Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-04 / 174. szám

JSÍYÍRVIDÉK. 1925. augusztus 4, hogy odamegyek egész közel a fek*­vő szoborhoz. Nem szól semmit. Elfordul, mintha nem akarná látni •búcsúvételemet. Ez a katona ma­gyar fiu volt. Az jutott eszembe, Vájjon mit érezhetett az a fámái ka­tona, akit Krisztus szent sírjához íillitottak s aki talán szive mélyén keresztény volt ?.... Ott feküdt a szekéren Hungária. Láttam, arca nyugodt és mosolygó. Jobb kezé­ben magasra tartja a babérkoszo­rút az ég felé, a csillagok felé. Már csak onnan jöhet segítség... A kopár szobor. Szombat, julius 15. A vértanuk szobra meg van fosztva alakjaitól.'. A szürke márványoszlop csonkán áll, mint a nagypénteki oltárok... Lebontják a márványlapokat és tömböket, levésik a körben elhe­lyezkedő tizenhárom reliefet)', a vér­tanuk portréit. Szétfejtik a belső téglamagvat is. Julius 26-án már csak a vasrtácsos kert van ott. De a románok csalódnak. A szabadság szobrot ott, pzon a helyen, ahol állt, ott látja,'minden magyar, Arad minden lakosa. A betolakodó ide­gen elvitte a szobor testét, mert sértette, zavarta, bántotta az a fen­séges himnusz, amelyet Zala (György a kőSnekVés bronznak nyel­vén ott, a Szabadság-téren a magyar dicsőségről dalolt. De a himnusz lelke él és ott zeng, a szobor ott fénylik és eljön, közeleg, nincs messze az 1 idő, amikor vissza Jcerül az aiszobor valóságban is. — Uram, Isten add, hogy ott lehes isek a vértanuk aradi szobrának 'dia­Klalmás ujraszentelésén. A vértanuk szobra után a Kos suth szobor deszka) burkolatát bon­tották el és Kossuth alakjára teri­illették a ponyvát. Hogy miért nem iszállitják a szobrokat már most át Csonka Magyarországra, miért |kerültek a szoboralakok az aradi lovardába, arról még! be fogok szá­molni. Boross - Qárdos előkészít összevont VÍZSgára érettségire vidékieket is. Budapest, VIII, Rákóczi-ut 57/a Tisztviselőknek kedvezmény Válaszbélyeg csato­landó 4271 2 4 Elfogták az ujfehértói Fried-bolt betörőjét. A betörőt egyik debreceni ismerőse fogatta el. Hada Mihók Károly elmondja, hogy lett újra betörővé. gyok. No ,gondoltam, legalább most felruházkodhatorn. Magamhoz vettem 15 vég vásznat, zefireket, delin szövetet és a falba vájt nagy nyíláson kidobtam az utcára. — A pénztárfiókban 300 ezer korona volt, azt is magamhoz vettem. — A lopott holmikat összekötöztem és elindultam a vasúti töltésen Debrecen felé. Lopott vászon a szalma kazalban. Az uton igen nehéznek ta.áltam a vásznat és igy az ujfehértói ha­tárban a vasúti töltéstől nem mesz­sze, elrejtettem egy nagy szalmaka­zalba. Jó mélyen beraktároztam és tovább gyalogoltam Debrecenbe, ahová hajnalban meg is érkeztem. Itt felkerestem egy régi jó ismerő­sömet, Szabó Zsigmondot, aki házmester a Széchenyi-utca 23. szám alatt. Elmondtam neki, mit tettem az éjjef és biztattam, adjon egy zsákot és jöjjön, hozzuk ei'á vásznakat. Szabó azonban nem volt hajlandó követni. — Adott ugyan zsákot, de azt mondta, hogy csak menjek előre és várjam meg őt a Petőfi kert mellett, ott lesz mindjárt. A rég! ismerős a rendörségre megy Hát bizony az én régi ismerősö­met hiába vártam, hanem hefyette két detektív jött értem, mert Szabó Zsigmond a rendőrségre sietett és feljelentett. — Igy jutottam csendőrkézre. ' * Hada Mihókot az ujfehértói csendőrség vette át és a betörés helyszínére vezette, ahol szépen el­magyarázta, miként történt min­den. Azt mondja örüf, hogy újra visszakerül a'Csillagbörtönbe, ahol dolgozhat és ehet minden gond nélkül. Fried Kálmán kereskedő visszakapta a tőle lopott árukat, csak pénzét nem, mert azon Ha­da Mihók jó lakomát csapott ma', gának, továbbá egy pár cipőt vett a debreceni zsibvásáron. A betö­rőt rövidesen Nyíregyházára szállít­ják. Nyíregyháza, augusztus 3. — A Nyirvidék munkatársától. Megírta a Nyirvidék, hogy Uj­fehértón Fried Kálmán rőfösüzleté­nek falát aláásták, az üzletbe be­másztak és onnan nagyértékü árut loptak el,.amelyet a betörői a vályog falon vált nyíláson dugott ki. Ma már kézrekerült a betörő is. Ha­da Mihók Károly kisvárdai szü­letésü 24 éves napszámos a tettes, akit a debreceni detektívek fogtak el. Hada Mihókot Ujfehértóra hoz­ták, ahol a csendőröknek töredel­mesen bevallott mindent és elmon­dotta, miként lett betörővé. Hada Mihók nem régen szaba­dult ki a szege'di Csillagbörtönből, ahol 4 évet 2 hónapot és 12 na­pot ült több rendbeli betörésért és lopásért. Pék üzlet helyett rő­föshöz tört be. A csendőrségen igy adta elő az ujfehértói betörés előzményeit. Mi­kor a csillagbörtönből kiszabadul­tam, kerestem munkát mindenfelé. A börtönben az asztalos mester­séget sajátítottam ef. Ahová csak mentem, mindenütt azt kérdez­ték, hol tanultam a mestersége­met. Becsületesen bevallottam, hogy a Csillagbörtönben. Így sehol sem fogadtak fel, mindenhol rideg, elutasításban volt részem. Nem tud­tam mit tenni, az éhség kínozott, "hát loptam. Eleinte gyümölcsöt lop tam a kertekből 'és igy táplálkoz­tam. Persze csak éhesen maradtam. Mikor az Ujfehértón lopott pénz­ből elsőizben kenyeret és szalonnát vehettem, egyszerre három kiló ke­nyeret és egy kiló paprikás szalon­nát fogyasztottam ef. Nagyon éhes voltam és elhatároztam, hogy va­lamelyik péküzletbe "fogok betörni. Ujfehértón a vasúti utcán van a Schwarcz-féle péküzlet, mellette közvetlenül Fried Kálmán rőfös üz­lete. Az éj sötétjében összetévesztet­tem a két boltot és a péküzlet he­lyét a rőfös üzlet vályogfalát ás­tam át késemmel. IVlikor bebújtam a boltba és gyufát gyújtottam, ak­kor láttam, hogy rőfös boltban va­Igaz történet Gyúróról, aki nem mer Nyíregy­házáról hazamenni. Nyíregyháza, augusztus 1. A Nyirvidék tudósítójától. Fent, Zemplén megyének leg­északibb sarkában, egy eldugott kis faluban látta meg a napvilágot Gyúró. Amikor már lábai elbírták a hatalmas termetű gyermeket, el­ei" járogatott a folyó partjára és órákon át nézte a tajtékzó habokat és eltűnődött azon, hogy ez a sok víz,, hova, merre vándorol. Egyszer meg is kérdezte az apját. Az öreg Gyúró pedig elmesélte neki. Nem, nem az iskolában tanulta, látta. Az­előtt minden évben lejárt a hegyek közül, le mindenütt a kis folyó mellett és mennél messzebb ment, annál jobban kiszélesedett a fo­lyó, annál laposabb lett a vidék, és ha hátra-hátra pillantott, az el­hagyott hegyeknek csak kékes kör­vonalai húzódtak meg körben, egyik a másikát eltakarva. Az egyik még egészen barnás, a másik kékes, mig a harmadik szinte bele­veszett az ég kékségébe. A kis Gyúró hallgatta nagy áhítattal s szeretett volna mennél hamarább legénnyé lenni, hogy ő is elmehes­sen, hogy ő is láthassa, hogy merre húzódik a kis folyó, hol ér ki a beláthatatlan pusztára és hol eszi meg az egészet egy hatalmas nagy­nagy folyó. Mikor tizenhat éves lett, télen előszedte a padlásról a kaszát, szeretettel nézegette és gon­dolatban nagy-nagy rendeket vá­gott vele. Aztán megint másra gon­dolt. Letette a kaszát és ábrán­dozva nézett az alkonyba. És lá­tott is valakit. Egy kenderszinhaju. mosolygó nézésű leányt. Lassan el­tűnt előle a hó, a fák zölddé let­tek és a folyó vigan zúgott tova a kavicson és valaki térdig a víz­ben állva nótázva sulykolta a ken­derből házilag font ruhákat. A Gyúró szive nagyot dobbant és szinte szeretett volna már itthon maradni. Pedig még hó, mindenütt hatalmas fehér hótömeg volt. De hát mégis. Egyszer majd ki süt a nap, elmúlik a nagy fehérség és neki menni kell. Szinte szerette volna, ha mindég tél, hatalmás, zi­mankós tél maradna. Mikor már a hegyről megindult lassan a hó, a rügyek mindjobban kibújtak a kéreg alól, Gyúró mindig gyak­rabban járt el a kenderszinü hajú lány ablaka alatt. Szóba is elegye­dett vefe és megemlitette, hogy 3 íiyáron ő is megy az öreg Gyúróval le a nagy pusztára aratni. "A lány ilyenkor rámeresztette nagy kék szemét és hosszan elnézte a szál legénnyé fejlődött Gyúrót. Majd elmondta Gyúró, hogy most már szeretne itthon maradni, mert hát a faluban marad még itthon több legény is. Ilyenkor a lány elpirult és megvigasztalta, 'hogy attól ne féljen. De Gyúró félt. Mondott neki a lány valamit, amit Gyúró nem tudott elfelejteni. Egyszeregy legénynek aratásban elvágták a lá­bát és örökre sánta lett, a lány pedig azt mondta, hogy bizony neki csak olyan legény kell, mint Gyúró, mert neki nincs semmi baja. Et­től félt Gyúró, ezt nem tudta el­felejteni. Aztán mást gondolt. El­megyen drótozni, ott nem vágják el a lábát és ha összegyűjt egy kis pénzt, egészségesen hazajön és megtartják az esküvőt. Ennéf az elhatározásánál maradt meg és nem várva be a nyarat, nyakába akasz* totta a kenderzsák tarisznyát, hosz­szan beszélgetett még a lánnyal és bucsut mondott a falunak. Elin­dult lé, mindenütt a folyó mellett Valami űzte, hajtotta, hogy mennél hamarább hazakerüljön. Es a sze­rencse is kedvezett neki. Egy év alatt összeszedett annyi pénzt, hogy tavaszra liazamehetett. ösz­sze is szedte a batyuját és elindult haza- Mennél közelebb ért, annál jobb kedvű lett és valahol a fele uton betévedt egy korcsmába. Jó­kedvében borozgatni kezdett és szóba elegyedett a borgőzös legé­nyekkel. Ezek kinevették a hatal­mas 'tótlegényt és ez Gyúrót na­gyon bosszantotta. A bot 1 fűtötte mindnyájukat és egyik sem hagy­va a maga igazát, hajba kaptak. Gyúró ugyan nem ijedt meg a sa­ját árnyékától, de amazok főbben voltak. Véresen szedték össze a porból es három hétig nyomta a kórházi ágyat. Mikor fölkelhetett, a fél lábára nem tudott járni. Vég­zete beteljesedett. Éktelen düh és keserűség fogta ef es amit egy hosszú éven át összekuporgatotf, egy rövidke hét alatt ellumpolta. Most már nem mert hazamenni. Ugyan minek? Hisz ugy sem kell hiár ő ott senkinek, mert sánta,; ő is sánta. Fent pedig a kis faluban egy kenderszin hajú lány hrába leste 3 kis folyót, hogy vájjon nem jön-e valaki mellette, hiába várta Gyú­rót, Gyúró nem jött vissza többé, aki ahelyett most itt kocsiskodik Nyíregyházán. Pedig leheL hogy Hanka sem lenne olyan kőszivü hozzá, amilyennek ő gondolja Én pedig keresetlen szavakkal megírtam ezeknek az egyszerű em­bereknek a tragédiáját és nyomta­tásban elküldtem fel Észak-Zemp­lénbe, hátha meg tudom indítani­vele aHanka szivét és boldoggá te­hetek vele egy pár embert. Nagy Zol án. Öszi és Uéli DIVATLAPOK nagy választékban kaphatók az Ujságboltban. Lakodalmakat csinos szervirozással legolcsóbban vállal, teritétenként 30.000 koro­' KLEIN GÉZA étterme Szalmaözvegy urak olcsín aboaáltatnak. Nyiregyháza, Kossuth Lajos-té r 7. Debrecenben főtéren fekvő m }dern uri nagy családi okokból átedó. Cim a kiadóhivatalban. 4214-5 Uradalmi tejc ^arnok-ban Kállói utca fi. szám kóser tej 3500 K és mindenféle tejtermék kapható. 4282

Next

/
Oldalképek
Tartalom