Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-03-06 / 53. szám

JiYÍRYíDÉE 1925. március 6. JÓKAI-ÜNNEP. Ünnepre gyulladnak A magyar oltárok: Kelnek még, jönnek még Kárpáthy Zoltánok. Élnek még, égnek még Szentirmay Katinkákban Piros. magyür álmok. -PUCK. — Magyar sors — 1925-ben. -­Szabadkáról jelentik : A Bácsme­gyei Napló hirt ad 30 magyar­tsaládnak a kálváriájáról, akiket a szerb hatóságok Baranyából kiuta­sítottak. — A magyar-bolyi ma­gyar határőrség parancsnoksága nem volt hajlandó átvenni ezeket a kiutasitottakat és igy a 30 ma­gyar család irtózatos szenvedések mellett, nyomorúságos helyzetük­ben gyermekeikkel pénznélkül vá­rakoznak két hete a határon. — A Pesti Tőzsde uj száma a pénz és a hitel krízissel foglalko­zik. Ezenkívül érdekes információ­kat közöl a lap a tőzsdei helyzet­ről és az intervenciós bizottság mű­ködéséről. Az Atlantica, a Magyar Német Mezőgazdasági rt., a Phő­bus, a Czinner, a Rex Lloyd, az Első Budapesti Gőz, a Lloyd Bank a Nasici és még egész sereg válla­lat tranzakcióiról közöl érdekes részleteket a lap, amelyben Elek Gyula, Stux Sándor és mások is nyilatkoznak. A záloglevél valori­zálásról, a fix kamatozású értékek piacáról, a Weiss Manfréd cég el­len indított nyugdijvalorizálási pe­rekről, az árutőzsdéről, a vidéki hiteléletről, ingatlanforgalomról is sok uj információt közöl a lap, melynek előfizetési ára egy évre 250.000 K, félévre 125.000 K, ne­gyedévre 65.000 K- Szerkesztőség és kiadóhivatal VIII., Rökk Szilárd utca 9. szám. Vertse Márta hangversenye március 10-én. — Rózsabokorban terem a nö, a Halló Amerika négyoldalas sláger­kottája, Lengyel Menyhért, Nádas Sándor, Kálmán Jenő cikkei, Laka­tos László novellája. Stelle Ador­ján párizsi vicclapja, a Belvárosi Szinház újdonságának gyönyörű fényképei, nagy film, sport — autó vidék, képzőművészet, divat, zene és szépségápolás rovat, valamint Alice ülj a kandalóhoz cimü szin­mü teljes szövege, mint darabmel­léklet teszi változatossá a Színházi Elet igen gazdag számát. Incze Sán dor népszerű hetilapjának ára 8000 korona, negyedévi előfizetés 80.000 korona. Kiadóhivatal Budapest, Er­zsébet-körut 29. Ml LESZ? Bevételi, kiadási Tételek közt búsan ülünk, Felsóhajtunk szomorúan : Mi tesz, mi tesz, Mire megvénülünk ?« PUCK. — Hazajönnek Belgiumból a magyar gyerekek. A napokban ér­kezett meg egy gyermekvonat Bel­giumból, amelyen 732 magyar gyerek tért haza az üdülésből. A gyerekek pirospozsgás üde arcszí­ne elárulja, hogy a belga szülök szeretetteljes ellátásban részesítet­ték a jövő magyar nemzedék fej­lődő embercsemetéit ­— A tanszemélyzet száma Nyír­egyházán. Az óvónők száma 3, az ág. h. ev. egyháznál a tanítók száma 40, a róm. kath. iskolánál 15, a gör. kath. iskolánál 5, a ref. iskolánál 6, az izr. iskolánál 8, a községi tanyai iskolánál 2, a király telki uradalmi iskolánál 2, a gö­rögszállási uradalmi iskolánál 1, a gyakorló állami elemi iskolánál 2, a nőipariskolánál 4. Összesen 85. A tanárok száma az ág. h. ev. Kos­suth Lajos főgimnáziumnál 14, ^z ág. h. ev. leánygimnáziumnál 14, a kir. kath. főgimnáziumnál 8, a polgári fiúiskolánál 11, a polgári leányiskolánál 13, a felsőkereske­delmi iskolánál 8, az állami tanitó­képző-intézetnél 10. Összesen 78. A tanszemélyzet száma összesen •. 163. SENKI SZIGETÉRE VÁGYUNK Iparos és kereskedő Fiatal és deresedő Adózási gondok elől Egy néhány kis évre. Be szívesen vonulna el Tímeához, Senki szigetére. PUCK. — Megszökött diákok. — A Reáltanoda utcai reáliskolában ma reggel három diák nem jele ;t meg az előadáson. Kiderült, hogy a fiuk ismeretlen helyre szöktek s hogy kalandos terveiket már az is­kolai év eleje óta szőtték. A szülők a rendőrkapitányságon jelentést tet tek a szökésről, a rendőrség pedig országos körözést indított az eltűnt diákok megkeritésére . ; — Tekintse meg! mielőtt ruha­| szükségletét beszerezte volna, kül­í földről érkezett angol gyapju-szö­| vet férfiruha raktárát Székely, Győri, Morvái cégnél. • 4x — DTE—BSE 9:0 (4:0). Nagy reményekkel néztünk jóképességü II. oszt. bajnokjelölt csapatunk sze­replése elé ami azonban szomorú csalódással végződött. A Bőrösök részéről olyan silány játékot lát­tunk, ami csupán arra a játékos fegyelmezetlenségre vezethető visz­sza, ami teljesen uralta a csapat mondhatni majd minden emberét. Igaz ugyan, hogy a Bőrös két tar­talékkal állott ki a komplet és jó formában levő DTE ellen és egy elhamarkodott alaptalan ítélettel a bíró mindjárt a mérkőzés elején ki­állította Pellákot, de ha mindezek ellenére is olyan formát játszik a Bőrös csapat, amit tud, a reális eredmény maximum 2—3 gól di­ferenciával lehetett volna a DTE javára. — Mindezek mellett a vasárnapi csúfos vereség intő pél­da a jövőre, aminek bizton meg 'lesz a hatása. Ezek után reméljük, hogy a vezetőség is komoly lépé­seket tesz a csapat fegyelmezése tekintetében, mert ellenkező eset­ben csak hiu ábránd, hogy jövőre 3 első osztályú csapatunk lehessen. — Nagy Occasio eladás. Tava­szi újdonságokban divatos átme­neti férfi és gyermek kabátok, uri öltönyök, vízhatlan eső köppenyek, gyermek kosztümök. Bőrkabát kü­lönlegességek nagy választékban Székely, Győri és Morvái férfiruha kereskedőknél Nyiregyháza, Vay Ádám-utca 5. 4x A legnagyobb magyar gyorsíró emléke. A Nyíregyházi Gyorsíró Egyesület emlékünnepélye. Dr. Vikár Béla a nyíregyházi gyorsírók között. Nyíregyháza, március 5. A Nyir­vidék tudósítójától. A legnagyobb magyar gyorsíró, a stenographia örök büszkeségének Dr. Fabró Henrik emlékének hó­dolt kedden délután városunk kö­zönsége és tanulóifjúsága. Ez az ünnep, a megemlékezés órája mél­tó volt az ő hatalmas szelleméhez, alkotásaihoz és emlékéhez. Egy ifjú gyorsíró egyletnek és az ő szélit mében nevelkedő magyar ifjúság­nak ünnepe méltóbb, magasztosabb nem is lehetett volna, mint a nagy gyorsíró őseinek, a magyar gyors­írás Iánglelkü apostolának, vezéré* nek, a szárnyas toll világhírű dia­dalmas hordozójának sohasem el­tűnő szelleme előtt hódolni, hirdet­(ni az ő alkotásainak örök maradan­dóságát. És az ünnepély értékének nagyobb diszt nem adhatott volna semmi más, mint a jelenleg élő legnagyobb magyar gyorsírónak, Dr. Vikár Béla nemzetgyűlési fő­tanácsosnak, a parlamenti gyors­iroda főnökének megjelenése. Az ifjak szemei ragyogtak, amikor az ősz mester mesélni kezdett a régi világról az ő ifjúságáról, Fabro Henrikről, és a nagy magyar gyors­írókról, akiknek úttörő géniusza előtt el "kellett simulni minden akadálynak. A Nyíregyházi Gyorsírók Egye­sülete dr. Dengl-reformgyorsirókör és Nagy Sándor-gyorsi rókö réve. karöltve első nyilvános ünnepélyét Fabro Henrik dr. emlékének szen­telte. Rónay Jenő elnök megnyitó be­szédében szívélyesen üdvözli a meg jelenteket elsősorban Vikár Béla őméltóságát. — Majd ismerteti az egyesület rövid múltjának máris szép eredményeit, amelyek a leg­szebb reményekre jogosítanak. — Minden jel arra mutat — mondja Rónay elnök — hogy helyes volt nz a felismerés, hogy ebben a saj­nos, végvárban, hogy- ebben az is­kola-városban szükséget pótol egy gyorsíró-egyesület, amely hajlékot ad ennek a nemes tudománynak, oly célból, hogy mindazoknak a magasabb kiképzése lehetővé váljék akik akár lelkesedésből, akár tudo­mányszeretetből, akár az élet har­cában való felhasználás céljából ezt a tudományt elsajátítani akarják. Majd méltatja Fabro Henrik dr. emlékét és a nemzeti imádság sza­vaival átadja a szót a szereplőknek. Bácskai József tart magas kon­cepciójú rendkívül értékes előadást a magyar gyorsírók eszményképei­ről. Felvonultatja előttünk a leg­nagyobbakat, a példaképeket. Meg­jelenik előttünk Fabro Henrik dr. imponáló alakjával, hatalmas szó­noki eloquentiájával, tudományos felkészültségével, mellyel nevét az egész gyorsiróvilágban, ugy Ma­gyarországon, mint külföldön is­mertté és becsültté tette. Zseniali­tásának az alkotásai az u. n. fab­roizmusok. Alkotó tehetségének is­teni szikrái a kettőshangzós rövidí­tések. Ezekkel a csoportjelekkel felülemelkedik minden gyorsirási rendszerenl s elvezeti a kutatót oly grafikai világba, minőről még a legvérmesebb gyorsíró soha álmod­ni sem mert. Ideális eszméinek megvalósításán a gyorsírás töké­letesítésén folyton dolgozott. A ma­gasabbfoku rövidítések munkájában jegecesedett ki benne a gondoíat, hogy a vitairás tulajdonképeni ha­tára maga az emberi lélek. Majd a másik nagy gyorsíró reprezentán­sunkról, a poéta-Ielkü Dr. Vikár Béláról beszél Bácskai tanár. Vikár Béla volt mindenkor a magyar gyorsírásnak leghivatottabb képvi­selője és elévülhetetlenek azok a szolgálatok, melyeket a magyar gyorsírásnak tett. Nemsokára elér­kezik a beszéd a kereskedelmi isko­lák kiváló ny. főigazgatójához, Dr. Schack Bélához ,aki mint az Orszá­gos Gyorsíró Tanács alelnöke ál­landóan résztvesz ma is a gyors­írástanítás és ápolás irányításában. Hogy a kereskedelmi iskolában a gyorsírás kötelező tantárgy, az egyenesen az ő érdeme. — Méltat­ja a Gábelsberger—Markovits rend szer zseniális reformerét, dr. Dnegl Jánost. Gyorsirási rátermettségével és széles látókörével sokban hozzá­járul a hatalmas munkának végső céljához : az egységes nagy magyar nemzetnek egységes magyar gyors­írásához. Ezeket a gyorsíró esz­ményképeket állítja oda példának Bácskai tanár az ifjúságnak, akik mindenkor apostoli hévvel és sze­retettel fáradoztak müvészettik tö­kéletesítésén. Az ő példájukat kö­vesse minden magyar ifju. A nagy tapssal fogadott beszéd után Vikár Béla lép az előadói asz­tal elé és rendkívül érdekes, köz­vetlen kedves előadásával szinte le­nyűgözi hallgatóit, akik tomboló lelkesedéssel ünneplik a nagy ma­gyar népfaj tudósát, a kiváló gyorsírót. Ismerteti a régi parla­menti gyorsiróéletet a beszédek fejlődésével a gyorsíró tudomány fejlődését, az ifjak előretörését, dr. Fabro Henrik gazdag pályáját és a gyorsírás fokozatos fejlődését, majd beszéde végén lelkesítő szava­kat intéz az ifjúsághoz. Ilv szép eredmény után — beszél az ősz vezér ugyebár méltó dolog, hogy ne ejtsük el ez a fejlődést, hanem tovább menjünk azon a nyomon, amelyet Fabro dr. élete jelölt meg s ne hagyjuk abba; ha­nem szolgáljuk híven ezt az ügyet, amellyel Magyarországnak, édes szegény hazánknak oly nagy szol­gálatot tehetünk, hogy ha igazán szívvel lélekkel fogjuk ezt az ügyet továbbra is szolgálni. Dr. Vikár Béla nagyhatású be­széde után a diákság szónokai kö­vetkeznek. A Nagy Sándor Gyors­írókor nevében Poór Anna mél­tatja Fabro dr. rendszerző munkás­ságát, amelynek eredménye az, hogy a kettőshangzós rövidítéseit ma már minden rendszer átvette és annak a reményének ad kifeje­zést, hogy Fabró szelleme me;g fogja akadályozni az örökös szét­húzást és az arra hivatottak mi­előbb meg fogják alkotni az egy­séges magyar gyorsírást. Az ügyesen megkonstruált be­széd után a Dengl reformgyorsiró­kör nevében Geiger György III. évf. tanuló tart felolvasást »Dr. Fabro Henrik és a tanulóifjuság» cimmel. Fejtegeti a legnagyobb magyar gyorsírónak és az ifjúság­nak a kapcsolatát, a gyorsirás fon­tosságát és előnyeit, amelyek kell, hogy népszerüve tegyék a gyors­írást, mert a nemzeti termelés szolgálatában álló szellemi erők­nek háromszoros kihasználási lehe­tőségét biztosítja. — És a magyar ifjúságban zálogát látja annak, hogy követni fogja azt a példát, amit Fabro dr. élete mutat. Most Bartók Miklós Fabro em­lékezete cimü versét szavalja el Képes József III. évf. tanuló ha­tásosan és fejlett szavaló készség­gel. Befejezésül Csendes Károly IV.. évf. tanuló a Dengl reformgyors­irókör ifj. h. elnöke mond kö­szönetet Vikár Bélának, Rónay Je­nőnek és Bácskai József tanárnak lelkesítő szavaikért és Ígéretet tesz az ifjúság nevében a további munkára és Fabró Henrik dr. em­lékének örök megőrzésére. Az ünnepély gyakorlati irányú ré szét az összes beszédek és szava­latok stenografálását Kovács Bé­la, Davidovits Zoltán, Kohn Irén, Blau László és Klein Benő vé-­gezték . , i 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom