár rombolás színhelyétől, aki csak tehette távol tartotta magát. Van azonban Aradon egy magyar ember, aki a szobrok épségének biztosítása érdekében jelen akarí lenni a bontásnál. Ez az ember az erdélyi magyarság legmarkánsabb egyénisége: Barabás Béla. Amit »ezrek némán tűrve érezének, eltölti égő kínnal szivét«. Hiszen az ő lobogó agilitása hivta életre a két szoborremeket, az ő mithoszi szabadságimádata inspirálta a nemzedékeket a vértanuk kultuszára. Arad város oláh főpolgármestere (nem választották, hanem kinevezték a magyarság nyakára) nem engedte meg Barabás Bélának, hogy jelen llehessen a szobrok bontásánál, mert az oláhok eszejárása szerint lázitóan hatna a város lakosságára. A Szent László-utcában. Elhatároztam, hogy a végzetes napokban felkeresem aradi magányában a hatalmas vezért, aki a Kossuth-szobornak Nyíregyháza város részére valá átengedése tárgyáR maqiiar filmcmártás világraszóló szenzációja! LENGYELVER | Mindkét rész egyszerre | A főszerepben: PETROVICH SZVETISZLAV | Mindkét rész egyszerre | Szombaton | J^z J^polld>t>ari„ | Vasárnap