Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-02 / 222. szám

fij^hhqwrvf&t? 1 » i uiyg 19-25, október 2. Diadal és Városi Színház Mozgő Október 2., 3. és 4-én pénteken, szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor SZIGLIGETHY EDE örökbecsű népszínműve filmen ^ 8 felvonásban A cigány Címszerepben Rózsahegyi Kálmán a Nemzeti Színház művésze, Személyek: Várszeghy íöldesnr Kurta, nagygazda agglegény . . Gyuri, unokaöccse Márton, kisgazda . Rebeka, felesége . Eva, leánya . . Zsiga, cigány . . Rózsi \ . Peti ) gyermekei Ferke, urasági gazda hajdú . . . Misi gyalogpostás . Vándory Gusztáv Kfirthy ]őzsef Sárossi Andor Vendrey Ferenc Ujhelyiné Jolán Sacy von Blondel Rizsahegyi Kálmán Muzsnay Bella Kompotfay Gy. Szőke Sándor Mihó László Történik 1840-ben. Kisérő műsor: SICC, a hadvezérek gyöngye És a kultuszminiszter látoga­tása Nyíregyházán Jön Jön A szerelem vizpróbája és az Orvos szive a Diadal Mozgóba. Álmok rabszolganője és Drága apukám a Városi Színház Mozgóba. B9 Esküvé - furcsa aka­dályokkal. Egyik közel levő községben tör­tént az alábbi érdekes eset. A köz­ség érdemes vezetői egy alkalom­mal kimondották, hogy a faluhá­zán levő könyvek közül az anya­könyveket illeti meg az elsőség. _ — Hogy azután megkülönböztető tisz­teletüknek kifejezét is adjanak, szép vasszekrényt rendeltek nekik állan­dó lakóhelyül, mikor nincsenek használatban. Az anyakönyvek gyakran hetekig, sőt hónapokig is háborítatlanul élvezték az egyedül­lét nyugalmát. Egy szép napon azonban hivatása szólította a nagy matrikulát. Nagy esküvőre készül­tek a faluban. Az esküvők egyik legünnepiesebb pillanata az szokott lenni, midőn kiveszik vasszekrényé­íből a matrikulát. Bevonul nagy ko­molysággal az anyakönyvvezető. — Nyul az egyik zsebébe — nincs kulcs, nyul a másik zsebébe nincs kulcs. Nyul a tizedik zsebébe —- nincs kulcs. Kezdi vagy tízszer e müveletet élőiről s még akkor sincs kulcs. A nép összesúg. Nagy veszélyt sejt. «Az Isten nem akarja, hogy egymásé legyen az uj pár» mondja az egyik. «Nem lesz már szerencséjük)), toldja meg a másik. Ilyen megjegyzések röpködnek a levegőben. Eljut ez a menyasszo­nyig is, aki csendesen zokogni' kezd Végre az egyik falu bölcse kisüti, hogy fel kell törni a szekrényt. — «Igen ám —• veti ellen a bölcsebb ha vasból nem volna.» «Akkor la­katosért kell küldeni» — oldja meg a gordiusi csomót a legbölcsebb. Erre a mentő gondolatra felderül az anyakönyvvezető homloka s nyomban intézkedik: «Mig a laka­tps megérkezik, az esketési szertar­tást félfüggesztem.» A násznép er­re — ki hol tud — helyet foglal s a magával hozott kalácsból fala­tozni kezd. Közben ürültek a bo­ros üvegek is, a lakatos azonban nem jött. Jött azonban helyette a küldönc s leverten jelentette, hogy a falu egyetlen érdemes lakatosa a tizedik határon is tul van s csak holnap jön haza. Mit volt mit ten­ni, az esküvő abbamaradt, — mert nem volt lakatos. A mulatság azon­ban megtörtént még aznap, hogy a sok lenyakazott csirke, liba, ka­csa stb. kárba ne vesszen. S más­nap is, mikor az esketési szertartás valóban végbemehetett, egy cso­mó aprójószág életével fizetett rá arra, hogy a lakatos nem volt a -faluban. Gáspár Jenót Párisba hívták. Gáspárnak Osborne és Lew­den lesz az ellenfele. A «Szózat» irja: Gáspár Jenőnek legutóbb elért 193 cm-es magasug­ró eredménye világszerte nagy fel­tűnést keltett. Ma bizony alig akad az egész atléta táborban 2—3 olyan versenyző, aki ezzel afriagassággaJ meg tudna 'birkózni. A franciák is hírét hallották Gáspárnak s most fel akarják használni az alkalmat, hogy Párisban világraszóló ver­senyt rendezzenek. A túrázó amerikai atléták a gloire fővárosában vannak, te­hát a franciák meghívták Gás­párt, hogy Osbernenal és Lew­dennel megismételjék az olim­piai bajnokság magasugró ver­senyének döntőiét. Mint ismeretes, 1924-ben Osborne. az amerikai világrekorder nyerte cm-rel a bajnokságot, második ugyancsak az amerikai Brown lett 195 cm-el, harmadik a francia Lewden 192 cm-el, és negyedik Gáspár Jenő 188 cm-el. — Tehát csak Brown hiányzik most a nagyszerű társaságból. Gáspár elfogadta a meghívást­Október 3—4-én lesz a verseny. Az egész sportsajtó felfigyel erre a váratlan eseményre, meri ilyen me­zőnyt csak olimpiádok szoktak összegyűjteni. Gáspár Jenő komo­lyan, a tőle már megszokott lel­kiismeretességgel készülődik, bár Osborne-nal szemben nem igen szá mithat győzelemre, de Lewdent.az aprótermetü francia tengerésztisz­tet leszoríthatja a harmadik helyre, ami magában is megéri a nagy fá­radságot. Gáspár Jenő meghívása a ma­gyar atlétika különös megbecsülé­sét jelenti. A büszke franciák kény­telenek ránk gondolni, ha a ma­gasugrásban világszenzációval akar iák meglepni a sporttársadalmat. A franciák Barsit és Fluckot is meghívták, a két fiatal magyar azonban nem tesz eleget a megtisz­teltetésnek. Barsi már fáradt, kü­lönben Fluckkal együtt a staféta­bajnokságokra készül. Küzdelem a tenyészbikáért. Nemcsak Nyíregyházán, de az egész vidéken is szinte páratlan sporteseményben lesz vasárnap ré­szünk. Szabolcsvármegye talán a leghálásabb talaja a «Levente» ne­velésnek. A vidéki őserő, a magyar tehetségek egész tömege van itt, amelyek kellő nevelés mellett leg­jobbjaink közé fogják magukat fel­küzdeni. A rendszeres munka és tervszerű testnevelés a vármegyei sport egyik kimagasló nagyságának Tóth László vm. főjegyzőnek irányí­tásával már egy-ket éve folyik is, hogy milyen eredménnyel, az a vasárnapi grandiózus sportünne­pélyen fog nagyszerű arányokban mutatkozni. A «Levente olimpiász» részletes programmját és részleteit követke­ző számainkban fogjuk ismertetni. A Nykise kitűnő ifjúsági csapata az ifi. bajnoki mérkőzések során vasárnap a Nytve ifjúsági csapa­tát győzte le 4:0 arányban. — A Nykise ifjai végig biztosan ve­zetve igen tetszetős játékkal győz­ték le ellenfelüket és evvel favorit­jai is lettek az ifjúsági bajnokság­nak. Bár ismételjük, a győzelem reálitásához szó sem férhet a nagy gólarányt mégis a Nytve ka­pusának sérülése okozta. A győztes csapatban Barth, Papp Hajdú, Szalay II. és Csordás-, a vesztesnek a centerhalf és Arday voltak a legjobbjai. Biró: Szabó Kálmán (Debrecen) volt. KÖZGAZDASÁG. | Az oláh gabona. Tudvalevő, hogy Románia nem tudja gabonáját a nyugati orszá­gokban értékesíteni, sőt talán az oláh gabona immár nem is szere­pel az európai piacokon. Az oláh kormány kétségbeesve látja, hogy milyen válságba rohan ezzel egész közgazdasága és szalmaszá­lak után kapkod. Az oláh kereske­delmi és ipari miniszter üj,törvény­javaslatot készített a gabona ter­melése és forgalombahozatala sza­bályozásáról. Á miniszter az uj tör­vény utjáp, a gabona fajtákat á ki­vi'el szempontjából osztályozni akar ja. Kö^ségenkint és kerületenkint gabonavizsgáló bizottságok fognak alakulni, amelyek a kivitelre alkal­masnak talált gabonáról minőségi jegyet adnak és ezek nélkül a ro­mániai gabona nem hagyhatja el az országot. A kormány ezzel a rendszerrel hatóságilag akarja biz­tosítani a legjobb minőségek ki­szállítását, hogy igy visszaszerezze az oláh gabona jó hírét. A «Rivista dei Cereáli» cimü olasz lap azon­ban azt irja, hogy a vizsgáló bizott­ságok mögött a világ legnagyobb mezőgazdasági panamája rejtőzik. Az oláh kormány ugyanis a ga­bonaminősitő bizottságokat illeték­szedési