Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 1-144. szám)

1925-02-28 / 48. szám

2 NYIMIDÉK 1925. február 28. Bortermelésünk válságos okai. Irta: Boz

sik pál, nemzetgyűlési képviselő. Nagymagyarország szőlőterületéjiek 35 százalékát elveszítettük, ugy, hogy a statisztika szerint megmaradt mintegy 380000 kat. hold szőlőföld, 2473 községe van a mai Csonka-Magyarországnak és ezek közül a községek közül 2277-ben termelési célokra nagyban foglalkoznak szőlőmiveléssel, tehát az ország községeinek és városainak 75 százaléka van szőlőtermelés által, mint egyik jövedelmi forrás által érdekelve. Azonban kicsinyben még igen-igen sok községben termelnek szőlőt ugy, hogy a statisztika szerint a községeknek mintegy 95 százaléka foglalkozik szőlőtermeléssel. Bortermelésünk, bár bortermelő vidékeket is elveszítettünk, nem csökkent a békebei iállapotokhoz képest, ugy hogy átlag ma is ugyanannyi bort termelünk, mint a volt Nagy-Magyarországon. Ennek dacára a magyar szőlőtermelés katasztrofális helyzetben van. Az egyik ok a kivitel nehézsége, a másik sokkal fontosa bb ok a termelés drágasága és ehhez fűződik most a szőlőtermelést fenyegető harmadik ok: a hitel abszolút hiánya az üzemi költségek megszerezhetetlensége. A kivitel nehézségeinek magyarázata az, hogy a régi Magyarországban rendelkezésére állott a 'bortermelőknek Magyarország északi, keleti és délkeleti része [s a bor elhelyezése szempontjából s ezeket a borfogyasztó területeket most elvették tőlünk. A régi Magyarország bortermelésénfcfí! köuülbelüt egyötödét szokták vámkülföldre kivinni. Ezzel ellentétben azonban amennyi bort kivittünk Ausztriába és más yámkülföldre, annak felét vagV harmadát Dalmáciából kaptuk vámmentesen. Tehát körülbelül fél millió hektoliterre lehet tenni azt a bormennyiséget, amit Ausztriában és a vámkülföldön a béke éveiben elhelyezni szoktunk. A forradalmak utáni első esztendőkben a borkivitel nem csökkent semmivel ^sem Magyarországon. Amikor azonban nem sikerült kereskedelmi szerződéseket kötnünk a szomszéd államokkal, 1923. óta rohamosan csökken borkivitelünk Közismert dolog, hogy a mult évben alig néhány ezer hektoliter bort sikerült kivinnünk. A kivitelnek is igen-igen nagy nehézsége lesz az, hogy igen nagy bajok vannak ugy a szőlőtermelésben, mint a "borok kezelésében, amely bajok drágává és a külföldön versenyképtelenné teszik magyar borokat. Az olasz bor hektoliterje ma 120 lira. Eszerint az olasz bor Olaszországban literenként 3600 magyar koronáért megvásárolható. Mi csak ugy tudunk védekeztél', hogy az olasz bor tönkre ne tegye a magyar bortermelést, hogy kénytelenek vagyunk a magas vámokat életben tartani, ugy, hogy 7—8—9 ezer koronával megdrágítva, az olasz bor tényleg nem jöhet be az országba. Ha azonban Olaszországban 3600 koronáért tudják termelni a magyar bor literjét, amit mi csak 7—8—9 ezer korona önköltségi áron tudunk előállítani, akkor itt nagy baj van és ott kell megfogni a betegség gyökerét, hogy minden módot meg kell próbálni arra, hogy minél olcsóbbá tudjuk tenni a magyar bortermelést. 380.000 katasztrális holdra teszik a magyar szőlőterületet. Körülbelül 3.5—4 millió. Jó termés esetén az e területen produkált bormennyiség, vagyis egy kat. holdra országos átlagban esik körülbelül 11 hl. bor. Vannak vidékek, hogy egy katasztrális holdon már 120 hektoliter bort is termelne£. Tehát a termelésben van a baj. Ezen a bajon kell elsősorban megfelelő módon segíteni ugy, hogy megtanítjuk a kisembereket a szőlőt művelni és a bort jól kezelry. Az üzemi köfcsönök kérdése ís bkveteílen megoldandó, mert ma a legtöbb vidéken abban , a helyzetben vannak a szőlőtermelők, hogy meg sem tudnak mozdulni. Nincs pénzük különben vagyonos gazdáknak még arra sem, hogy kinyittatni tudják a szőlőt. Ezelőtt két esztendővel szintén nehéz helyzetben voltak a szőlősgazdák. Akkor azonban pincéjük feTe vól*' borral ís arra kértek hitelt. Ma üres a pincéjük, mert nem termett boruk, tehát sokkal katasztrofáüsabb helyzet előtt állnak. Szőlősgazdáinkat kat. holdanként 1.5—1.6 millió korona kölcsönhöz kell juttatnunk. Tehát 24 milliárd hitelre van szüksége szőlőtermelésünknek. A veszélyben forgó szőlőtermelésünket meg kell mentenünk, a borkivitel előfeltételeit meg kell teremtenünk, mert a további visszafejlődés száz milliárdokkal károsítja az országot s teszi szegénnyé szorgalmas népét. 5=11=3 •*• Diadal A F ® b p u a r Sí ó 27 28 péntek szombat Vasárnap Március 1BESS1 LŐVE főszereplésével Két katica bogár (A Brooklyni árva) Két talált gyermek története 6 felvonásban. Kisérő miisur CHAPLIN, mint kellékes Burleszk Előadások kezdete hétköznap 5, 7 és 9, Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Jön Jön Botrány g i fekete kapitány kalandortörténet. A március 6-iki nagy lókai-napra egész Nyiregyháza város közönsége készül. A Táros Jókai-diszközgyülése 3 órakor, a Bessenyei Kör Jókai-ünnepe este 8 órakor kezdődik. Szávay Gyula, Lőrinczy György, Czóbel Minka, Feszty Arpádné, Feszty lasa szerepelnek a Bessenyei Kör Jókai ünnepén. Nyíregyháza, február 27. A Nyirvidék i lelkű poétája, Szávay Gyula, a Petőfi Társatudósiíójától. Egész Nyiregyháza város lázasan készülődik a magyar telkek nagy ünnepére, a Jókai szellemének való hódolása. A nagy Jókainap március 6-án pénteken lesz. Az ünnepi napon két nagy áldozatbemutatás lesZ. Az egyik a város képviselőtestületének Jókai-ünnepe. Erre Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos, polgármester a következő meghívókat küldte szét: A város Jókai-ünnepe. Nyíregyháza város képviselőtestülete 1925. évi március hó 6-án, pénteken dlután 3 órakor Jókai Mór születése száz éves fordulójának megünneplésére ünnepi rendkívüli közgyűlést tart, melyre mély tisztelettel meghívom. Nyiregyháza, 1925. február 21. Dr. Bencs Kálmán, m. kir. kormány főtanácsos, polgármester. — A közgyűlés sorrendje : 1. Elnöki megnyitó. Elmondja Dr. Bencs Kálmán, m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Paulik János lelkész, városi képviselőtestületi tag. 3. Az irodalmi társaságok képviselőinek felszólalása. 4. Jókai Mór korszakos jelentőségének a közgyűlés jegyzőkönyvében .vaíó megörökítése. Előadó: Szohor Pál, városi f őjegyző. A Bessenyei Kör Jókai-ünnepe A Bessenyei Kör Jókai-ünnepe ugyancsak március 6-án este 8 órakor a Korona nagytermében lesz. Ennek az ünnepnek páratlanul stílszerű, gazdag műsora Jókai korát a szemtanuk, a nagy mesemondó legközelebbi csodálói, ismerői utján eleveníti meg. NyriegyháZára jön Jókai Róza Feszty Arpádné, Feszty Masa, Lőrinczy György, vármegyénk nagy irófia, Jókai testilelki barátaj, Czóbel Minka Szabolcs szép- l ság főtitkára. A nagyszerű ünnep műsora a következő lesz : 1. Megnyitó, mondja Mikecz Dezső m. kir. udv. tanácsos, a Bessenyei Kör elnöke. 2. Jókai. Ünnepnyitó költemény.. Irta és előadja: Szávay Gyula, a Petőfi Társaság főtitkára. 3. Jókai. (Novella.) Irta és előadja : Lőrinczy György, a Kisfaludy és Petőfi Társaság r. tagja, a Bessenyei Kör tiszt, tagja. 4 Költemények. Irta és előadja : Czóbel Minka, a Petőfi Társaság r. tagja, a Bessenyei Kör tiszt. tag[ja. II. 5. Visszaemlékezés. Irta: özv. Feszty Arpádné, Jókai Róza, felolvassa : Feszty Masa. > 6. Ünnepi óda. Irta és előadja : dr. Vietórisz József, a Bessenyei Kör irodaimi szakosztályának elnöke. Nyiregyháza város fiai, leányai, férfiai asszonyai március 6-át Jókai emlékének szentelik. A Korona nagytermében ki kell gyulladnia a magyar bizakodás tüzének, meg kell mutatni minden társadalmi osztálynak különbség nélkül hogy szivében hordja Jókat Nagymagyarországának szentséges képét. 99 Vasárnap délelőtt fái 11 óraisor Csata"-matiné az Apollóban. Tisztviselői kedvezményes jegyek csak ezen előadásra érvényesek.