Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-08 / 55. szám

Myíryidék BaHB^MBMi 1925. március 8, Vertse lária hangversenye március 10-én. ra, liogy testi, lelki erőink újból felfrissüljenek, visszanyerjék ru­galmasságukat! A magyar nemzetnek, amely a \ilágot Vörösmartyval, Aranynyal, Petőfivel, Madách-al, Jókaiva/aján­dékozta meg, amely viharos ha­bok által nyaldosott és ostromolt kis szigetként őrizte meg nemzeti létét ezer éven át, még hivatása van a földön! Hivatása van, mely­re őt porladó nagy fiainak emlé­ke és szelleme a síron túlról is figyelmezteti és inti! Jókai Mór is megtanít, történel­münk képeit • elénk vetitve, arra, hogy átélt már e nemzet a maihoz hasonló szomorú időket, szenve­dett olyan sorscsapásokat, melyek a kishitűek előtt már-már a nem­zet halálát jelentették és e nép mégis talpra állt. Egy nemzeti katasztrófa terhe alatt roskadozunk ma is; lelkünk elborulva keresi a remény biztató sugarát, amely kivezessen bennün­'ket a sötét éjszakából. Itt vannak ők a mi szellemóriá­saink, akik sírjaikból felszállva lángeszük hatalmával segítenek, támogatnak minket és bíztatnak, hogy ne veszítsük el reményünket, bízzunk a mi Istenünkben, aki, ha ránk is mérte súlyos büntetését, nem fogja megengedni, hogy ez a nemzet, mely kicsinységéhez képest aránytalanul nagy szellemi kincsek kel ajándékozta meg az egész em­beriséget, elpusztuljon, megsemmi­süljön ! Jókai, Madách bölcsője magyar földön ringott, Petőfi Sándor utol­só megtört tekintete magyar föld halmain, Iapályán siklott végig; Rákóczi Ferenc hamvai magyar földben pihentek; ők szerezték meg ezt a földet,, jegyezték el örök időkre a magyarsággal. Ezeknek a földeknek magyaroknak kejf is­mét lenniök, ha van igazság a föl­dön és az Égben, ezer Trianon da­cára. És mi mindnyájan hiszünk egy Istenben, egy hazában, egy is­teni örök Igazságban! Eme vigasztaló, felemelő gondo­latoktól ihletve jöjjenek, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, jöjje­nek és áldozzunk mai ünnepi es­ténken, melyet örömmel és szíve­sen látott kedves vendégekként éke­sítenek a nagy költő családtagjai és irodalmunk jelesei, áldozzunk a mi nagy, halhatatlan Jókaink örök emlékezetének és fénylő di­csőségének! A lelkes tapssal fogadott meg­nyitó után régi, kedves ismerősünk Szávay Gyula, a Petőfi-Társaság főtitkára olvasta föl Jókairól irt költeményét, amelynek poétikai szépségei meleg, elismerő tapsra késztették a közönséget. Ezután sasi Szabó László dr. kor­mányfőtanácsos, a »Nyirvidék« fő­szerkesztője jelenik meg a pódiu­mon és bejelenti, hogy Lőrinczy György, a Kisfaludy és Petőfi Tár­saság r. tagja és a Bessenyei Kör tiszt, tagja betegsége mjAtt nem je­lenhetett meg, de elküldötte Jókai novelláját, ^melyet ő fog felolvasni. A gondos, figyelmes előadás után a közönség lelkes ünneplésben ré­szesiti az előadót és a távollévő Lőrinczy Györgyöt. Czóbel Minka, a Petőfi Társaság r. tagja, a Bessenyei Kör tiszt, tag­ja »Emlékezés Jókaira cimmel tart lebilincselően kedves felolvasást, majd költeményeiből olvas föl néhányat. A közönség .tüntető ro­konszenvvel ünnepelte a kiváló köl­tőnőt. Szünet után egy bájos és érdekes fiatal leány ül az asztalhoz, Feszty Masa, aki édesanyjának özv. Feszty Árpádné, Jókai Rózának Jókairól irt Wisszaemlékezésn cimü tárcáját olvassa föl. Hangjának halk muzsi­káját hallgatjuk és figyeljük érde­kes fejét, amint olvas a nagyapjá­ról. A vallásos Jókairól. A kedves előadó zúgó taps közepette távozik a pódiumról. A műsor frappáns befejezéseül Vietórisz József dr., a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának elnö­adja elő erre az alkalomra irt ün­nepi ódáját. A pompásan megirt és nagyszerű szavalóképességgel elő­adott költemény frenetikus tapsvi­Jiart váltott ki á közönségből, s ez­zel véget is ért a lélekemelő, gyö­nyörű Jókai-ünnep. Az ünnepség után társas vacsora volt a »Korona« éttermében, ame­lyen Mikecz Dezső udvari tanácsos Szohor Pál városi főjegyző, Vietó­risz József dr. és Szávay Gyula mondottak pohárköszöntőt. Városi Mozgó Szombaton 5, 7, 9 órakor 1 Jókai Mór regénye FŐSZEREPLŐK: Dsalba grófnő Maria Amelie Vavel gróf Cambray Ferrlans márki Henry Lisette Jocrisse Sátán Laczi Sátán Laczi fia Az orvoi Czartorisky Mária Almássy Sári Molnár Kató Lakács Pál Fenyvessy Emil Törzs Jenő Réthey Lajos Kende" Paula Dénes Oszkár Székely Gyula Szécsi Ferkó Horváth Zoltán I Csak Vasárnap Scaramouche Főszerepben: Alice Terry, Ramon Novarro, Levis Stone. Előadások kezdete 3, 5, 7, 9 órakor. 0 Legjobb minőségű I a Baglyasaljai Ormoapijsziai, Mu­csonyi es bármi­| lyen más minőségű ~ borsodi és Porosz s é n valamint hasáb fca és vágott XW^lIáJ vagontételekben és kicsinyben fs legolcsóbb árban kapható (Bernáth Sámuel j Nyiregyháza, Széchenyi-ut 16. Telefon: 268 Városi Mozgó. születésének 100 éves fordulója al­kalmából A NÉVTELEN VÁR Jókai regénye filmen, mindkét rész egyszerre. * Főszereplők: Lukács Pál, Törzs Jenő és Szécsi Ferkó. * Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. * Holnap vasárnap Scaramouche Loew metró világattrakció 10 felvonásban, Alice Terry, Ramon Novarro és Lewis Stone főszerep­lésével. * Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. * A föld rabjai Dráma öt felvonásban. Előadják: hétfőn és kedden a Városi Szinház Mozgóban 7 és 9 órakor. * Larade apó a karácsonyi misé­ről hazatérve, csecsemőt talál, ma­gához veszi és felneveli az árvát. Két kis fia: Jean és Pierre mellett nevelkedik a kis Ariette. Telik-mu­lik az idő, a gyermekkor eliramo­dik és emberré növekszik a tanyai három gyerek. Pierre a föld em­bere lesz, Jean a szobrász-művé­szetben keresi hivatását, Ariette szépséges hajadonná serdül, akibe mind a két fiu szerelmes. Larade apó inkább Pierret, a föld emberét kedveli, neki szánja a leányt és Jean szerelmi bánatában világgá megy, Párisban hires szobrász lesz belőle, mig Ariette Pierre felesé­ge lesz. Larade apó meghal, a kényszerházasság pedig nem bol­dog, Ariette nem birja elfelejteni Jeant, Pierre érzi ezt és durván bánik az asszonyával. Ez egy na­pon megtudja Jean cimét, ir neki és magához hívja. Jeah teljesiti egykori szerelmese kívánságát, visz­szatér a tanyára, ahol egy félke­gyelmű béresfiu merényletet követ el ellene. Halálosan megsebesül. És haldokolva megbékíti a házas­társakat, mondván : »A művészet csak álom, a valóság a föld.« Ar­iette és Pierre hosszú évek csaló­dásai u-tán megtalálják egymást. Diadal Mozgó. Ma és holnap Scaramouche Loew Metró világattrakció 10 fel­vonásban. Alice Terry, Ramon Novarro és Lewis Stone főszereplésével. * Előadják: szombaton 5, 7 és 9, órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 óra­kor. * Amerikai leányok Erkölcsrajz a rádió korszakából 6 felvonásban. Főszereplő: Glória Swanson. * Előadják: hétfőn és kedden 5, (7 és 9 órakor a Diadal Mozgóban. Elinor és Bebe Forbas, a vasut­király két gyönyörű leánya különc­ködő életmódjuk miatt általánosan ismert alakjai a társaságnak. Elinor gyakran részt vesz Stanley Gersit pazar mulatságain és soha nem jut eszébe, hogy érdeklődjék, kicsoda tulajdonképen Gersit és honnan te­remti elő azt a tömérdek pénzt, melyből fényes háziünnepélyeit rendezi. Bebe mindenbe utánozza körülrajongott nővére egyéni élet­módját. Bebe, Gersit estélyén isme­retséget köt Freddel, a fiatal ope­rettkomponistával és szerelmes lesz belé. * I. D. Forbast, a két leány apját kiterjedt vállalkozásai három évre Európához kötik. Mikor Forbas ha­zaérkezik Amerikába, megdöbben­ve látja, hogy imádott két gyer­meke mennyire megváltozott. Rop­pant vagyona és társadalmi pozí­ciója dacára is, a vasutkirály egy­szerű, puritán, ideálisan gondolko­dó ember, annál inkább fáj apai szivének, hogy gyermekei távol­léte alatt mennyire megfeledkeztek a köteles szülői szeretetről és hogy az ultramodern szabad felfogás hí­véül szegődtek. Forbas elhatározza hogy maga veszi kezébe leányai nevelését, gyermekei azonban nem hajlanak többé az apai szóra és ví­gan folytatják különcködő életmód­jukat. És mikor az apa keményeb­ben lép föl, a leányok inkább el­hagyják a szülői házat, semhogy lemondanának túlhajtott egyéni szabadságukról. * Forbas egy napon arról értesül, hogy kisebbik leánya titokban meg­esküdött a könnyelmű zeneszerző­vel. Az apa megvonja leányaitól az anyagi segítséget, hogy ezáltal visz­szakényszeritse gyermekeit a szü­lői házba. Elinor pénzt kér köl­csön a kétesegzisztenciáju Stanley­től, aki azt játékklubjában vissza is nyeri a nagyhangú, de alapjában véve naiv lelkületű leánytól. Stan­ley hálójába akarja keríteni a gaz­dag leányt, de Elinor résen van és érti módját, hogy a ravasz »gentle­man« fondorlatait kijátsza. Elinor hogy végleg megszabaduljon az őt folyton házassági ajánlatokkal ostromló Stanleytől, ékszereit erő­szakolja reá tartozása fejében és ő maga beáll egy üzletbe, elárusító leánynak. Főnöke szemet vet rá és Elinor otthagyja szerény állását. Nehéz napok köszöntenek az egy­kor jómódban dúskáló leányra. — Közben Fred, miután nincs remé­nyé arra, hogy valaha is a roppant Ford-vagyon örökébe lépjen, el­hagyja Bebet. Elinor tehetetlen .hú­gát visszavezeti a szülői házba, ő maga azonban nem lépi át a régi otthon küszöbét. Roger Carbin, a Forbes moz­donygyár tehetséges, fiatal mérnö­ke egy légi kirándulás alkalmával megismerkedett Elinorral, akiről sejtelme sem volt, hogy partnere Forbes leánya. Csak később, ami­kor látogatást tett főnökénél, is­mert rá egykori útitársára, akit szi­ve mélyéből megszeretett. A kétség­beesett apa Rogert bizza meg leá­nya felkutatásával, ám a mérnök nem bir nyomára akadni szerelme­sének. * Karácsony este Mrs. Forbes dí­szíti a karácsonyfát és szive meg­telik fájdalommal. Leánya, Elinor nincs köztük. Közben Elinor Stan­ley társaságában tölti a szentestét, de megundorodván eddigi életétől, sírva és kétségbeesve keresi fel a szülői házat. Az apa meghatottan öleli keblére elveszettnek hitt gyer­mekét és Roger karjaiba vezeti. A szerelmesek a szentestén boldogan ölelkeznek össze

Next

/
Oldalképek
Tartalom