joggal ruházza fel és a jo­gokat átadja egy 500 millió lei alap tőkével megalakuló részvénytársa­ságnak. Tehát egy részvénytársaság fog Romániában és a szerencsét­len Erdélybén is a gabona fölött ha tósági jogokat gyakorolni és illeté­keket szedni. Egész sereg fizeté'ste­len, de százalékra dolgozó alkalma­zott fogja magát a falvakra rávet­ni, hogy jó pénzért igazolványt adjon a gabona kiszállítására. — Ezt mondja az olasz újság. A legjellemzőbb az, ahogyan a törvény előkészítő miniszter a ga­bonaminősltési bizottságok rend­szerét megokolja: A román agrár­reform következtében a gabonater­melés legnagyobb része kisbirtoko­kon végződik el, mondja a román miniszter. A román kisbirtokos sem a vetőmag,- sem a gabonatermés különféle fajtáit nem tudja megkü­lönböztetni és elkülöníteni, hanem össze-vissza vet és összevissza hányja az iaratási hozamot. Innen van aztán, hogy az oláh gaboná­ról, ha bezsákolják, nem lehet meg­állapítani vájjon buza-e, rozs-e, zab-e, mert mindhárom fajtát, a kezdetleges cséplés után egysze­rűen összeömlesztik. Ilyen áru ke­rült a külföldre, ahol azután végképpen lerontotta az oláh ere­detű gabonák hirét. Reá kell szo­rítani tehát a többségben levő uj kisbirtokos termelőket, hogy osz­tályozva vessenek, osztályozva arassanak és osztályozva zsákolja­nak. Igy beszél a román miniszter azokról a kisbirtokosokról is, akik­nek a számára a mintaszerű erdé­lyi középbirtokokat kiragadták a szakavatott magyar kezekből. — Senkisem tanította, senkisem tanít­ja a román kisgazdát, tehát majd a peroentes részvénytársasági vizs­gálóbiztosok fogják kitanítani. A nagy oláh gabonakereskedők beje­lentették, hogy ezentúl egyáltalán nem lehet oláh gabonát kiszállíta­ni, hiszen a rossz árut is kifogják engedni jó borravalókért és a mi­nősítési jegyeket egyszerűen árul­ni fogják. Mikor Brancovicit, a ke­reskedők elnökét felhívták, hogy mire alapítja ezt a hallatlan gyanú­sítást, így válaszol egy újságcikk­ben: «Mire alapítom a hatóságok iránt való teljes bizalmatlanságo­mat? A t^bbi között arra is, hogy például a román vasutakon szállí­tott áruk feladási súlyáért sem vál­lal felelősséget a vasiit és igy a hatósági emberek, hogyan biztosit­hatják valamilyen becsületesen meg állapítandó minőségét, amikor a szállított mennyiséget sem tudják biztosítani. És hányszor fordul elő, hogy egyik-másik vasutas egysze­rűen «megcsapolja» a búzával telt zsákokat és zabot vagy korpát tölt a buza helyére.» A már emiitett «Rivista dei Ce­reáli» cimü olasz lap irja ezeket, te­hát a római testvérnemzet sajtója éspedig abból az alkalomból, lvogy románia két hajó rakomány buzát szállított Olaszországnak és az át­vételkor minden zsáknak csak leg­feljebb a felében találtak buzát. Ezért ezután, mint az idézett lap megállapítja, a világ gabonapiacain az oláh buza zsákban macska, sen­kinek sem ajánlja, senkisem veszi.. Mindezt pedig azért közöljük ilyen részletesen, hogy az illétekes magyar tényezőket egy nagy vesze­delem eshetőségeire figyelmeztes­sük. Bizonyos román kereskedők magyar gabonák kínálnak ujab­ban a külföldön. Vigyázzunk, mert az oláh kereskedők, "minden való­színűség szerint, a magyar jelzést csupán leplező cégérül használják a másként el nem adható rossz oláh gabonára. Az ilyen verseny ellen minden eszközzel védekezni kell. m Apolló Ma csütörtökön és pénteken A világ legjobb műsora n«HBHNHHHM)l | |arviDnak igaza van ? Groteszk filmjáték 6 felvonásban. A főszerepben Maki, Csacsi és Csimpi, a három csodamajom. Ezt megelőzi; I kikapós anyós (Nyári örömök) Amerikai FOX-burleszk 5 felv E'őadások 7 <:s 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom